Épitő Ipar - Építő Művészet, 1920 (44. évfolyam, 1/2301-24/2324. szám)

1920-08-01 / 15. (2315.) szám

ÉPÍTŐ IPAR :­ ÉPÍTŐ MŰVÉSZET (15. sz.) 60 1920. augusztus 1 A Városi Mérnökök Országos Szövetsége kitűzött céljainak meg­beszélése végett folyó évi augusztus hó 1-ére, vasárnap délelőtt 10 órára gyűlést hív össze a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Reáltanoda­ utca 13—15. sz. alatti nagytermébe, és meghívja arra ezen az úton Magyar­­ország összes meg nem szállt és megszállott városainak, községeinek mérnökeit, városi tisztviselőit, a gépgyárak s mindenféle üzemek kép­viselőit és szívesen lát mindenkit, akiknek a magyar városok és köz­ségek műszaki fejlesztése, édes magyar hazánk egysége és felvirágoz­tatása szívén fekszik. A luxusépítkezések dolgában a porosz népjóléti miniszter meg­ismételte az 1919. jan. 15-én kiadott rendeletét, mely a jelzett épít­kezéseket megtilto­ta és kijelentette, hogy semmiféle raktárt, üzletet, ezek átalakítását vagy építését nem engedi; ilyenek még a mozik, bárok, kávéházak és villák, melyek sok építő­anyagot elvonnának a lakásépítkezésektől. Azonkívül megvizsgálják a már folyamatban levő építkezéseket is, nem lehetne-e azokat kislakásokut felhasználni és milyen módon. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a poroszok megengedik egy­, sőt kétsorú kislakásoknak csömöszölt agyagból való építését is, sőt ezt az anyagot még pincében is szabad használni, ha talajvíz veszedelme nem forog fönn és a nedvességnek a falba hato­lását egyéb módon meg lehet akadályozni. A gépkocsik és az útburkolatok. Hogy mily hatása van az útburkolatnak a vonó­erő érvényesítésére, dr. Neuber kísérletezett. A kísérletek eredménye szerint ugyanazt a terhet elszállítani a nedves mezei úton 10 lóerő, a száraz mezei úton 5 lóerő, a rendes makadamon 2 lóerő, a jó makadamon 1 lóerő, a szilárd burkolaton pedig csak 1/2 lóerő, tehát 20-szor kisebb erő képes. HIVATA­LO­S. MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE. A választmány ülése július 20-án. Jelen volt 15 tag. Alpár Ignác elnök fölolvasta Budapest polgármesterének véghatározatát, melynek értelmében az 1918. évi állapot visszaállítása ellen senki sem fölebbe­­zett, ennélfogva az akkori elnökség és választmány újra megkezdi működését. Ezután Kálmán László dr. ügyész indítványára Sziklai Zsigmond, Szuchy János, Mann Mór, Kis J. Jenő fölszólalása után a választmány egyhangúlag elhatározta, hogy a) az 1918. évi okt. 30-ika óta kelt minden intézkedés (határozatok, tagfölvétel stb.) hatályát veszti; b) a tagok viselkedése dolgában bizottságot alakít, melynek tagjai Báthori István, Dávid Károly, Kondor Márton, Sziklai Zsigmond, Szuchy János és az ügyész; fölkéri a bizottságot, hogy az igazo­lást minél előbb intézze el; c) az alapszabályokat sürgősen átvizsgálni Alpár Ignác, Báthory István, Mann Mór, Ziegler Géza és ügyészből álló bizottságot kéri föl; ez a bizottság új ügyrendet is dolgoz ki végre d) új tagokat a közgyűlés előtt nem vesz föl. BUDAPESTI ÉPÍTŐ-, KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS Ácsmesterek ipartestülete. Rendkívüli elüljárósági ülés július 6-án. A napi­end előtt Klenovits Antal elnök kegyelettel emlékezett meg Kauser Gyula építő­mester elhunytéról, aki május 25-én és Strasser Vilmos betoniparos­ról, aki július 2-án halt meg. Az ipartörvény novelláris módosítása iránt kibocsá­tott törvényjavaslat tárgyalására a kereskedelemügyi mi­nisztérium június 8-ára ankétet hívott össze. A tanács­kozásokat dr. Emich Gusztáv kereskedelmi miniszter nyitotta meg, majd dr. Lipták Pál államtitkár vette át az elnöklést, melyet a nyolc napig tartó tárgyaláson állandóan ellátott. Az ankétra ipartestületünk Müller Ernő és Ziegler Géza tagokat és Fridrich F. Géza jegyzőt küldötte ki. Az építő­ipart illetőleg négy ízben volt alkalmunk a javas­lathoz hozzászólni: a gyárosokról, a műkőkészítő, a műkő- és kőszobrászokról és az építő­ipar gyakorlásáról szóló szakaszokra. A júl. 10-iki szaktanácskozmány abban álla­podott, hogy az érdekképviseletek a Mérnök-Egylet el­nöke vezetésével dolgozza ki az erre vonatkozó javasla­tokat. A pallérok fölmondási ideje tekintetében több tagunk kérte annak igazolását, hogy az építő munkavezetőt a fönnálló joggyakorlat értelmében két heti fölmondási idő illeti meg. Jutalomkönyvek: A felső építő iparosiskolát jelesen végzett tanulók jutalmazására az Építő Munkavezetők Könyvtárából 530 k. értékű könyvet ajándékoztunk. Kőfaragó bojkott. A nyári évad kezdetén a Kőfaragó Mesterek Szövetsége elhatározta, hogy a kőfaragó szakmában 9 óra legyen a munkaidő. A békéltető tárgyalást június hó 24-én tartották meg ered­mény nélkül, mert a munkások, mereven ragaszkodtak a 8 órai munka­időhöz. A sírkőiparosok felvétele. A kőfaragó szakosztály véget kívánt vetni annak az állapotnak, hogy a sírkőkereskedők és szobrászok nem­csak a sírkövek árusításával, hanem azoknak a temetőkben való föl­állításával, sőt régi sírköveknek újjá való átdolgozásával és sírkőalkotó­­részek készítésével is foglalkoznak. A kőfaragó szakosztály előzetes helyszíni szemlék és többszöri beható tárgyalás után öt sírkőkészítőnek a fölvételét javasolta azzal, hogy e­­y, legfölebb két kőfaragó segéd alkalmazása mellett három méternél nem magasabb, készen vásárolt sírköveket a temetőkben fölállítani, a saját köveiken kisebb csorbulá­sokat és javításokat, továbbá a náluk megrendelt sírkövekhez alap- és szegélyköveket készíten puha kőből vannak jogosítva. Kőfaragó tanoncot tartaniuk, sírboltokat és mauzóleumokat készíteniük tilos. Az elöljáróság elhatározta, hogy a Területvédő Liga alapító tagjai sorába lép és saját tagjait fölhívja, hogy a szent cél, Magyar­­ország területének visszaszerzése érdekében lépjenek be a Ligába. A Lakásépítési Miniszteri Biztosság házilagos építkezései ügyében az elüljáróság elrendelte, hogy a Miniszteri Biztosság a munkáknak vállalatba adás útján való végeztetésére keressék föl. A fővárosi Közmunka­ Bizottság megalakulásával kapcsolatban a bizottság munkájába oly módon való bevonásunkat kértük, hogy minden szakma egy-egy képviselőjét hívják meg. Az ácssegédek órabére. A Budapesti Ácsmesterek Szövetségének végrehajtó bizottsága július hó 5-én tartott ülésén elhatározta, hogy az ácssegédeknek április 19-től kezdve érvényes, 7‘50—8­— koronában megállapított órabérét nem növeli, tekintettel az élelmiszerpiacon be­állott lényeges javulásra. Elhatározta továbbá a végrehajtó bizottság, hogy a szövetség tagjai ezentúl ácssegédeket csak az Építőmesterek Szövetségével közösen fönntartott munkaközvetítőtől vehetnek föl. A létrán és lógó álláson dolgozó kőmívessegédek órabére f. é. május 31-től kezdve 8'50—9’50 koronában állapíttatott meg. Mész- és cement. A kézműipari miniszteri biztosság a mész- és cementgyárak termelésének egy részét a kisipar részére biztosította. Ez ügyekben közvetetlenül a miniszteri biztossághoz kell fordulni, mely a közlekedési tanfolyamok épületében, Vill. Luther­ utca 3. szám alatt, i. e. 9 és 2 óra között tart hivatalos órákat. Telefonja: József 21—40. A kereskedelemügyi minisztérium 25-ik ügyosztálya szintén segítségére van az iparosságnak a cementszükséglet biztosításában. Azok, akik igazolni tudják, hogy megrendelt munkához cementre van szükségük, forduljanak Egry tanárhoz, kinek hivatalos helyisége a minisztérium főépületében van (II. Lánchíd­ utca 1—3). Telefonja: 43. Az erdélyi menekültek segítésére befolyt adományokat 3000 koronára kiegészítve rendeltetési helyére juttattuk. Drótszögek kaphatók az Ipartestületek Országos Szövetsége anyagbeszerző kötelékétől: VII. Nyár-utca 6. sz. A szög kg-ja a szög méretéhez képest 23—25 korona. Magyar Aszfalt Részv.­Társaság útburkoló stb. vállalat Mutlaprat, V. IVAdor-utca 4. sae. MAGAZINER LAJOS redőnygyára BUDAPEST, V. KER. tlPÚT-KÖRÚT 1. SZÁM. ,1Sl S­org Antal :«. gőztéglá­ s műhabarcsgyára, ács-, asztalos-, lakatos­­telep. Budapest, X. Gergely­ utca 8. szám. LIF­T személy- és teherjel- HAVERLAND ANTAL vonók mindenféle üzemre, emelőgépek, daruk és egyéb GYÁK - szállító eszközök :::::: Budapest, Vili. Nap-utca 22.­­10 Kondor és Feledi visegrád-mátyáshegyi kőbánya-vállalata. Budapest, V. Gizella­ tér 3. szám. (8) Kiadó : a laptulajdonosok képviseletében GERSTER KÁLMÁN. “Pátria” irodalmi vállalat és nyomdai r.-t. Budapest, IX. Üllői­ út 25.

Next