Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1934 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-04 / 1. szám
4. oldal ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ 1934 január 4. Közönséges tömör faltéglákat árusító részvénytársaság Budapest, V., Nádor utca 2. % Telefonszám: *80-899. Ida: Hintér Oszkár Az átalakítási adómentességre vonatkozólag kiadott 16.320/1933. M. E. sz. rendelet, ellentétben az eddigi, e tárgyban kiadott rendeletektől, nem kapcsolódiksem az 1999. évi XXIX. t.-c.-hez, sem pedig az ennek alapján kiadott 35.000/1931. számú és 45.000/1933. sz. pénzügyiminiszteri rendeleteihez, és az adómentességet ezektől teljesen függetlenül szabályozza. Ennek oka abban rejlik, hogy az 1929. évi XXIX. t.c., az ennek alapján kiadott rendeletekkel együtt 1934. év június hó 30-án hatályát veszíti, és így tehát nem fűződhetik hozzá egy olyan újabb rendelet, melynek hatálya 1934. év végéig terjed. A kormány a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosítására vonatkozó felhatalmazása alapján adta ki ezen rendeletet, amely úgy az adóköteles, valamint állandó adómentes épületek átalakítására vonatkozik, és azon új intézkedéseket tartalmazza, hogy az adóvisszatérítés a házadóból, a rendkívüli pótlékból és a házadó után járó községi pótadóból történik. Tudvalevő dolog, hogy az eddigi átalakítási adómentesség a házadóra, a községi pótadóra, és a betegápolási pótadóra terjedt ki, és így a rendelet az adóvisszatérítés alapját lényegesen megváltoztatta. Számszerűleg a dolog úgy áll, hogy az eddigi rendeletek értelmében, egy 10.000 P bérjövedelmű háznak adójából átalakítási adómentesség révén, összesen levonandó volt: 10.000 P bérösszeg után tehát az elengedhető adó 3390 P. Mindaddig tehát, amíg a régi épületek rendkívüli adópótléka érvényben marad, addig a legújabb rendelet szerint minden 10.000 bérösszeg után a visszatéríthető adó 568 pengővel több, mint az eddigi rendeletek szerint volt. Ha azonban, amint remélhető is, a rendkívüli pótlék elmarad, ebben az esetben a viszszatéríthető adó 272 pengővel kevesebb lesz mint a régi rendelet szerint lett volna. Természetesen mindazon átalakítások, amelyek még az új rendelet megjelenése előtt kezdettek el, a 45.000-es rendelet alapján bírálandók el. A rendelet a pénzügyminisztert bízza meg azzal, hogy a házadómentesség feltételeit, mérvét, és időtartamát rendelettel állapítsa meg és felhatalmazza a pénzügyminisztert arra is, hogy az átalakításiadókedvezmény, illetve a rendkívüli adómentesség érvényét, az 1935. évi janu. hó 1. után végzett átalakításokra is engedélyezhesse. A miniszterelnöki rendelettel és annak felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter egyidejűleg kiadta a 178.000— 1933. VII. e. sz. rendeletet, amely az adómentesség műszaki feltételeire, mérvére és időtartamára vonatkozólag intézkedik. Ezen rendelet is teljesen független az eddigi rendeletektől, ezért ennek felhasználása alkalmával nem kell, hogy visszalapozzunk az eddigi három rendbeli rendeletre és így, a f. év dec. hó 22-ike után elkezdett átalakításokra csupán ezen rendeletnek előírásai és szabályozásai mérvadók, ami úgy adminisztratíve, mint a megérthetőség szempontjából is kedvező intézkedésnek mondható. tíictí’űfóiítí'Si'Cbd&m' mmícssí^irendeld A rendelet 1. §-a ismerteti azon átalakítási munkálatokat, amelyek után adókedvezmények engedélyezhetők. E helyen nem soroljuk föl a rendelet 15. pontjában összefoglalt átalakítási munkálatokat, amelyeknek elvégzése esetén az adókedvezmények engedélyezhetők és csupán azokra az eltérésekre mutatunk rá, amelyek az eddigi rendelettől eltérő intézkedéseket tartalmaznak. Az első pontban, amelyben a közművek megújítása szerepel, az eddigi szövegbe beszúratott „a teljes újítás” kívánalma. Remélhetőleg ezen beszúrás nem fog arra okot szolgáltatni, hogy csupán az esetben ismertessenek el a közműveken végzett munkák, ha minden vezeték kidobatik; eddig ugyanis egyes vezetékek kicserélése is jogalapul szolgált. Az 5. pont elegetesz azon régi kívánságnak, hogy részletesen fel van ehelyütt sorolva, hogy nem csak a lakásbeosztások létesítése képez jogalapot, hanem üzleteknek és irodáknak lakásokká való átalakítása, avagy üzleteknek, ill. főleg irodáknak felosztása, esetleg összevonása is. A 10. pontban az utcai és udvari homlokzat újítása, vagy teljes rendbehozatalán kívül, felvétetett egy újabb megjegyzés, hogy a homlokzatnak új átfestése, vagy átfröcskölése, nem tekinthető újításnak, vagy rendbehozásnak. Azon megjegyzés azonban, ami a legrégibb rendeletben benne volt, mely szerint a homlokzat teljes leverése kívántatnék, a rendeletben nincs felvéve és nem is kívánható. A 11. pontban az elavult födémek, a 12. pontban a régi ajtók és ablakok, a 13. pontban a fedélszékeknek és fedélhéjaknak kicserélése van felvéve, úgy mint az eddigi rendeletben volt, azonban azzal a különbséggel, hogy „az újakkal” való kicserélés kívántatik. Tehát a kicserélésekhez a régi anyag fel nem használható. A 14. pontban az avult padlóburkolatoknak is újakkal való kicserélése van előírva, ez azonban már a régi rendeletben is elő volt írva. A rendelet értelmében az épület rendes karbantartásához szükséges munkálatok, pld. mázolás, festés, csempézés, berendezési tárgyak kicserélése, stb. adókedvezményre jogalapot nem szolgálhatnak, azonban az adókedvezményekben jogalapot szolgáltató átalakításokkal egyidejűleg végzett munkálatok költségeit az átalakítási költségekhez hozzá kell számítani. Amint látjuk, ezen rendeletben már minden kétséget kizárólag ki van mondva az, hogy a tatarozási munkáknak nem kell az átalakításokkal kapcsolatosnak lenniök, elegendő, ha azok az átalakításokkal egyidejűleg készülnek. A rendelet, úgy mint az eddigiek is valamennyien adómentességet engedélyez azon épületekre is, amelyek állandóan adómentes épületekből alakítottak át. Ezen házaknál azonban, az átalakítási munkák egyáltalában korlátozva nincsenek, mivel ez esetben minden olyan munka, adómentességi jogalapul szolgál, amelynek következtében állandóan adómentes épület adókötelessé válik. Az adókedvezmény eléréséhez szükséges átalakítási, valamint az ezekkel egyidejűleg végzett tatarozási költségek mérvére vonatkozólag, a rendelet teljesen megegyezik a 45000/1933. rendelet előírásával. Családi házaknál a befektetés el kell, hogy érje a házadóalap 30%-át, bérházaknál pedig a 15%-át. Egyes bérleményeik átalakításánál úgy mint eddig is, 2,50 P-t kell köbméterenkint befektetni, állandóan adómentes építményeknél pedig 5 P-t. A rendeletben felvétetett azon intézkedés is, hogy az egész ház adójának megállapításánál, az átmenetileg üresen álló bérlemények is felveendők az egész házbér bérösszegébe. Fentiek szerint, családi házaknál, a házadóalapnak 30%-át kell befektetni és így a rendelet szükségesnek tartja definiálni, hogy családi ház egy olyan ház, amelyben legfeljebb 3 bérlakás van, avagy, ha több lakásból is áll, de azokat a tulajdonos, vagy hozzátartozói használják. Lényeges különbség van a rendeletben az átalakítási költségeknek visszatérítésére vonatkozólag, mivel az eddigiekkel ellentétben a befektetésnek csak 60%-át téríti vissza és pedig 4 éven át, évi 15%-os részletekben. Bár számszerűleg, még a kamatozást is figyelembevéve az eddigi 66%-os visszatérítés kedvezőbb, mint ami a mostani rendeletben foglaltatik, mindazonáltal előnyös ez azért, mivel a befektetett tőke hamarább térül vissza és ezenkívül az adóvisszatérítést összhangzásba kívánta hozni, az átalakítási és tatarozási hitelekkel, amelyek szintén 4 év alatt törlesztendők. Megjegyzendő, hogy a 4 éves visszatérítési idő az eddigi 7 évessel szemben csupán azon esetben fog előnyösnek mutatkozni, ha a befektetés 15 százaléka nem haladja túl, a rendelet szerint elengedhető 33,9%-os adóöszszeget. Az állandóan adómentes épületek adómentességére vonatkozólag a rendelet redukciót eszközöl, mivel egy köbméterre eső, minden egy teljes pengő befektetés után, bár engedélyez egy félévet, azonban ezen adómentesség az eddigi 15 esztendő helyett csupán 10 évig terjedhet. , Az átalakításokra biztosított kedvezmények elérése céljából benyújtandó kérvények egyebekben éppúgy terjesztendők be, mint az eddig történt, csupán aban látunk némi enyhülést, hogy a tervekkel egyidejűleg beterjesztendő körülírásnál csupán „részletes“ költségvetés kívántatik az eddigi rendeletekben előírt „részletes előmézetes“ költségvetés helyett. A rendelet immár a tatarozási kölcsönök lebonyolítása iránt is intézkedik és aki ezen hitelt igénybe veszi, az tartozik ezen körülményt az adómetességi kérvényben már megemlíteni. Ezen esetekben u. i. a felülvizsgálatot és ellenőrzést Budapest és környékén a kereskedelmi minisztérium építési osztálya, vidéken pedig az államépítészeti hivatal végzi. A rendelet 11. §-ában most már intézményesen fel van véve, a 45000 sz. rendeletben csupán említett azon intézkedése, amely szerint laküresedés vagy behajthatatlanság esetén a törlendő összegeket a házadó kivetés során adóalapul vett teljes összeg után kell megállapítani. Ezen pont igen sérelmes, mivel azt jelenti, hogy laküresedés, vagy behajthatatlan bérek esetén a visszatérített és a befektetés 15 % -ában megállapított visszatérítés is csökkenni fog, mégpedig olyan arányban, amilyen a ház, adómentes és adóköteles adóalapjai állanak. A rendelet egyebekben jórészt honorálta az érdekeltek kívánságát, azonban melőzte azon több ízben előterjesztett kérést, hogy tatarozási munkák is adómentességre jogalapul szolgáljanak anélkül, hogy átalakítások végeztetnének, sok elhanyagolt házban teremtett volna ez munkaalkalmakat. A házadó........................17.00% A községi pótadó .... 8.5 % A nyilv. betegáp. és gyermekgond. pótadó . . . 2.72% Az összes elengedhető adó volt.................... 28.22% vagyis 10.000 P. bér után 2822 P. Az 1632/33. sz. új rendelet értelmében elengedhető: A házadó...................17.0% A rendkívüli pótadó . . . 8.4% A községi pótadó .... 8.5% Összesen: 33.9% ! £ E Rt THEM TU,DNÍ? —:o:— (Ebben a rovatban minden közérdekű műszaki kérdést, valamint az erre beérkező válaszokat közöljük.) 1. kérdés. A mostani nagy hidegben az adókedvezmény elérése miatt kénytelen voltam egyik építkezésen a födémeket kibetonozni. Melegített víz és kavics, valamint citadur-cement felhasználásával a megfagyás ellen kellően megvédtem azt, sőt a kész betont pallóval is betakartam. Ellenben éppen a nagy hidegre való tekintettel az utólagos locsolást pallérom nem végezte el. Kérdem, a beton szilárdsága szempontjából várjon megkívánja-e még nagy hidegben is az utólagos locsolást, az elmaradása miatt lesz-e ennek káros következménye és végül hogy kellett volna a nagy hidegben a locsolást elvégezni? (D. M.) a legjobb és legolcsóbb huzatnövelő szab. betonkéményfej füstvisszaverés ellen ANDREA RT. V., Tátra u. 26. Tel.: 92 0-37 Pályázatot írt ki az építészegylet társascsónakház tervezésére. Most írták ki a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben az 1933—34. évi építészeti kispályázatot. A pályázat tárgya: társascsónakház tervezése, a pályadíj az egyleti ezüstérem. A pályázónak olyan társascsónakházat kell megterveznie, amelyben hat kétágyas szoba, két nyolc hálóhelyes vendégszoba, hall, ebédlő, tálalói, társalgó, azonkívül csónakmesteri lakás, raktárhelyiség, csónakgarázs, tíz öltözőfülke, csónakjavító műhely, két pince, garázs, benzinkamra, zuhanyozó helyiségek, napozók és terraszok vannak. A pályázatokat bírálóbizottság bírálja felül és dönti el. Tagjai: Brestyánszky Tibor, Dobi Géza, Gerióczy Gedeon, továbbá csicseri Orosz György mint póttag. „Műszaki problémák, műemlékek helyreállításánál” fc. dr. ing. Möller Károly tollából, karácsonyi lapszámunkban megjelent cikkének elsőhasábbik bekezdése helyesen: aszáradási zsugorodás 0.4—0.5%%o és nem %. A tatarozási rendelet módosítása. Lapunk ipartestületi rovatában közöljük a minisztériumnak és a pénzügyminisztériumnak az átalakításokkal kapcsolatban engedélyezhető adókedvezményekről szóló rendeleteit. Itt még megemlíteni kívánjuk, hogy Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter karácsonyi nyilatkozatában arról szóló kijelentést tett, hogy a tatarozási adókedvezményeket nemcsak, hogy 1934. évre is kiterjesztik és az igazolt tatarozási költségeknek nem kevesebb mint 60 százalékát vonhatja le a háztulajdonos házadéiból, négy éven át egyenként 15%-os részletekben, hanem egyúttal megállapodást létesített arról, hogy az eddig hat millió pengő keretben engedélyezett tatarozási hitelek összegét 15 millió pengőre emeljék fel, olyanformán, hogy eme tatarozási kölcsönök igénybevételének lehetősége úgy a fővárosra, mint a vidékre is kiterjedjen. A kereskedelemügyi miniszter kívánatosnak jelezte, hogy a vidéki városok vezetősége vegye megfelelően kezébe ezt a kérdést és hívja fel az érdekelteknek és elsősorban a tatarozásra szoruló házak tulajdonosainak figyelmét azokra a széleskörű kedvezményekre, amelyek a tatarozás tekintetében most engedélyeztettek. A közadó hátralékok és az OTI, MABI hátralékok fizetési kedvezményei. A m. kir. minisztérium 164.400—1933. és 16.500 —1933. M. E. számok alatt a Budapesti Közlöny december 23-iki számában rendeleteket jelentetett meg, amelyek szerint úgy a közadókkal hátralékos, valamint a betegségi, öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási járulékokból származó és egyéb társadalombiztosítási hátralékok fizetésére adandó, illetőleg adható kedvezményekről rendelkezik. Helyszűke miatt ezeket a rendeleteket bővebben legközelebbi számunkban ismertetjük. Ha olvasóink bármelyike időközben kívánna részletes felvilágosítást, azt 833 808 telefonszám hívása esetében szóval, postai érdeklődés esetében pedig postafordultával megadjuk. mozaiklapok cementlapok Betoncsőnek PREGITZER FERENC cementáru gyárában VII., Hungária-köris 152/a. Telefon: 97-5-83 és 96-1 62