Épitő Ipar - Építő Művészet, 1920 (44. évfolyam, 1/2301-24/2324. szám)
1920-08-01 / 15. (2315.) szám
ÉPÍTŐ IPAR : ÉPÍTŐ MŰVÉSZET (15. sz.) 60 1920. augusztus 1 A Városi Mérnökök Országos Szövetsége kitűzött céljainak megbeszélése végett folyó évi augusztus hó 1-ére, vasárnap délelőtt 10 órára gyűlést hív össze a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Reáltanoda utca 13—15. sz. alatti nagytermébe, és meghívja arra ezen az úton Magyarország összes meg nem szállt és megszállott városainak, községeinek mérnökeit, városi tisztviselőit, a gépgyárak s mindenféle üzemek képviselőit és szívesen lát mindenkit, akiknek a magyar városok és községek műszaki fejlesztése, édes magyar hazánk egysége és felvirágoztatása szívén fekszik. A luxusépítkezések dolgában a porosz népjóléti miniszter megismételte az 1919. jan. 15-én kiadott rendeletét, mely a jelzett építkezéseket megtiltota és kijelentette, hogy semmiféle raktárt, üzletet, ezek átalakítását vagy építését nem engedi; ilyenek még a mozik, bárok, kávéházak és villák, melyek sok építőanyagot elvonnának a lakásépítkezésektől. Azonkívül megvizsgálják a már folyamatban levő építkezéseket is, nem lehetne-e azokat kislakásokut felhasználni és milyen módon. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a poroszok megengedik egy, sőt kétsorú kislakásoknak csömöszölt agyagból való építését is, sőt ezt az anyagot még pincében is szabad használni, ha talajvíz veszedelme nem forog fönn és a nedvességnek a falba hatolását egyéb módon meg lehet akadályozni. A gépkocsik és az útburkolatok. Hogy mily hatása van az útburkolatnak a vonóerő érvényesítésére, dr. Neuber kísérletezett. A kísérletek eredménye szerint ugyanazt a terhet elszállítani a nedves mezei úton 10 lóerő, a száraz mezei úton 5 lóerő, a rendes makadamon 2 lóerő, a jó makadamon 1 lóerő, a szilárd burkolaton pedig csak 1/2 lóerő, tehát 20-szor kisebb erő képes. HIVATALOS. MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE. A választmány ülése július 20-án. Jelen volt 15 tag. Alpár Ignác elnök fölolvasta Budapest polgármesterének véghatározatát, melynek értelmében az 1918. évi állapot visszaállítása ellen senki sem fölebbezett, ennélfogva az akkori elnökség és választmány újra megkezdi működését. Ezután Kálmán László dr. ügyész indítványára Sziklai Zsigmond, Szuchy János, Mann Mór, Kis J. Jenő fölszólalása után a választmány egyhangúlag elhatározta, hogy a) az 1918. évi okt. 30-ika óta kelt minden intézkedés (határozatok, tagfölvétel stb.) hatályát veszti; b) a tagok viselkedése dolgában bizottságot alakít, melynek tagjai Báthori István, Dávid Károly, Kondor Márton, Sziklai Zsigmond, Szuchy János és az ügyész; fölkéri a bizottságot, hogy az igazolást minél előbb intézze el; c) az alapszabályokat sürgősen átvizsgálni Alpár Ignác, Báthory István, Mann Mór, Ziegler Géza és ügyészből álló bizottságot kéri föl; ez a bizottság új ügyrendet is dolgoz ki végre d) új tagokat a közgyűlés előtt nem vesz föl. BUDAPESTI ÉPÍTŐ-, KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS Ácsmesterek ipartestülete. Rendkívüli elüljárósági ülés július 6-án. A napiend előtt Klenovits Antal elnök kegyelettel emlékezett meg Kauser Gyula építőmester elhunytéról, aki május 25-én és Strasser Vilmos betoniparosról, aki július 2-án halt meg. Az ipartörvény novelláris módosítása iránt kibocsátott törvényjavaslat tárgyalására a kereskedelemügyi minisztérium június 8-ára ankétet hívott össze. A tanácskozásokat dr. Emich Gusztáv kereskedelmi miniszter nyitotta meg, majd dr. Lipták Pál államtitkár vette át az elnöklést, melyet a nyolc napig tartó tárgyaláson állandóan ellátott. Az ankétra ipartestületünk Müller Ernő és Ziegler Géza tagokat és Fridrich F. Géza jegyzőt küldötte ki. Az építőipart illetőleg négy ízben volt alkalmunk a javaslathoz hozzászólni: a gyárosokról, a műkőkészítő, a műkő- és kőszobrászokról és az építőipar gyakorlásáról szóló szakaszokra. A júl. 10-iki szaktanácskozmány abban állapodott, hogy az érdekképviseletek a Mérnök-Egylet elnöke vezetésével dolgozza ki az erre vonatkozó javaslatokat. A pallérok fölmondási ideje tekintetében több tagunk kérte annak igazolását, hogy az építő munkavezetőt a fönnálló joggyakorlat értelmében két heti fölmondási idő illeti meg. Jutalomkönyvek: A felső építő iparosiskolát jelesen végzett tanulók jutalmazására az Építő Munkavezetők Könyvtárából 530 k. értékű könyvet ajándékoztunk. Kőfaragó bojkott. A nyári évad kezdetén a Kőfaragó Mesterek Szövetsége elhatározta, hogy a kőfaragó szakmában 9 óra legyen a munkaidő. A békéltető tárgyalást június hó 24-én tartották meg eredmény nélkül, mert a munkások, mereven ragaszkodtak a 8 órai munkaidőhöz. A sírkőiparosok felvétele. A kőfaragó szakosztály véget kívánt vetni annak az állapotnak, hogy a sírkőkereskedők és szobrászok nemcsak a sírkövek árusításával, hanem azoknak a temetőkben való fölállításával, sőt régi sírköveknek újjá való átdolgozásával és sírkőalkotórészek készítésével is foglalkoznak. A kőfaragó szakosztály előzetes helyszíni szemlék és többszöri beható tárgyalás után öt sírkőkészítőnek a fölvételét javasolta azzal, hogy ey, legfölebb két kőfaragó segéd alkalmazása mellett három méternél nem magasabb, készen vásárolt sírköveket a temetőkben fölállítani, a saját köveiken kisebb csorbulásokat és javításokat, továbbá a náluk megrendelt sírkövekhez alap- és szegélyköveket készíten puha kőből vannak jogosítva. Kőfaragó tanoncot tartaniuk, sírboltokat és mauzóleumokat készíteniük tilos. Az elöljáróság elhatározta, hogy a Területvédő Liga alapító tagjai sorába lép és saját tagjait fölhívja, hogy a szent cél, Magyarország területének visszaszerzése érdekében lépjenek be a Ligába. A Lakásépítési Miniszteri Biztosság házilagos építkezései ügyében az elüljáróság elrendelte, hogy a Miniszteri Biztosság a munkáknak vállalatba adás útján való végeztetésére keressék föl. A fővárosi Közmunka Bizottság megalakulásával kapcsolatban a bizottság munkájába oly módon való bevonásunkat kértük, hogy minden szakma egy-egy képviselőjét hívják meg. Az ácssegédek órabére. A Budapesti Ácsmesterek Szövetségének végrehajtó bizottsága július hó 5-én tartott ülésén elhatározta, hogy az ácssegédeknek április 19-től kezdve érvényes, 7‘50—8— koronában megállapított órabérét nem növeli, tekintettel az élelmiszerpiacon beállott lényeges javulásra. Elhatározta továbbá a végrehajtó bizottság, hogy a szövetség tagjai ezentúl ácssegédeket csak az Építőmesterek Szövetségével közösen fönntartott munkaközvetítőtől vehetnek föl. A létrán és lógó álláson dolgozó kőmívessegédek órabére f. é. május 31-től kezdve 8'50—9’50 koronában állapíttatott meg. Mész- és cement. A kézműipari miniszteri biztosság a mész- és cementgyárak termelésének egy részét a kisipar részére biztosította. Ez ügyekben közvetetlenül a miniszteri biztossághoz kell fordulni, mely a közlekedési tanfolyamok épületében, Vill. Luther utca 3. szám alatt, i. e. 9 és 2 óra között tart hivatalos órákat. Telefonja: József 21—40. A kereskedelemügyi minisztérium 25-ik ügyosztálya szintén segítségére van az iparosságnak a cementszükséglet biztosításában. Azok, akik igazolni tudják, hogy megrendelt munkához cementre van szükségük, forduljanak Egry tanárhoz, kinek hivatalos helyisége a minisztérium főépületében van (II. Lánchíd utca 1—3). Telefonja: 43. Az erdélyi menekültek segítésére befolyt adományokat 3000 koronára kiegészítve rendeltetési helyére juttattuk. Drótszögek kaphatók az Ipartestületek Országos Szövetsége anyagbeszerző kötelékétől: VII. Nyár-utca 6. sz. A szög kg-ja a szög méretéhez képest 23—25 korona. Magyar Aszfalt Részv.Társaság útburkoló stb. vállalat Mutlaprat, V. IVAdor-utca 4. sae. MAGAZINER LAJOS redőnygyára BUDAPEST, V. KER. tlPÚT-KÖRÚT 1. SZÁM. ,1Sl Sorg Antal :«. gőztéglá s műhabarcsgyára, ács-, asztalos-, lakatostelep. Budapest, X. Gergely utca 8. szám. LIFT személy- és teherjel- HAVERLAND ANTAL vonók mindenféle üzemre, emelőgépek, daruk és egyéb GYÁK - szállító eszközök :::::: Budapest, Vili. Nap-utca 22.10 Kondor és Feledi visegrád-mátyáshegyi kőbánya-vállalata. Budapest, V. Gizella tér 3. szám. (8) Kiadó : a laptulajdonosok képviseletében GERSTER KÁLMÁN. “Pátria” irodalmi vállalat és nyomdai r.-t. Budapest, IX. Üllői út 25.