Cipőszemle, 1938 (18. évfolyam, 1-21. szám)
1938-01-05 / 1. szám
1938 január 5 CIPŐSZEMLO Rádió Cipőgyár a Pl. Kir. szabadalmazott legtöké- Idősebb lúdtalp betétes gyermekcipődet gyártja! A magyar cipőszakma helyzete és problémái írta: HERZ ERNŐ. A magyar cipőexport az utóbbi évek folyamán rohamosan fejlődött. 1932-ben 11.000 párat, 1936-ban már187.000 párat exportált. Az 1937. év első felében már majdnem annyi volt a kivitel, mint az egész előző évben: 181.000 pár. Meglepő, hogy ennek a mennyiségnek több mint 5 része, 141.000 pár, bársony, brokát és selyemcipő. Ez majdnem teljesen Nagybrittániába lett exportálva, mégpedig legnagyobbrészt külfödről behozott nyersanyagból dolgozták fel, ú. n. kikészítési eljárásra hozták be az anyagot, hogy azután a kész cipőket exportálják. A Magyar Gazdaságkutató Intézetben a havonta megjelent adatokat összegeztem, mely adatok azt mutatják, hogyha a forgalom nem csökken, akkor az idei export a tavalyinak a kétszerese lesz. Mert szeptember végéig a tavalyi egész évi 187.000 párral szemben már elérte a 271.000 párat, 1,640.000 pengő értékben. Annál értékesebb ez az eredmény, mert olyan körülmények között értük el, amelyek nem jogosítottak fel túlzott optimizmusra, így sokan úgy vélték, hogy csupán az olcsó munkadíj folytán vásárol nálunk erős mértékben a külföldi és attól féltek, hogy a 48 órai munkaidő és a minimális munkabér-rendelet életbeléptetése útját fogják állni az exportnak. A magyar ipar életképességét bizonyítja, hogy ilyen körülmények között is duplájára tudta emelni a kivitelre kerülő cipők mennyiségét. Egyébkéntaz említett intézkedéseknek az az előrevárható eredménye lett, hogy az eddig háttérbe szorított mechanikai ipar előretört. Külföldön majdnem kizárólag a mechanikai cipőt viselik, míg nálunk még 1934-ben a GYOSZ jelentése szerint a szükségletnek csak 1/5 részét gyártották a mechanikai cipőgyárak. Azóta természetesen az arány lényegesen megváltozott. Akik azonban elparentálták a magyar kézimunkacipő ipart, alaposan csalódtak, mert közönségünk ragaszkodik hozzá, különösen pedig a férfiközönség, mert a férficipőnél nem annyira a modell adja meg a jelleget, hanem a kézi kidolgozásnak az a hasonlíthatatlan szépsége, melyet, a mechanika eddig csak megközelíteni, de elérni nem tudott. Amíg a mechanikai iparnak tökéletes gépekben, változatos kivitelekben, az áru olcsóbb előállításában van a főereje, addig a kézimunkával elkészített cipők sajátos, gyönyörű formájukkal, éppen kézimunka jellegükkel vonzzáka vevőt. Egyébként észlelhető, hogy a selejtes árutól, melynek termelése, még nemrég veszedelmes méreteket öltött, a legtöbb kereskedő idegenkedik. De ezt nem is lehet csodálni, hiszen hány kereskedőt láttunk, aki még néhány éve óriási üzletet csinált ilyen olcsó és gyenge minőségű áruban, azután lassan kint azon vette észre magát, hogy se vevőköre, se forgalma, se üzlete nincs már. A minőségi áru termelésére és vásárlására nagy súlyt kell fektetni, mert a vevő megköveteli, hogy nehezen megkeresett pénzéért kellő ellenszolgáltatást kapjon, ellenkező esetben jogosan becsapva érzi magát és többet az ilyen üzletbe nem teszi be a lábát. Fontos a cipő szervirozása, amely alatt azokat a külső körülményeket értem, amelyek között a cipő a vevő elé kerül. Mint ahogy némelyik ember csak úgy tud jó étvággyal enni, ha szép helyiségben, rendes evőeszközöket raknak eléje, éppen olyan fontosak itt is ezek a külsőségek, amelyek az árut a vevő előtt vonzóvá teszik Az üzletnek hangulata van, a kereskedő a maga egyéniségét ráleheli a kirakattól kezdve a belső berendezés minden részletére. Milyen más egy komor, sötét, régidivatú üzlet szelleme és milyen megnyerő az a világos, derűs kép, mely a modern cipőüzletből a belépő vevőre mosolyog. A magyar cipőüzletek portáljai olyan szépek, hogy világviszonylatban is előkelő helyet foglalnak el. Azt is hallottuk említeni, hogy „az a portálőrület, ami nálunk van, azoknak 2—3 évenként való átalakítása, Párisban nem dívik“. Ha azonban ez őrület, akkor szimpatikus, sőt sokszor nagyon zseniális őrület, amelynek sok kereskedő forgalmának és árnívójának emelését köszönhette. Nagyobb joggal lehetne azt őrületnek nevezni, hogy egyik divat a másikat kergeti, a modelleknek olyan tobzódásával, ami szinte pazarlásnak mondható. Azonban az sem tagadható, hogy ez a hatalmas iram, mely azonban nem gazdaságos, ez a létért való állandó harc, ez a szakadatlan erőfeszítés az egyik fő oka, hogy a magyar cipőszakma ilyen általánosan elismert nívóra jutott. (Folytatása következik.) * gyártja: VORSTEHER C. A. és PÁL BUDAPEST, VI. ANKERKÖZ 1-3. 3 miiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiRiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiim K L !•. I és FIA 1 KORONA CIPŐGYÁR 1 . BUDAPEST, VI.. RÓZSA-U. 111 TELEFON: 121-251 5 niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinT CIPŐIPARI ÉS KERESKEDELMI K. F. T. BUDAPEST, SÍI., Hvillis M. ZS. Telefon: 149-407 LUXUS CIPŐK KÉSZÍTŐJE. Készít kizáróan kézimunka női cipőket elismerten ízléses modellekben, német varrott, rámán varrott, keresztül varrott, különleges varrott és ágó kivitelben. Telefon: 149—407 FELHÍVÁS a báli rendezőkhöz. A báli rendezőket felkérjük, hogy a bálon legkésőbb este 9 órakor jelenjenek meg, mert csak azok részesülnek rendezői kedvezményben (rendezői jegy és rendezői vacsora), akik ezen időpontig a bál elnökségénél jelentkeznek. Az elnökség: 1 j ■ ^ TÖRV.VÉD. » I Kézimunka női luxus cipő gyár [ ■ cégtás. trompák József ■ Budapest, VII., Rákóczi út 34 Telefon: 1-402-19 ■mMMBmMMMMUUWUUiMP— NE VEGYEN HAMISÍTVÁNYT!* ÜGYELJEN E BÉLYEGZŐRE A PASTA FELÜLETÉN ! * ÍGY BÉLYEGZETT SZÍNES PASTA NEM VÁLIK RAGADÓSSÁ Fisessen el© a Cipősszemlére Gavotte cipőkészítés FEHÉR ZOLTÁN Legkiválóbb női AGO és szöges férfi cipők gyártásai legújabb és modern kivitelben. Budapest, VII., Király ucca 57. szám Telefon 131-047.