Cipőszemle, 1937 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-05 / 1. szám

Felelős szerkesztő — Verantwortlicher Redakteur DR. VÁGÓ GYULA Szerkesztő — Redakteur VÁRNAI IMRE A MAGYAR CIPŐKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA OFFIZIELLES ORGAN DES LANDESVEREINS UNGARISCHER SCHUHWARENHÄNDLER ERSCHE­NTAM 5. U. 25. EINES JEDEN MONATES MEGJELENIK MINDEN HÓ 5-ÉN ÉS 25-ÉN ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE A MAGYAR CIPŐIPARRAL EGYÜTT 10 PENGŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL REDAKTION UND ADMINISTRATION BUDAPEST, V., TÁTRA UCCA 6 TELEFON: 1-226-06 HIRDETÉSI DÍJ HASÁBMILLI­­MÉTER SORONKÉNT 30 FILLÉR Jahrgang XVII. évfolyam 1. szám Budapest, 1937. évi január hó 5 Az egyesület jövő program­járól Cikksorozatban fogjuk megszólaltatni az egyesület vezetőségét és barátait, hogy a cipőkereskedelem célkitűzései és feladatai­val kapcsolatos egységes munka biztosíttas­­sék. Kálmán Andor a Magyar Cipőkereskedők Országos Egyesületének elnö­ke az elmúlt év eseményeiről a jövő lehetőségekről a következőket mondotta: Az 1936-os esztendő a cipőkereskedelem helyzetében lényeges változást nem idézett elő a megelőző eszten­deivel szemben. Kétségtelen, hogy bizonyos vonalon ál­talános gazdasági javulás van, vagy legalább is ezt álla­pítják meg, de ez a javulás a cipőszakmától, illetőleg a cipőkereskedelemtől messze elmaradt. Ennek legfőbb okát abban látom, hogy a cipőkereskedelem nem tudott lépést tartani azzal az áremelkedéssel, amely a szakmá­ra a bérdrágulás következtében nehezedett. Általános­ságban meg lehet állapítani, hogy a vásárlóközönség szükséglete túlhaladta a megelőző esztendeit, azonban arra való tekintettel, hogy az áremelkedést a cipőkeres­­kedelem nem tudta áthárítani a haszonkulcs leszállt és miután a közterhek, szociális terhek és egyéb rezsi­­tételek nem csökkentek, ezért a cipőkereskedelem mér­lege rosszabb mint a megelőző esztendőben. Az 1937-es esztendő szempontjából és a cipőkereskedelem helyzetének a megjavítása érdekében elkerülhetetlenül szükség van arra, hogy a szakmában elburjánzott árrombolás meg­szűnjék. Nem érdeke egyetlen kereskedőnek sem, hogy üzletét úgy akarja vezetni, hogy kartársát lekonkurrál­­ja. Folytonosan vissza kell térnem a bőrárak hatalmas emelkedésére és a cipőtermelési költségek megnöveke­désére, és nem lehet vitás, hogy a cipőkereskedelemben az árakat emelni kellett volna. Ezzel szemben azt lát­tuk, hogy az árak alig változtak, sőt az árnívó csökkent. A cipőkereskedelem exisztenciája követeli, hogy a reális kalkuláció biztosíttassák. A kereskedőknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuik a bevásárlásokra. A raktárakban nagyon sok az eladatha­­tatlan modell, a gyárosok hatalmas tömegekben készíte­nek mintákat és a megrendelés feladására szánt arány­lag rövid idő alatt bizony a kereskedők igen gyakran olyan modellt szereznek be, amelynek eladása nehézkes és ezek a raktári készletek aztán az üzleti rentabilitást rendkívül károsan befolyásolják. Kisebb áruraktár és többszöri raktárforgás képes egyedül biztosítani a reális üzletvezetést. A cipőkereskedelemnek nagyobb mértékben kell fog­lalkozni a nyári gummicipők és fürdőcipők eladásával, mert különösen a nyári hónapokban ezek a fontos cikkek nagyobb kereseti lehetőséget biztosítanak és a cipőkereskedelem ezt a for­galmat átengedte az áruházaknak és más szak­mabeli üzleteknek. Mi az egyesület programmja? Mint szakmai érdekképviselet elsősorban a cipő­szakmát érdeklő problémákkal kívánunk foglalkozni és az általános kereskedelmi kérdésekben a vezető szerepet készséggel engedjük át az általános érdekképviseletek­nek és elsősorban az OMKE-nak, amely mindig megta­lálta a módját annak, hogy a kereskedelem általános vonatkozásaiban a kellő súlyt reprezentálja. Erre azért helyezek súlyt, mert szükségesnek tartom, hogy idősze­rű kérdésben a magyar kereskedelem egyöntetű és egyetlen álláspontot érvényesítsen. Nincs szükség az érdekképviseleti tülekedésre és lehetetlenség, hogy ugyanabban a kérdésben az érdekképviseleti felterjesz­tések áradata zúduljon a minisztériumokra. Az OMKE hivatott arra, hogy a kereskedelem álláspontját egyön­tetűen képviselje és ha szakmai kérdésekről van szó, akkor lépjenek akcióba a szakmai érdektestületek. Egyesületünk munkaprogrammjára vonatkozólag a főbb teendőket a következőkben kívánom leszögezni: A hó- és sárcipő üzlet teljes konszolidációját, ugyancsak a nyári gummi- és fürdőcipők forgalmának szabályozását. A cipőkereskedelemben a szigorú szabott árak be­vezetését. A modellvédelem hathatós biztosítását. A tisztességtelen verseny elleni intézkedések to­vábbi forszírozását. Állítom, hogy egyetlen szakma sem tett ennyit a verseny elburjánzásának megakadályozása érdekében, mint a cipőkereskedelem és a jövőben is meg kell védeni a szakmát az otromba támadásokkal szemben. Igen hatásos munkát fejt ki az egyesület kebe­lében működő tisztességtelen verseny­bizottság, amely objektív nézőpontjai nem egy alkalommal tették lehe­tővé a szakmai piac biztonságát. Az árrombolás elleni harc és a normális kalkuláció érdekében népszerű előadásokat kívánunk tartani. A silány cipő és a minőségrombolás ellen élesen kívánunk állást foglalni. A Cipősotthon egyik legfontosabb munkaterületünk és napról-napra ha­lad a biztos cél felé. Schwarcz Emil ügyvezető elnökünk és Ormos Mór elnökségünk érdemes tagja szívós mun­kával foglalkoznak a Cipősotthon megvalósításával és ezzel a kérdéssel a szakma minden része szívesen fog­lalkozik, de meg kell állapítani, hogy a kereskedelem széles rétege közönnyel viseltetik ezzel az emberbaráti mozgalommal szemben. Az egyesület társadalmi működését az eddiginél nagyobb méretekben kell kifejleszteni, mert a társadalmi érintkezés révén a szolidaritás érzése is jobban fejlődik ki és szakmai előadásokkal és össze­jövetelekkel fokozni kell az együttmunkálkodás ered­ményét. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük az elnök urat, hogy nem tartja-e kívánatosnak az egyesületi napok szaporítását? Véleményem szerint elegendő, ha a szakmai érdek­­képviselet hetenként kétszer jön össze. Én minden csü­törtökön fogok részt venni az egyesületi összejövetele­ken és igyekszem a hétfői napomat is az egyesület szá­mára biztosítani, hogy tagtársaimmal a baráti kapcsola­tot fenntarthassam. Minden csütörtökön 6—7 óra kö­zött kartársaim rendelkezésére állok, mert számos íz­ben tapasztaltam, hogy tagjainkkal napközben nem tu­dok érintkezni és egyébként sem várható az, hogy a kereskedők az üzleti óráikban keressenek fel engem, vagy elnöktársaimat, hogy az egyesületi munkára vo­natkozó kérdéseiket megbeszéljék. A MABI-val kapcsolatos szociális munkaprogrammról az elnök úr, aki a MABI elnökségében foglal helyet, a következőket mondotta: A MABI-nál a biztosítottak létszáma állandóan emelkedik és a hetvenezer tag mellett, mintegy kétszáz­ezerre tehető azok száma, akik a MABI-t állandóan igénybe veszik. Mint az elnökségben a kereskedelem képviselője, súlyt helyezek arra, hogy a MABI elnöksége biztosítsa azt, hogy a rendelések gyorsan és eredményesen legye­nek lebonyolítva. Meg kell szüntetni azt a helyzetet, hogy az alkalmazottak félnapokat töltsenek el a MABI rendelő helyiségeiben. Javaslatot dolgoztam ki arra vo­­natkozólag, hogy a rendelések ne csak központilag tör­ténjék, hanem decentralizálva a város egyéb forgalmas pontjain is. Különösen a fogászati osztályon voltak nagy panaszok és biztosítani akarjuk azt, hogy a fogászati osztályt úgy szervezzék át, hogy a fogkezelés ne hóna­pokig tartson, hanem napok alatt úgy legyen elvégezhető, mint a privát orvosnál. Ez az alkalmazottaknak és a munkáltató kereskedőknek is eminens érdekük, akik egész egyszerű kezelés miatt kénytelenek az alkalma­zottakat számos ízben napokig nélkülözni. A gyógyüdültetést az eddiginél nagyobb arányban kívánjuk a tagoknak biztosítani. Erre a célra az elnök­ség 300.000 pengőt irányzott elő és biztos remény van arra, hogy minden jogos igény kielégíthető lesz. Külön biztosítottuk a kiskorúak üdültetését, amely célra 30.000 pengőt irányzott elő az elnökség. A MABI elnöksége állandóan foglalkozik azokkal a panaszokkal, amelyek a MABI-val kapcsolatosan a­­köz­véleményben felmerültek. Az elnökség tudomására ju­tott panaszok mindig tárgyilagosan kerülnek elbírálás alá. A MABI csak úgy fog tudni tényleg eredményesen dolgozhatni, hogyha az önkormányzat munkáját az ed­diginél nagyobb mértékben lehetővé teszik és a rendelke­zési jogot a MABI elnökségének és közgyűlésének bizto­sítják teljes mértékben. Mert lehetetlenség az, hogy a te­herviselésben a MABI önkormányzatát elismerik, de a rendelkezésekben és végrehajtásokban a miniszteriális rendelkezéseket kell figyelembe venni. ... Tovább szilárdul a készbőrpiac A készbőrüzlet legutóbb is elég élénk volt és több vidéki kereskedő tartózkodott az elmúlt hé­ten Budapesten, akik nagyobb tételeket vásárol­tak. Megállapíthatjuk, hogy december hava jobb volt a bőrszakmában, mint a november és úgy a gyárosok, mint a nagykereskedők teljesen meg­vannak elégedve az évzáró hónap forgalmával. Kétségtelen, hogy a bőrdetailkeres­kedelem­­ben ugyanez a helyzet, mert hiszen a detailkeres­­kedők csak akkor vásárolnak, ha látják, hogy meg­van az árura a szükséges kereslet. Ebből megálla­pítjuk azt is, hogy a forgalom túlnyomó része a vidéki kereskedőkkel jöt létre, míg a fővárosi és környékbeli kereskedők kevésbbé voltak jól fog­lalkoztatva. E héten is főkép téli cikkek iránt volt keres­let és tavaszi cikkeket csak a cipőgyárosok vásá­roltak. A vidéki kereskedők részéről középsúlyú nehéz talpbőrök iránt volt élénk érdeklődés, de a nehezebb nyaktalpak is keresettek voltak. Felső­bőrök közül az erősebb borjúboxot, kipszboxot és a nehezebb maraboxot vették. Sportbőrök is kere­settek voltak. Zsírosbőrök közül csak a könnyű súlyok iránt volt érdeklődés, míg a nehéz áru el volt hanyagolva. Zsíros nyakak és hasszélek iránt is csökkent a vételkedv. A cipőgyárosok ezzel szemben könnyű és középsúlyú talpat, könnyebb és erősebb színes boxokat és antilopokat keres­tek. Ki kell emelnünk a sev­rót, amely, miután az ára nem sokkal magasabb, mint a borjúboxé, is­mét előtérbe került és a forgalom e cikkben jelen­tősen emelkedett. Bélésbőröket úgy a kereskedők, mint pedig a cipőgyárosok vásárolták. Az árak az egész vonalon rendkívül szilárdak. cf­g CD* i gaz

Next