Cipőszemle, 1938 (18. évfolyam, 1-21. szám)

1938-01-05 / 1. szám

1938 január 5 CIPŐSZEMLO Rádió Cipőgyár a Pl. Kir. szabadalmazott legtöké- Id­ősebb lúd­talp betétes gyermekcipődet gyártja! A magyar cipőszakma helyzete és problémái írta: HERZ ERNŐ. A magyar cipőexport az utóbbi évek folya­mán rohamosan fejlődött. 1932-ben 11.000 párat, 1936-ban már­­187.000 párat exportált. Az 1937. év első felében már majdnem annyi volt a kivitel, mint az egész előző évben: 181.000 pár. Meglepő, hogy ennek a mennyiségnek több mint 5 része, 141.000 pár, bársony, brokát és se­lyemcipő. Ez majdnem teljesen N­agybrittániába lett exportálva, mégpedig legnagyobbrészt kül­­födről behozott nyersanyagból dolgozták fel, ú. n. kikészítési eljárásra hozták be az anyagot, hogy azután a kész cipőket exportálják. A Magyar Gazdaságkutató Intézetben a ha­vonta megjelent adatokat összegeztem, mely ada­tok azt mutatják, hogyha a forgalom nem csök­ken, akkor az idei export a tavalyinak a kétsze­rese lesz. Mert szeptember végéig a tavalyi egész évi 187.000 párral szemben már elérte a 271.000 párat, 1,640.000 pengő értékben. Annál értékesebb ez az eredmény, mert olyan körülmények között értük el, amelyek nem jogo­sítottak fel túlzott optimizmusra, így sokan úgy vélték, hogy csupán az olcsó munkadíj folytán vásárol nálunk erős mértékben a külföldi és at­tól féltek, hogy a 48 órai munkaidő és a mini­mális munkabér-rendelet életbeléptetése útját fog­ják állni az exportnak. A magyar ipar életképes­ségét bizonyítja, hogy ilyen körülmények között is duplájára tudta emelni a kivitelre kerülő ci­pők mennyiségét. Egyébként­­az említett intézkedéseknek az az előrevárható eredménye lett, hogy az eddig hát­térbe szorított mechanikai ipar előretört. Külföldön majdnem kizárólag a mechanikai cipőt viselik, míg nálunk még 1934-ben a GYOSZ jelentése sze­rint a szükségletnek csak 1/5 részét gyártották a mechanikai cipőgyárak. Azóta természetesen az arány lényegesen megváltozott. Akik azonban el­­parentálták a magyar kézimunkacipő ipart, ala­posan csalódtak, mert közönségünk ragaszkodik hozzá, különösen pedig a férfiközönség, mert a férficipőnél nem annyira a modell adja meg a jel­leget, hanem a kézi kidolgozásnak az a hasonlít­­hatatlan szépsége, melyet, a mechanika eddig csak megközelíteni, de elérni nem tudott. Amíg a mechanikai iparnak tökéletes gépekben, változa­tos kivitelekben, az áru olcsóbb előállításában van a főereje, addig a kézimunkával elkészített cipők sajátos, gyönyörű formájukkal, éppen kézimunka jellegükkel vonzzák­­a vevőt. Egyébként észlelhető, hogy a selejtes árutól, melynek termelése, még nemrég veszedelmes mé­reteket öltött, a legtöbb kereskedő idegenkedik. De ezt nem is lehet csodálni, hiszen hány keres­kedőt láttunk, aki még néhány éve óriási üzle­tet csinált ilyen olcsó és gyenge minőségű áru­ban, azután lassan kint azon vette észre magát, hogy se vevőköre, se forgalma, se üzlete nincs már. A minőségi áru termelésére és vásárlására nagy súlyt kell fektetni, mert a vevő­ megkövete­li, hogy nehezen megkeresett pénzéért kellő ellen­szolgáltatást kapjon, ellenkező esetben jogosan becsapva érzi magát és többet az ilyen üzletbe nem teszi be a lábát. Fontos a cipő szervirozása, amely alatt azo­kat a külső körülményeket értem, amelyek kö­zött a cipő a vevő elé kerül. Mint ahogy néme­lyik ember csak úgy tud jó étvággyal enni, ha szép helyiségben, rendes evőeszközöket raknak eléje, éppen olyan fontosak itt is ezek a külsősé­gek, amelyek az árut a vevő előtt vonzóvá teszik Az üzletnek hangulata van, a kereskedő a maga egyéniségét ráleheli a kirakattól kezdve a belső berendezés minden részletére. Milyen más egy komor, sötét, régidivatú üzlet szelleme és milyen megnyerő az a világos, derűs kép, mely a modern cipőüzletből a belépő vevőre mosolyog. A magyar cipőüzletek portáljai olyan szé­pek, hogy világviszonylatban is előkelő helyet foglalnak el. Azt is hallottuk említeni, hogy „az a portálőrület, ami nálunk van, azoknak 2—3 éven­ként való átalakítása, Párisb­an nem dívik“. Ha azonban ez őrület, akkor szimpatikus, sőt sokszor nagyon zseniális őrület, amelynek sok kereskedő forgalmának és árnívójának emelését köszönhette. Nagyobb joggal lehetne azt őrületnek nevez­ni, hogy egyik divat a másikat kergeti, a model­leknek olyan tobzódásával, ami szinte pazarlás­nak mondható. Azonban az sem tagadható, hogy ez a hatalmas iram, mely azonban nem gazdasá­gos, ez a létért való állandó harc, ez a szakadat­lan erőfeszítés az egyik fő oka, hogy a­ magyar cipőszakma ilyen általánosan elismert nívóra ju­tott. (Folytatása következik.) * gyártja: VORSTEHER C. A. és PÁL BUDAPEST, VI. ANKERKÖZ 1-3. 3 miiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiRiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiim K L !•. I­­ és FIA 1 KORONA CIPŐGYÁR 1 . BUDAPEST, VI.. RÓZSA-U. 111 TELEFON: 121-251 5 niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinT CIPŐIPARI ÉS KERESKEDELMI K. F. T. BUDAPEST, SÍI., Hvillis M. ZS. Telefon: 149-407 LUXUS CIPŐK KÉSZÍTŐJE. Készít kizáróan kézimunka női cipőket elismerten ízléses modellekben, német varrott, rámán var­rott, keresztül varrott, különleges varrott és ágó kivitelben. Telefon: 149—407 FELHÍVÁS a báli rendezőkhöz. A báli rendezőket felkérjük, hogy a bálon legkésőbb este 9 órakor jelenjenek meg, mert csak azok részesülnek rendezői kedvez­ményben (rendezői jegy és rendezői vacsora), akik ezen időpontig a bál elnökségénél jelent­keznek. Az elnökség: 1 j ■ ^ TÖRV.VÉD. » I Kézimunka női luxus cipő gyár [ ■ cégtás. trompák József ■ Budapest, VII., Rákóczi út 34 Telefon: 1-402-19 ■mMMBmMMMMUUWUUiMP— NE VEGYEN HAMISÍTVÁNYT!­­* ÜGYELJEN E BÉLYEG­ZŐRE A PASTA FELÜLETÉN ! * ÍGY BÉLYEGZETT SZÍNES PASTA NEM VÁLIK RAGADÓSSÁ Fisessen el© a Cipősszem­lére Gavotte cipőkészítés FEHÉR ZOLTÁN Legkiválóbb női AGO és szöges férfi cipők gyártásai legújabb és modern kivitelben. Budapest, VII., Király ucca 57. szám Telefon 131-0­47.

Next