A Munkaadó, 1926 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-07 / 1. szám

2. oldal Hirsch Mihály út- és vasútépítési vállalat és aszfaltgyár részvénytársaság Vállal útburkolást (trachit, bazalt, keramit, aszfalt stb.), Irodai szigetelést, vasút- és villamosvasútépítést és kábelfektetést. Telefon : VII. Damjankff-ucca 3. sz. Gyártelep, IX. Soroksári út 53-55, József 43-36 és József 89-73 A legközelebbi feladatok írta Pintér Oszkár mérnőt, építőmester, a Magyar Építőmesterek Egyesületének öv. alelnöke. A múlt esztendőbenaz építőiparosság nagyszabású mozgalmat kezdeményezett az építkezések megindítása érdekében, amely mozgalomnak eredménye volt az 1925. évi XIII. törvénycikk az építkezés előmozdítását célzó intézkedésekről. Amint a törvénycikk címe is mutatja, annak célja az építkezések megindítása volt és eltekintve a törvénynek a lakások szabad rendelkezési joga tekintetében megadott kedvezményeitől, három irányban kívánta a törvény az építkezést előmozdítani és pedig elsősorban az új építkezések adómentessége, másodsorban az átalakított lakások adómentessége és végül a tatarozandó házak adómérséklése által. Vizsgáljuk meg, hogy a sokat vitatott és tárgyalt törvénycikknek milyen eredménye volt az építőipar előmozdítása terén. Ha a tatarozási adómérséklések, eredményét vizsgáljuk, úgy konstatálhatjuk azt, hogy eltekintve azoktól a — remélhetjük átmeneti — nehézségektől, amelyeket a kerületi mérnöki hivatalok a tatarozási számlák revíziójánál támasztanak, ezen adómérséklés kitűnően bevált és átmenetileg jótékonyan hatott az építőipar foglalkoztatására. Nem lehetett azonban ez a foglalkoztatás elegendő nagymérvű azért, mert a végrehajtási utasítás az évnek igen előrehaladt szakában jelent meg és így nem sok idő volt a tatarozásra, de ha mostan kiterjesztik a kedvezményt a jövő esztendőre is, úgy további munkaalkalmat nyújthat. Szükséges lesz a tatarozási kölcsönnek is további kiterjesztése, mert a háztulajdonosok csak akkor tatarozhatnak, ha törlesztési kölcsönt kapnak. A tatarozási munkálatok megindítása azonban csak mellékfeladat volt, hogy az építőipar azonnali foglalkozáshoz jusson, de a fő cél az új építkezések és nagyobb átalakítások létesítése lett volna. Ez azonban, mondjuk ki őszintén, semminemű eredménnyel nem járt és ezt a sikertelenséget az építési érdekeltségek előre meg is jósolták. Hiszen egyedül az adómentesség a magánépítési tevékenység előmozdítására nem elegendő a mai gazdasági viszonyok között, mikor állandó jellegű befektetésre pénzt kapni nem lehet, amikor mérsékelt kamatlábú törlesztési kölcsönök felvétele lehetetlen, akkor lakóházakat építeni még 30 éves adómentességgel sem lehet. Ma az építkezés 20—30% -kal drágább, mint békében volt, a kamatláb csaknem kétszerese a békebelinek és így elképzelhetetlen, hogy a magántőke építkezhessen. Hogy tehát az 1925. évi 18. törvénycikkben biztosított adómentesség nagy kedvezményei termékenyítőleg hassanak, ahhoz szükséges az, hogy az állam, vagy a hatóságok olcsó, 3—4%-os kamatozású kölcsönöket bocsássanak az építtetőknek rendelkezésére. Sokkal helyesebb, ha a hatóságok a lakások építésére szánt összeget nem maguk használják fel, hanem a magánépíttetőknek adják, hogy azok építsenek. De ezen kívül gondoskodni kell arról is, hogy a lakások mielőbb szabaddá tétessenek, hogy a régi házak is mielőbb visszanyerjék régi értéküket, mert nem várhatjuk a magántőkétől, hogy házat építsen mindaddig, míg kész, jó házat kaphat az előállítási érték 40 % -áért. Minthogy azonban a magas lakbérek a polgárság kereseti viszonyai szerint túl magasak volnának, feltétlenül be kell, hogy következzék a házadónak csökkentése. Ha az állam olcsó törlesztése® kölcsönöket fog adni, és a lakások felszabadításával újra meg fog felelni az előállítási értéküknek, akkor hasznos lesz az építés előmozdítását célzó törvény, mivel ki fogják az adómentesség kedvezményeit használni. Az építőiparosságnak tehát nyíltan és egyenesen állást kell foglalnia a lakások felszabadítása mellett, azonkívül minden erővel ki kell azt harcolnia, hogy az állam a magánépíttetőnek olcsó törlesztéses kölcsönöket adjon. Ez a jövendő esztendőnek a legfontosabb feladata. tetőfedővállalat és építési anyag kereskedés . SOMLOGYi uÉCA Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő ucca 34. Tel. 140-11. 1926 január 7 A MUNKAADÓ Mozaik- és cementlapok minden színben betoncsövek, kútgyűrűk, betonoszlopok, cementcserepek stb. » fayence-, keramit-, met- DUmulcU», lachi-cement- és mozaiklapokkal Műkőosztály: lA. műkőárak. Kraszner József cementárugyár r.-t. Budapest, X., Kerepesi út 67. sz. Telefon: József 52—72. Pénz, bizalom, biztonság Irta: K. Császár Ferenc műépítész, a Baross Szövetség mérnöki és építési csoportjának elnöke. A szanálás első része: az államháztartás rendbehozatala befejeződött; hátra volna a nehezebb feladat megoldása, a gazdasági életnek reorganizálása s egyensúlyának visszaállítása. III. Béla a tatárjárás után azzal kezdte az ország újjáépítését, hogy szélesarányú építkezésekbe fogott, az ország biztonságára várakat, a lelki erősítések céljából kolostorokat létesített, vagyis a biztonság s az akkori kultúra kellékeit elégítette ki elsősorban s támogatta a telepítéseket, valamint azokat, kik saját hajlékukat óhajtották felépíteni. A mai bonyolult államgazdaságirendszer mellett azonban az ország regenerálása is bonyolultabb tevékenységet kíván. Egyoldalú felfogás volnaazt hinni, hogy az építkezéseknek állami és hatósági forszírozásával a közgazdasági élet megkönnyebbülne, mert ez az okozatnak soknak a felcserélését s így eleve a sikertelenséget jelentené. Az építkezési kedv a gazdasági élet Seismografja, hiába lengetjük tini ki a Seismograf tűjét, az csak önámítás; előbb mégis a gazdasági élet létfeltételeit kell működésbe hoznunk, a tű kilengését elősegítenünk,vagyis előbb az okoknak kell működésbe jönniök, hogy aztán a kívánt okozat is előálljon. Amidőn tehát az építkezés alapkellékeit vizsgáljuk, nem térhetünk ki az általános gazdasági kívánalmak elől. Az építkezés fellendüléséhez általában három alapkellék kielégítése szükséges: pénz, bizalom, biztonság. A pénz az állam rezervoirjába összegyűlt, a nagybankok s nagyvállalatok is viszonylag előnyösebb helyzetben vannak, mint a középosztály s alsó néprétegek, melyek elvértelenedtek. Az egészséges visszaáramlási folyamat a „ma“ legnagyobb problémája, mert különben az állami test egyik része a vértorlódásban, a másik része pedig az elvértelenedésben pusztul el. Egyrészt az adók s vámok csökkentése, másrészt a tervszerű produk- DÁVID JÁNOS ÉS FN építőmesterek VIII., Kender u. 41. — Telefon: 1. 40—68 Specialista mindenfajta gyárépítkezések tervezésében és kivitelezésében.