Épitő Ipar - Építő Művészet, 1920 (44. évfolyam, 1/2301-24/2324. szám)

1920-11-21 / 22. (2322.) szám

Negyvennegyedik évfolyam. 22—2322. szám. Vasárnap, 1920. november 21. ,az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság, a magyar építőmesterek egyesülete, a budapesti épitőmes-t­EREK, KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETE, A VÁROSI MÉRNÖKÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA EGY ÉVRE 60 KOR. :: Felelős szerkesztő: MIHÁLYFI JÓZSEF :: A kiadótulajdonosok képviselője: GERSTER KÁLMÁN ::­ EGY SZÁM 3 KOR. ALAPÍTÓK ÉS KIADÓTULAJDONOSOK: Aigner Sándor, Alpár Ignác, Ámon József, Bayer Béla, Benkó Károly, Bukovics Gyula, Czigler Győző, Devecis Delvecchio Ferenc, Feszti Adolf, Ganz és Tsa, Gerster Kálmán, Hauszmann Alajos, Ha­uszmann Sándor, Heidrich László, Hieronymi Károly,.. Hofhauser Lajos, Hofhauser Elek, Horváth József, Jungfer Gyula, Kalina Mór, Kauser János, Kéler Napoleon, Kund Endre, Langenfeld Frigyes, Lech­ner Lajos, Lechner Ödön, Lukse Fábry Béla, Mechwart András, Michi Alajos, Neuschlosz Emil, Neuschlosz Marcel, Neuschlosz Ödön, Ney Béla, Pártos Gyula, Pecz Samu, Pucher József, Pucher István, Quittner Zsigmond, Róth Milla, Schlick Béla, Slavek Vince, Steindl Imre, Steinhausz László, Szepessy Sándor, Tandor Ottó, Tolnay Lajos, Weber Antal, Ybl Miklós, Zellerin Mátyás, Zsigmondy Béla. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VIII. BAROSS­ U. 88. • HIRDETÉSEKET fölvesz a kiadóhivatal és a Pátria-nyomda (IX. Üllői­ út 25. TARTALOM: Budapest technikus tanácsnokai (3 arckép). — Jelentés a Magyar Építőmesterek Egyesülete 1918—1919. évi működéséről. — Vegyesek. — Magyar Mérnök- és Építész-Egylet. — Magyar Építőmesterek Egyesülete. — Az építőmesteri k.képzettség megvizsgálására szervezett bizottság. — A budapesti építőmesterek, kőműves-, kőfaragó- és ácsmesterek ipartestü­lete. — Városi mérnökök országos szövetsége. — Építőiparosok Szövetsége. — Versenytárgyalási Naptár. — Hirdetések. Budapest technikus tanácsnokai.*­ Krátky János, Orczy Gyula és Fock Ede. A székesfőváros legnagyobb, több mint száz tisztviselőt magában foglaló műszaki hivatalának, a XIII. építkezési ügyosztályának élére az új tanácsnok személyében először került építész ember és egyben először jutott építész a tanácsnak, a legfőbb kormányzó szervezetnek tagjai közé. A nagy feladatok hosszú sora vár megoldásra ebben a munkakörben és a legnehezebb idők talán éppen ezeknek a megvalósítására járnak. Óriás anyaghiány, a meglévőknek megfizethetetlen ára, az építő­ipar teljes tehetetlensége, a technikus szellemi munkások kimerültsége és még számtalan egyéb orvos­lásra váró bajt kell előbb elhárítani, hogy azután való­sággal dolgozni, építni is lehessen. Az új főnök beköszöntőjében, melyet a régi szokástól eltérve nem a nyilvánossághoz, hanem azokhoz intézett, akikkel együtt­működnie kell, részletesen kifejtette pro­­grammját, amelyről alkalmilag bővebben is fogunk szólani. Ebből látszik, hogy tudja azt, amit tőle várunk és tudja azt is, miképpen akar hozzálátni. Ismeri a munkatársait is, aminek nem kevéssé fontos az eredménye. Hiszen nem kevesebb mint 26 éve dolgozik együtt velük. Az ősrégi nemesi orczy Orczy család tagja. Született Borsod megyében, Hejőbábán 1864-ben. Atyja Gyula, anyja ikáczy és atyai Péter­fy Ottilia. Középiskoláit a kassai fő­reáliskolában végezte, építészi oklevelét a kir. József­­műegyetemen szerezte meg. Ennek elnyerése után közel egy évig Czigler Győző műegyetemi tanár irodájában mint művezető volt alkalmazva. Később hosszabb külföldi tanulmányutat tett Német- és Franciaországban. Egy évet töltött Bécsben dr. Hannsen Theofil akadémiai tanárnál s közben látogatta a képzőművészeti akadémiát és a mű­egyetemet. Hazajővén először a m. kir. vallás- és köz­­oktatásügyi minisztérium építészeti osztályában nyert alkal­mazást és 1891-ben a székesfőváros szolgálatába lépett. Itt több ismert középület (az akvinkumi muzeum, iskolák, bérházak, munkástelepek stb.) művezetésével és tervezésével bízatott meg; az Andrássy-tüzérkaszárnya épít­kezésével kapcsolatban legfelsőbb kitüntetésben is részesült. Több pályázaton is részt vett és díjakat nyert, több köz­érdekű javaslatot terjesztett a főváros tanácsa elé, így a lakásszükség megszüntetése tárgyában és a főváros építő programmjához készített tanulmányait és terveit „Tanul­mányok" cím alatt ki is adta. Az általa javasolt községi téglagyárra elkészítette a kiviteli terveket, a dr. Müller-féle 200 ágyas közkórházra, a nagy községi szegényházra és egy árvaházra vázlatterveket készített stb. Külön állami megbízatásra saját tervei szerint kivite­lezte a miskolci és besztercebányai kir. kath. főgymnázium és internátus épületeit. A főváros megbízásából részt vett több külföldi (Páris, Nürnberg, Dresda) kiállításon, mint rendező és elismerő érmeket, okleveleket nyert. Nyolc éve­ működik a székesfőváros új tanácsi XIII. építkezési ügyosztályában mint műszaki főtanácsos és tanácsnok-helyettes. Fock Ede hivatalának elfoglalása után szintén rögtön hozzáfogott programmja megvalósításához, miután útbur­koló anyagokkal foglalkozó mérnök, ezek tüzetes megismeré­sére veti a fősúlyt és azóta sikerült is neki nagyon szép anyagvizsgáló állomást berendezni, amely ellenőrzi a városi építő­anyagokat (aszfalt, kátrányok, kövek, tégla, cement stb.). Nagy szó ez a város anyagi viszonyai szem­pontjából, azóta meghonosította az utak kátrányozását, ami által megszűnt a makadamutak pora, de tartósságuk is gyarapodott, a burkolatlan gyalogutak, kátrányozása is nagy szó a köztisztaság szempontjából. Úgy látszik, most már nyugodtak lehetünk Budapest technikai­ fejlődése dolgában: három szakember vezeti. Fock legújabban legtöbb erejét a kereskedelmi kikötő építésére fordítja, de elkészült már a pesti oldal kültelki csatornázásának terveivel is. Már az is nagy dolog volt, hogy pár év előtt az Ördögárok egy részét a Város­majorban (orosz foglyok igénybevételével) rendezgették. Technikailag azonban sokkal fontosabb és jelentékenyebb művelet az, hogy az aranyhegyi árok vizét Óbuda kikerü­lésével közvetetlenül vezették a Dunába. Ennek a szép munkának a sikere már az idén jelentkezett is. *) Krátky tanácsnokról múlt számunkban emlékeztünk meg, arc­képét a csoportkép miatt újra bevettük. A szerk. Kérjük T. Olvasóinkat, legyenek szívesek az előfizetést (egész évre 60 fő.) az 1. számban szétküldött postautalványnyal minél előbb megújítani.

Next