Épitő Ipar - Építő Művészet, 1920 (44. évfolyam, 1/2301-24/2324. szám)
1920-11-21 / 22. (2322.) szám
86 ÉPÍTŐ IPAR : ÉPÍTŐ MŰVÉSZET (22. sz.) 1920. november 21 Van dolga elég. De ideje, energiája és szerencséje is legyen nagy munkáit, a hat év óta elhanyagolt közművek helyreállítását bevégezhetni! Most megkapta a legnagyobb feladatot és kitüntetést. Talpra állítani az ország építő iparát, munkához juttatni polgártársai nagy tömegét és vezére, főnöke lehetni építész tisztviselőtársai hosszú sorának. De idővel, amint az építkezés megindulhat, az építészi kar nem tisztviselő tagjainak is, mert talán éveken keresztül ezeknek a sorsa is a hatóságok kezeibe lesz letéve. —ma a mai napig hazánk történetében oly sorsfordulatok következtek be, melyek az ezeréves Magyarországot alapjában megrendítették. 1918 március havában vitéz hadseregünk mindenütt mélyen az ellenség földjén állott s ma katonailag le nem győzött Magyarország területe 2/3, anyagi javai legnagyobb részétől megfosztva, egy fojtó béke által gúzsba kötött kezekkel áll a jövő előtt. Minden reményünk a megfeszített munka szükségének felismerésében, a haza minden polgárának összetartásában van, mert a haza javát mindenek fölé helyezve, összetartva, serényen dolgozva, élhet csak a rendíthetetlen hit szívünkben, hogy a Kárpátoktól övezett Magyarország mielőbb újra feltámad. Egyesületünk működéséről 1918. március hó 14-étől számolunk be, mert az 1919. március hó 27-ei közgyűlés határozatait és választásait a régi tisztikar legnagyobb részének kérésére fővárosunk polgármesterének 43368/1920—XI. sz. határozata megsemmisítette, melynek alapján az 1918. - ben választott tisztikar visszahelyeztetett és a mai közgyűlésnek adja vissza megbízatását. Működési időnk elején, még a háború idején, egyesületünk intenzíven foglalkozhatott az építőipart érdeklő ügyekkel. Foglalkoztunk a kis mértékű tégla gyártásának bevezetéséről és egy több tagú bizottság hosszabb ideig tárgyalt ebben a kérdésben a kereskedelemügyi minisztertől 5 évi átmeneti időben a kis és nagy méretű tégla gyártásának elrendelését kérelmeztük. Ennek ellenére a Károlyi-kormány kereskedelemügyi minisztere csak a kis méretű tégla gyártását rendelte el, minek következményekép a gyakorlat nem mutathatta meg, hogy melyik méretű tégla az előnyösebb. Ezért ez ügynek újra való rendezése előtt állunk, biztossági szempontok határain belül. A Károlyi-kormány feloszlatta a Közmunkák Tanácsát és bár a bolsevizmus bukása után újra megalakult, az építésügyi szabályzat revisiója a mai napig nem történt meg. A mai lakásínség idején, amikor az azelőtt még rendelkezésünkre álló építőanyagok felett békeszerződésünk folytán már nem rendelkezhetünk, az általunk ajánlott módosítások sem elegendők, újabb szempontoknak kell már érvényesülni, hogy a nagy drágaság közepette egyátalában építkezni lehessen. Részt vettünk a tervezett mérnökkamarát előkészítő ankétjén és tárgyalásokon. Egyesületünk határozata folytán kiküldötteink a kamarának felúlítása ellen foglaltak állást, melyben a tervezet szerint az építőmesterek eddig szervezett, törvényekben és rendeletekben többször lefektetett jogait nyirbálták volna meg. A kamara kérdése még nem dőlt el, reméljük, hogy a döntés előtt még elmondhatjuk véleményünket. Jelentés a Magyar Építőmesterek Egyesülete 1918—1919.évi működéséről. Irta és felolvasta az 1920. október hó 19-iki közgyűlésen Marin Mór titkár. Tisztelt Közgyűlés! 1918. március hó 14-én tartottuk utolsó rendes közgyűlésünket és ettől az időponttól Hosszabb ideig és behatóan foglalkozott egyesületünk a Közmunkák Tanácsának felszólítására az építésügyi szabályzat revíziójáról. Fölterjesztésünk szem előtt tartott minden megengedett könnyítést a