Drogista Közlöny, 1936 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-01 / 1. szám

w Cy f~~ XXXIII. évfolyam. 1. szám. ÍZ j "A 1 s&S rw­Budapest, 1936, január 1. DROGiSTA KÖZLÖNY DROG-, GYÓGYÁRÚ-, VEGYSZER-, ILLATSZER- ÉS FOTÓKERESKEDELMI MAGYAR0RSZÁ6 LEGRÉGIBB DROGISTA ORGÁNUMA SZAKLAP MAGYAR DROGISTA TESTÜLET, | DROGISTA IFJAK EGYESÜLETE HIVATALOS LAPJA. J3. *33 C Előfizetés egy évre P 12—, alkalmazottaknak P 8. Küllőidre 507« telér. Hirdetések ára mm. sor ................. — „ — .40 Felelős szerkesztő; KÁDÁR GYULA. Felelős kiadó : MOLNÁR ERNŐ. nik minden hó 1-én és 15-én. Szerkesztőség: VI., Király ucca 70. — Telefon 15-9-78 Kiadóhivatal: V., Lipút-KOrut 8. — Telelőn 22-3-8 Ujesztendőre. Ismét letéptük egy naptárnak utolsó lapját és ma­gunk elé helyezhetjük az új naptárnak tömbjét. Vájjon milyen eredményeket ért el a drogista szakma az elmúlt esztendőben és mit hozhat a jövő? Ha a múltba tekintünk vissza, szomorúan kell kon­statálnunk, hogy a szakma célkitűzései közül vajmi ke­vés valósult meg és így -— bármennyire fájdalmas is — kénytelenek vagyunk szakmai törekvéseink legnagyobb hányadát ismét a jövő év feladatai közé felsorakoztatni. Immár több esztendeje szorgalmazzuk a drogista szakma munkakörének tüzetes meghatározását és ezen meghatározásnak törvényes megállapítását. Meg vagyunk győződve arról, hogy amíg ezen kívánságunk teljes egé­szében nem teljesül, addig a drogista érdekképviseletek szakmánknak ezt a célkitűzését állandóan napirenden fogják tartani. Nem lehet, hogy egy szakma, melynek önálló mű­velői törvény szerint vagy rokontudományok diplomáival rendelkező egyének, vagy pedig a szakmai képzettség el­sajátítását heigazoló szakemberek lehetnek, azért ne bol­dogulhassanak szakmai munkásságukkal, mivel nincs olyan törvényes rendelkezés, amely a szakma munkakö­rét kizárólag részükre biztosítja. Az igazság beigazolhatólag a mi oldalunkon van. Hiszen nem kell másra rámutatnunk, mint arra, hogy amit mi követelünk, az jogos követelése a közérdeknek, a nagyközönségnek is. Mert tagadhatatlan, hogy a dro­gériákban előállított és árusításra kerülő árucikkeknek vásárlásánál a fogyasztóközönségnek elsőrendű érdeke, hogy azokat hozzáértő szakember kezelje, készítse és árusítsa. Miért lehetséges mégis, hogy a közegészségügyi hatóságok nem látják he azt, hogy a kozmetikai-, test­ápolási-, sőt betegápoláshoz használatos készítmények olyan készítők kezei közül kerüljenek a közforgalomba, kik a szakmát nem tanulták, kik az áru ismeretét, az anyag ismeretét, az előállítás technológiáját sohasem sa­játították el? Ugyanez vonatkozik egyes egészségügyi árucikkek < (adására is. Ha törvényes intézkedés azt írja elő, hogy például sterilizált kötszert kizárólag az annak kezelési módjával tisztában levő szakember árusíthatja, miért nem teljesítik azon kívánságunkat, hogy a kötszerárusí­tás terén mindinkább felburjánzó visszaélések ugyancsak törvényes intézkedéssel megakadályoztassanak és ne le­hessen különféle machinációk segélyével a kötszert vá­sárló közönséget megtéveszteni? Ugyanígy találkozik a közérdek a drogistaság szak­mai érdekével azon követelésünknél is, amikor az ipar, a háztartás, a mezőgazdaság körében használatos külön­féle vegyszerek és vegyészeti készítmények forgalomba- hozatalának szabályozását kívánjuk. Aki ezeknek . az anyagoknak tulajdonságait nem ismeri, aki ezeknek az anyagoknak felhasználhatósági lehetőségeit nem tanulta, annak nem szabad megengedni, hogy ezekkel keresked­jen. Hányszor jut tudomásunkra, hogy a szakképzetlen kereskedő nem tud különbséget tenni borkő és borkősav között? Avagy nem fordult-e már elő, hogy fogpornak „illatosított” serkrétát adtak el? Ma teljesen rendezetlen még a különféle fertőt­lenítő szerek forgalomba hozatalának kérdése is. Amíg a gyógyszerkönyvben kereszttel nem jelölt anyagokból ké­szült számos fertőtlenítő szer gyógyszerkiilönlegességkénti lasjtromozása következtében kizárólag a gyógyszertárak útján kerülhet a forgalomba, habár a drogista is hiva­tottnak érzi magát ezek árusítására, addig több olyan fertőtlenítő szert nevezhetnénk meg, melyeknek eladási jogát a szakismerettel nem rendelkező kereskedők üzle­teiből ajánlatos volna kivonni. Hasonló az eset a mérgek és méregtartalmú vegy­ipari, mezőgazdasági készítmények forgalma terén is. Ezeket a készítményeket a drogista árusítási körébe kell terelni, mert ennek a szakmának a művelői a hozzáértő, tanult szakemberei e cikkeknek. Nemcsak azok kezelési, készítési, de felhasználási módjait is ismerik és így min­den adandó alkalommal szakszerű felvilágosítással áll­hatnak rendelkezésre vevőkörüknek. Az elmondottak során felsorolt szakmai követelé­seink azok, melyek megvalósításuk esetén a drogista szakma munkakörének keretét adnák. Az elmúlt eszten­dők során érdekképviseleteink eredmény nélkül küzdöt­tek ezen cél eléréséért. Ez az eredménytelenség azonban ne csügesszen el bennünket. Továbbra is kitartunk, küz­dünk és munkálkodunk. Lehetetlen, hogy az igazság ne győzzön, már pedig kívánságaink teljesítése a köznek is érdeke, így tehát kétszeresen bízunk abban, hogy mielőbb győzni fogunk!

Next

/
Thumbnails
Contents