Cipőszemle, 1938 (18. évfolyam, 1-21. szám)

1938-01-05 / 1. szám

1938 ianuár 5 3 CIPŐSZEMlO Rádió Cipőgyár a Pl. Kir. szabadalmazott IcgtöKé- Ictesebb lúd talp betétes gyermekcipődet gyártja! A magyar cipőszakma helyzete és problémái Irta: HERZ ERNŐ. A magyar cipőexport az utóbbi évek folya­mán rohamosan fejlődött. 1932-ben 11.000 párat, 1936-ban már .187.000 párat exportált. Az 1937. év első felében már majdnem annyi volt a kivitel, mint az egész előző évben: 181.000 pár. Meglepő, hogy ennek a mennyiségnek több mint % része, 141.000 pár, bársony, brokát és se­lyemcipő. Ez majdnem teljesen Niagybrittániába lett exportálva, mégpedig legnagyobbrészt kül- födről behozott nyersanyagból dolgozták fel, ú. n. kikészítési eljárásra hozták be az anyagot, hogy azután a kész cipőket exportálják. A Magyar Gazdaságkutató Intézetben a ha­vonta megjelent adatokat összegeztem, mely ada­tok azt mutatják, hogyha a forgalom nem csök­ken, akkor az idei export a tavalyinak a kétsze­rese lesz. Mert szeptember végéig a tavalyi egész évi 187.000 párral szemben már elérte a 271.000 párat, 1,640.000 pengő értékben. Annál értékesebb ez az eredmény, mert olyan körülmények között értük el, amelyek nem jogo­sítottak fel túlzott optimizmusra. így sokan úgy vélték, hogy csupán az olcsó munbadíj folytán vásárol nálunk erős mértékben a külföldi és at­tól féltek, hogy a 48 órai munkaidő és a mini­mális munkabér-rendelet életbeléptetése útját fog ják állni az exportnak. A magyar ipar életképes­ségét bizonyítja, hogy ilyen körülmények között is duplájára tudta emelni a kivitelre kerülő ci­pők mennyiségét. Egyébként .az említett intézkedéseknek az az előrevárható eredménye lett, hogy az eddig hát­térbeszorított mechanikai ipar előretört. Külföldön majdnem kizárólag a mechanikai cipőt viselik, míg nálunk még 1934-ben a GYOSZ jelentése sze­rint a szükségletnek csak 1/5 részét gyártották a mechanikai cipőgyárak. Azóta természetesen az arány lényegesen megváltozott. Akik azonban el- parentálták a magyar kézimunkacipő ipart, ala­posan csalódtak, mert közönségünk ragaszkodik hozzá, különösen pedig a férfiközönség, mert a férficipőnél nem annyira a modell adja meg a jel­leget, hanem a kézi kidolgozásnak az a basonlít- hatatlan szépsége, melyet, a mechanika eddig csak megközelíteni, de elérni nem tudott. Amíg a mechanikai iparnak tökéletes gépekben, változa­tos kivitelekben, az áru olcsóbb előállításában van a főereje, addig a kézimunkával elkészített cipők sajátos, gyönyörű formájukkal, éppen kézimunka jellegükkel vonzzák ia vevőt. * gyÁrtja: VORSTEHER C. A. és PÁL PUDAPEST, VI. ANKERKÖZ 1-3. Egyébként észlelhető, hogy a selejtes árutól, melynek termelése, még nemrég veszedelmes mé­reteket öltött, a legtöbb kereskedő idegenkedik. De ezt nem is lehet csodálni, hiszen hány keres­kedőt láttunk, aki még néhány éve óriási üzle­tei csinált ilyen olcsó és gyenge minőségű áru­ban, azután lassankint azon vette észre magát, hogy se vevőköre, se forgalma, se üzlete nincs már. A minőségi áru termelésére és vásárlására nagy súlyt kell fektetni, mert a vevő' megkövete­li, hogy nehezen megkeresett pénzéért kellő ellen­szolgáltatást kapjon, ellenkező esetben jogosan becsapva érzi magát és többet az ilyen üzletbe nem teszi be a iábát. Fontos a cipő szervirozása, amely alatt azo­kat a külső körülményeket értem, amelyek kö­zött a cipő a vevő elé kerül. Mint ahogy néme­lyik ember csak úgy tud jóétvággyal enni, ha szép helyiségben, rendes evőeszközöket raknak eléje, éppen olyan fontosak itt is ezek a külsősé­gek, amelyek az árut a vevő előtt vonzóvá teszik Az üzletnek hangulata van; a kereskedő a maga egyéniségét ráleheli a kirakattól kezdve a belső berendezés minden részletére. Milyen más egy komor, sötét, régidivatú üzlet szelleme és milyen megnyerő az a világos, derűs kép, mely a modern cipőüzletből a belépő vevőre mosolyog. A magyar cipőüzletek portáljai olyan szé­pek, hogy világviszonylatban is előkelő helyet foglalnak el. Azt is hallottuk említeni, hogy „az a portálőrület, ami nálunk van, azoknak 2—3 éven­ként való átalakítása, Párisb.an nem dívik“. Ha azonban ez őrület, akkor szimpatikus, sőt sokszor nagyon zseniális őrület, amelynek sok kereskedő forgalmának és árnívójának emelését köszönhette. Nagyobb joggal lehetne azt őrületnek nevez­ni, hogy egyik divat a másikat kergeti, a model­leknek olyan tobzódásával, ami szinte pazarlás­nak mondható. Azonban az sem tagadható, hogy ez a hatalmas iram, mely azonban nem gazdasá­gos, ez a létért való állandó harc, ez a szakadat­lan erőfeszítés az egyik főoka, hogy a> magyar cipőszakma ilyen általánosan elismert nívóra ju­tott. (Folytatása következik.) miiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiRiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiim h L !•; I \ és FIA 1 KORONA CIPŐGYÁR 1 = BUDAPEST, VI.. RÓZSA-U. 111 TELEFON: 121-251 5 niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinT CIPŐIPARI ÉS KERESKEDELMI K. F. T. BUDAPEST, SÍI., HinllifM. ZS. Telefon: 149-407 LUXUS CIPŐK KÉSZÍTŐJE. Készít kizáróan kézimunka nőieipőket elismerten ízléses modellekben, német varrott, rámán var­rott, keresztül varrott, kőlönleges varrott és ágó kivitelben. Telefon: 149—407 FELHÍVÁS a báli rendezőkhöz. A báli rendezőket felkérjük, hogy a bálon legkésőbb este 9 órakor jelenjenek meg, mert csak azok részesülnek rendezői kedvez­ményben (rendezői jegy és rendezői vacsora), akik ezen időpontig a bál elnökségénél jelent­keznek. Az elnökség. 1j ■ ^ TÖRV.VÉD. » I Kézimunka női luxus cipő gvár [ ■ cégtui. trompák József ■ Budapest, VII., Rákóczi út 34 Telefon: 1-402-19 ■mMMBmMMMMUUWUUiMP— NE VEGYEN HAMISÍTVÁNYT! 4* ÜGYELJEN E BÉLYEG­ZŐRE A PASTA FELÜLETÉN ! * ÍGY BÉLYEGZETT SZÍNES PASTA NFM VÁLIK RAGADÓSSÁ Fisessen el© a Cipősszem lére Gavotte cipőkészítés FEHÉR ZOLTÁN Legkiválóbb női AGO és szöges férfi cipők gyártásai legújabb és modern kivitelben. Budapest, VII., Király ucca 57. szám Telefon 131-0-47.

Next

/
Thumbnails
Contents