Épitő Ipar - Építő Művészet, 1920 (44. évfolyam, 1/2301-24/2324. szám)

1920-11-21 / 22. (2322.) szám

88 ÉPÍTÓ IPAR :­ ÉPÍTŐ MŰVÉSZET (22. sz.) 1920. november 21 VEGYESEK. Lapunk szerkesztőjének betegsége alatt kérjük­­. Olvasóink szíves elnézését az egyes hiányokért. Türelmüket remélhetőleg nemsokáig vesszük igénybe. Szíves üdvözlettel A szerk. : Ordódy Béla oki. mérnök, min. tanácsos, az állami munkás­­biztosító hivatal bírája, az állami felső építő ipariskola volt tanára és igazgatója Cseh-Szlovákiában, bagosai birtokán, okt. első napjaiban 69 éves korában meghalt. Az Építőmesteri Képzettség Megvizsgálására szervezett orsz. Bizottság régi tevékeny tagja volt. (Beküldetett.) Ezeket a sorokat vettük és lapunkat készséggel fel­ajánljuk a cél szolgálatába. Igen tisztelt szerkesztőség! A hazai építő­anyagkereskedő cégek már évek hosszú sora óta tervezik egy megfelelő érdekképviseleti testületnek a megalakítását, amely azonban bizonyos körülmények láncolatánál fogva mindezideig létre nem jöhetett, míg végre a háború és bolsevizmus által előidézett helyzet parancsoló szükségességé tette a tömörülést. Ennek folytán folyó hó 17-én meg­alakult a Magyarországi Építőanyagkereskedők Szövetsége és a tiszti­karba ezeket választotta meg: Elnök: Humayer József; társelnök: Bossányi József; alelnökök: Kármán Dezső, Kelemen Jenő; pénz­tárnok : Wich Ottó; ellenőr: Szilágyi Lajos; számvizsgáló: Bonácsny Rezső; igazgatóság: Frank István, ifj. Gruber János, Glatz Nándor, Herrmann Stefi, Hruby István, Pollák Oszkár, Sebestyén Gyula, Urbach Miksa, Klein Miksa, Sopron. A szövetség célja: a magyarországi építő­anyagkereskedők tömörítése, a szakmát érdeklő ügyeknek állandó figyelemmel kísérése, állásfoglalás mindazon kérdé­sekben, amelyek az építő­anyagkereskedőket közvetve vagy közvetet­­lenül érintik és végre a legtágabb körű adatok gyűjtése, hogy ily módon szakszerű felvilágosítással szolgálhasson úgy a szövetségben tömörült tagoknak, mint az azon kívül álló érdekeltségnek. Ezeket azért hoz­zuk az igen tisztelt szerkesztőség b. tudomására, mivel nb. lapjának olvasó közönsége szakmánkkal szoros összeköttetésben áll, minélfogva tisztelettel fölkérjük, hogy szövetségük megalakulásáról és annak céljai­ról nb. lapjának legközelebbi számában híradást közzétenni szíves­kedjék és maradtunk az igen tisztelt szerkesztőségnek szolgálatainkat felajánlva előzetes köszönettel: Magyarországi Építőanyagkereskedők Szövetsége, Balla Frigyes titkár, Bossányi József társelnök. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet a Technológiai Ipar­múzeummal karöltve a jövő tavasszal építőipari kiállítást szándé­kozik rendezni, a jelenlegi építési lehetőségek bemutatása céljából, esetleg külön mintaház-teleppel kapcsolatban. Az előkészítő bizottság felkéri mindazokat az építészeket, vállalkozókat, iparosokat, s építő­anyag­termelőket, gyárosokat, kertészeket stb., kik a kiállításon részt venni óhajtanak, hogy ezirányú szándékukat a Magyar Mérnök- és Építész- Egylet (IV. Reáltanoda­ utca 13—15.) kiállítási irodájában jelentsék be, s az ugyanott nyitott jelentkező ívet töltsék ki. (Hivatalos óra d. u. 5 és 8 óra közt.) A legnagyobb készséggel ajánljuk lapunkat a cél szolgálatába. A jövő szénviszonyairól Brabbée Károly érdekes tanulmányt dolgozott ki. Szerinte nagyon is törődni kell a szénnel annak dacára, hogy ma már számos anyagról beszélünk. Összesen 550.000 km 3 szén­terület van, amelyből az Egyesült­ Államokban és Kínában fekszik külön-külön 200.000 kn 2. Minthogy egy államnak a világban való érvényesülése természeti kincseitől, főleg a széntől és vastól függ, a tüzelő­anyagokkal a legnagyobb mértékben takarékoskodni kell. A házi tüzelésben helyes és észszerű eljárással több mint 100.000.000 koronát meg lehetne takarítani. Nagy tömeget képvisel az a meleg, mely most a gépekből és egyéb telepekről minden haszon nélkül egyszerűen a levegőbe, a csatornákba vagy árfolyamokba jut. Ily módon milliomokra rugó nemzeti vagyon tékozlódik el. Ezeknél fogva a tüzelő­anyagok gazdaságát céltudatosan kellene­ szervezni. A szén rendkívüli meg­tiszteltetéshez és becshez jut akkor, amikor gázgyártásra alkalmazzák. Ezen a módon a szén értékét meg lehet kétszerezni. Azoknak a mellék­­termékeknek az értéke, melyeket Németországban a szén gázosításakor nyernek, 300 millióm márkára rúg. A gázosítás­­kátránytermékeiből aszpirint, piramidont, sacharint, naftalint, szalicilt, lizolt, lizoformot, sőt parfümöt és bowlen-pótlékokat is gyártanak. Sokkal nagyobb jelentősége van azonban annak, hogy minden kanilin- és alizerin-féle festéket, vagy az olyan anyagokat, mint a purpur, krepp, indigó és még közel 2000 festéket kőszén kátrányból nyerik úgy, hogy ezen a téren Németország ipara az egész világon az első helyen áll. Éppen oly fontos az ammóniumnak, a nitrogénnek és a kénsavnak a szénből való gyártása, mert ez mint műtrágya rendkívüli nagy szerepet játszik. — m— A Nyugdíjas Katonatisztek Orsz. Szövetségében (Budapest, Nagykorona­ utca 13.) igen sok, különféle előképzettségű, megbízható tiszt, özvegy és árva vár alkalmazást. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.“ HIVATALOS. AZ építőmesteri képzettség megvizsgá­lására SZERVEZETT BIZOTTSÁG Nyilasi Péter építőmesternek (Budapest) okt. 5-én, Sógor József építő­mesternek (Budapest) okt. 8-án, Varjas Mihály építőmesternek (Nyír­egyháza) okt. 19-én, Siegl Alfréd építőmesternek (Budapest) okt. 29-én és Adorján Győző építőmesternek (Budapest) nov. 12-én letett szak­­vizsgálat alapján az építőmesteri képesítő bizonyítványt kiadta. Teljesen elengedte a szakvizsgát Láng József őrnagynak és Rimanócy Árpád alezredesnek. MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE. Közgyűlés 1920. október hó 19-én délután 4 órakor az egyesületi helyiségeiben. Elnök: Alpár Ignác. A jegyzőkönyvet Mann Mór titkár vezeti. Jelen van az aláírások szerint 55 egyesületi tag. Az elnök az ülést megnyitja és megállapítja, hogy a közgyűlés határozatképes. A mai közgyűlés jegyzőkönyvét hitelesíteni az elnök felkéri Horváth József és Popper Zsigmond egyesületi tagokat. Az elnök üdvözli a megjelent egyesületi tagokat és előadja kíván­ságait, vajha a jövő kárpótolja az építőmesteri kart a múlt szenvedé­seiért. Reméli, hogy a forradalmak által megakasztott egyesületi éle­tünk a mai közgyűléssel új mesgyéhez ért, mely úton a tagok váll­vetett munkája biztosítja egyesületünk részére a sikeres működést. Ebben a reményben üdvözli a közgyűlést. A zajos tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után az utolsó, az 1918. évi március hó 14-én tartott közgyűlés jegyzőkönyve hitelesíttetett. Ezután Mann Mór titkár felolvasta az egyesület 1918—1919. évi működéséről szóló jelentést. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag elfo­gadja. Az elnök köszönetet mond a titkárnak a jelentés megfogal­mazásáért és a közgyűlés amaz óhajának ad kifejezést, hogy a jelen­tés nyomtatásban is megjelenjék. (Másutt közöljük. A szerk.) Ezután a távollevő Dávid Károly pénztáros helyett Sturm Károly számvizsgáló terjeszti elő az 1918. és 1919. évi zárószámadásokat, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogad és a felmentvényeket megadja. Ugyancsak Sturm Károly terjeszti elő az 1920. évre szóló költség­­előirányzatot, melyben az 1920. évre szóló tagdíjak a választmány alapszabálymódosító javaslata alapján vannak felvéve. A közgyűlés a költségelőirányzatot egyhangúlag elfogadja, azzal, hogy az alapszabály­­módosítás alkalmával­ elfogadandó tagdíjak stb. legyenek az előirány­zatba felvéve. Ezután az alapszabálymódosítás következik. A titkár ismerteti a választmány által ajánlott és nyomatásban a tagok közt szétosztott alapszabálymódosítást. (Másutt közöljük. A szerk.) Az I. fejezetet a közgyűlés hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadja. A III. fejezet 9. § c) pontjához Hoffmann Dezső indítványozza, hogy a közgyűléshez beadható indítvány megtételére a javasolt 20 tag helyett 10 tag legyen elegendő és a 17. §-ra a 3-ik sorban „első sorban" helyett „első fokon írandó. Ugyancsak a 17. §-nál Dános László indítványozta, hogy a fegyelmi tanácsnak pótlótagjai is legyenek, és Hoffmann Dezső indítványozta, hogy a fegyelmi tanács­tagok ne lehessenek a választmány tagjai. A titkár és dr. Kálmán László hozzászólása után a közgyűlés a III. fejezetet egyhangúlag elfogadja és pedig Hoffmann Dezső a 9. § c) pontjára tett és a 17. §­­ sorára vonatkozó módosításaival. Dános László, valamint Hoffmann Dezső a 9. §-ra vonatkozó indítványait a közgyűlés elveti. A IV. fejezetet a közgyűlés hozzászólás nélkül egyhangúlag el­fogadja. Ezután az elnök bejelenti, hogy az új alapszabályok elfogadása folytán új tisztikart és választmányt kell választani és a régi tiszti­kar és választmány a közgyűlésnek ezennel visszaadja megbízatását. Az elnök indítványozza, hogy a szavazatszedő bizottság elnökévé Sziklai Zsigmond és tagjaivá Havas Sándor és Szerend­y Géza küldes­senek ki.

Next