Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1934 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-04 / 1. szám

4. oldal ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ 1934 január 4. Közönséges tömör faltéglákat árusító részvénytársaság Budapest, V., Nádor-utca 2. % Telefonszám: *80-8-99. tíictí’űfóiítí'Si'Cbd&m' mmícssí^irendeld Ida: Hiatét Os<zkáz Az átalakítási adómentességre vonat­kozólag kiadott 16.320/1933. M. E. sz. rendelet, ellentétben az eddigi, e tárgy­ban kiadott rendeletektől, nem kapcso­lódik isem az 19&9. évi XXIX. t.-c.-hez, sem pedig az ennek alapján kiadott 35.000/1931. számú és 45.000/1933. sz. pénzügyiminiszteri rendeletefchez, és az adómentességet ezektől teljesen függet­lenül szabályozza. Ennek oka abban rej­lik, hogy az 1929. évi XXIX. t.-c., az ennek alapján kiadott rendeletekkel együtt 1934. év Június hó 30-án hatá­lyát veszíti, és így tehát nem fűződhetik hozzá egy olyan újabb rendelet, mely­nek hatálya 1934. év végéig terjed. A kormány a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosítására vonatkozó felhatalmazása alapján adta ki ezen rendeletet, amely úgy az adóköteles, valamint állandó adómentes épületek átalakítására vonatkozik, és azon új intézkedéseket tartalmazza, hogy az ádóvisszatérítés a házadóból, a rend­kívüli pótlékból és a házadó után járó községi pótadóból történik. Tudvalevő dolog, hogy az eddigi átalakítási adó- mentesség a házadóra, a községi pót­adóra, és a betegápolási pótadóra ter­jedt ki, és így a rendelet az adóvissza­térítés alapját lényegesen megváltoz­tatta. Számszerűleg a dolog úgy áll, hogy az eddigi rendeletek értelmében, egy 10.000 P bérjövedelmű háznak adójából átalakítási adómentesség révén, össze­sen levonandó volt: A házadó ........................17.00% A köz ségi pótadó .... 8.5 % A nyilv. betegáp. és gyer­mekgond. pótadó . . . 2.72% Az összes elengedhető adó volt.................... 28.22% va gyis 10.000 P. bér után 2822 P. Az 1632/33. sz. új rendelet értelmében elengedhető: A házadó...................17.0% A rendkívüli pótadó . . . 8.4% A községi pótadó .... 8.5% Összesen: 33.9% 10.000 P bérösszeg után tehát az elen­gedhető adó 3390 P. Mindaddig tehát, amíg a régi épületek rendkívüli adópótléka érvényben marad, addig a legújabb rendelet szerint min­den 10.000 P bérösszeg után a vissza­téríthető adó 568 pengővel több, mint az eddigi rendeletek szerint volt. Ha azon­ban, amint remélhető is, a rendkívüli pótlék elmarad, ebben az esetben a visz- szatéríthető adó 272 pengővel kevesebb lesz mint a régi rendelet szerint lett volna. Természetesen mindazon átalakí­tások, Amelyek még az új rendelet meg­jelenése előtt kezdettek el, a 45.000-es rendelet alapján bírálandók el. A rendelet a pénzügyminisztert bízza meg azzal, hogy a házadómentesség fel­tételeit, mérvét, és időtartamát rende­lettel állapítsa meg és felhatalmazza a pénzügyminisztert arra is, hogy az át­alakítási 'adókedvezmény, illetve a rend­kívüli adómentesség érvényét, az 1935. évi jam. hó 1. után végzett átalakítá­sokra is engedélyezhesse. A miniszterelnöki rendelettel és annak felhatalmazása alapján a pénzügymi­niszter egyidejűleg kiadta a 178.000— 1933. VII. e. sz. rendeletet, amely az adómentesség műszaki feltételeire, mér­vére és időtartamára vonatkozólag int- tézkedik. Ezen rendelet is teljesen füg­getlen az eddigi rendeletektől, ezért en­nek felhasználása alkalmával nem kell, hogy visszalapozzunk az eddigi három rendbeli rendeletre és így, a f. év dec. hó 22-ike után elkezdett átalakításokra csupán ezen rendeletnek előírásai és sza­bályozásai mérvadók, ami úgy admi- nisztratíve, mint a megérthetőség szempontjából is kedvező intézkedésnek mondható. A rendelet 1. §-a ismerteti azon át­alakítási munkálatokat, amelyek után adókedvezmények engedélyezhetek. E helyen nem soroljuk föl a rendelet 15. pontjában összefoglalt átalakítási munkálatokat, amelyeknek elvégzése esetén az adókedvezmények engedélyez­hetek és csupán azokra az eltérésekre mutatunk rá, amelyek az eddigi ren­delettől eltérő intézkedéseket tartalmaz­nak. Az első pontbaai, amelyben a közmű­vek megújítása szerepel, az eddigi szö­vegbe beszúratott „a teljes újítás” kívá­nalma. Remélhetőleg ezen beszúrás nem fog arra okot szolgáltatni, hogy csupán az esetben ismertessenek el a közműve­ken végzett munkák, ha minden vezeték kidobatik; eddig ugyanis egyes vezeté­kek kicserélése is jogalapul szolgált. Az 5. pont eleget ttesz azon régi kíván­ságnak, hogy részletesen fel van ehe­lyütt sorolva, hogy nem csak a lakás- beosztások létesítése képez jogalapot, hanem üzleteknek és irodáknak laká­sokká való átalakítása, avagy üzletek­nek, ill. főleg irodáknak felosztása, eset­leg összevonása is. A 10, pontban az utcai és udvari homlokzat újítása, vagy teljes rendbe­hozatalán kívül, felvétetett egy újabb megjegyzés, hogy a homlokzatnak új átfestése, vagy átfröcskölése, nem te­kinthető újításnak, vagy rendbehozás­nak. Azon megjegyzés azonban, ami a legrégibb rendeletben benne volt, mely szerint a homlokzat teljes leverése kí- vántatnék, a rendeletben nincs fel­véve és nem is kívánható. A 11. pontban az elavult födémek, a 12. pontban a régi ajtók és ablakok, a 13. pontban a fedélszékeknek és fedélhéjaknak kicserélése van felvéve, úgy mint az eddigi rendeletben volt, azonban azzal a különbséggel, hogy „az újakkal” való kicserélés kívánta­tik. Tehát a kicserélésekhez a régi anyag fel nem használható. A 14. pontban az avult padlóburkola­toknak is újakkal való kicserélése van előírva, ez azonban már a régi rendelet­ben is elő volt írva. A rendelet értelmében az épület ren­des karbantartásához szükséges munká­latok, pld. mázolás, festés, csempézés, berendezési tárgyak kicserélése, stb. adókedvezményre jogalapot nem szolgál­hatnak, azonban az adókedvezményekben jogalapot szolgáltató átalakításokkal egyidejűleg végzett munkálatok költsé­geit az átalakítási költségekhez hozzá kell számítani. Amint látjuk, ezen ren­deletben már minden kétséget kizáró­lag ki van mondva az, hogy a tata­rozás! munkáknak nem kell az át­alakításokkal kapcsolatosnak lenniök, elegendő, ha azok az átalakítások­kal egyidejűleg készülnek. A rendelet, úgy mint az eddigiek is valamennyien adómentességet engedélyez azon épüle­tekre is, amelyek állandóan adómentes épületekből alakítottak át. Ezen házak­nál azonban, az átalakítási munkák egy­általában korlátozva nincsenek, mivel ez esetben minden olyan munka, adó- mentességi jogalapul szolgál, amelynek következtében állandóan adómentes épü­let adókötelessé válik. Az adókedvezmény eléréséhez szük­séges átalakítási, valamint az ezekkel egyidejűleg végzett tatarozási költségek mérvére vonatkozólag, a rendelet telje­sen megegyezik a 45000/1933. rendelet előírásával. Családi házaknál a befek­tetés el kell, hogy érje a házadóalap 30%-át, bérházaknál pedig a 15%-át. Egyes bérleményeik átalakításánál úgy mint eddig is, 2.50 P-t kell köbméte- renkint befektetni; állandóan' adómen­tes építményeknél pedig 5 P-t. A ren­deletben felvétetett azon intézkedés is, hogy az egész ház adójának megállapí­tásánál, az átmenetileg üresen álló bér­lemények is felveendők az egész ház­bér bérösszegébe. Fentiek szerint, csa­ládi házaknál, a házadóalapnak 30%-át kell befektetni és így a rendelet szüksé­gesnek tartja definiálni, hogy családi ház egy olyan ház, amelyben legfeljebb 3 bérlakás van, avagy, ha több lakás­ból is áll, de azokat a tulajdonos, vagy hozzátartozói használják. Lényeges különbség van a rendelet­ben az átalakítási költségeknek vissza­térítésére vonatkozólag, mivel az eddi­giekkel ellentétben a befektetésnek csak 60%-át téríti vissza és pedig 4 éven át, évi 15%-os részletekben. Bár számszerű­leg, még a kamatozást is figyelembe- véve az eddigi 66%-os visszatérítés ked­vezőbb, mint ami a mostani rendelet­ben foglaltatik, mindazonáltal előnyös ez azért, mivel a befektetett tőke hama­rább térül vissza és ezenkívül az adó- visszatérítést összbangzásba kívánta hozni, az átalakítási és tatarozási hi­telekkel, amelyek szintén 4 év alatt tör­lesztendők. Megjegyzendő, hogy a 4 éves visszatérítési idő az eddigi 7 éves­sel szemben csupán azon esetben fog elő­nyösnek mutatkozni, ha a befektetés 15 százaléka nem haladja túl, a rendelet szerint elengedhető 33.9%-os adóösz- szeget. Az állandóan adómentes épületek adó- mentességére vonatkozólag a rendelet redukciót eszközöl, mivel egy köb- méteri'e eső, minden egy teljes pengő befektetés után, bár engedélyez egy fél­évet, azonban ezen adómentesség az eddigi 15 esztendő helyett csupán 10 évig terjedhet. , Az átalakításokra biztosított kedvez­mények elérése céljából benyújtandó kérvények egyebekben éppúgy terjesz- tendők be, mint az eddig történt, csu­pán aban látunk némi enyhülést, hogy a tervekkel egyidejűleg beterjesztendő körülírásnál csupán „részletes“ költ­ségvetés kívántatik az eddigi rendele­tekben előírt „részletes elöméretes“ költségvetés helyett. A rendelet immár a tatarozási köl­csönök lebonyolítása iránt is intézke­dik és aki ezen Hitelt igénybeveszi, az tartozik ezen körülményt az adómetes- ségá kérvényben már megemlíteni. Ezen esetekben u. i. a felülvizsgálatot és ellenőrzést Budapest és környékén a kereskedelmi minisztérium építési osz­tálya, vidéken pedig az államépítászeti hivatal végzi. A rendelet 11. §-ában most már intézményesen fel van véve, a 45000 sz, rendeletben csupán említett azon intézkedése, amely szerint laküresedés vagy behajthatatlanság esetén a tör­lendő összegeket a házadó kivetés so­rán adóalapul vett teljes összeg után kell megállapítani. Ezen pont igen sérelmes, mivel azt jelenti, hogy lak­üresedés, vagy behajthatatlan bérek esetén a visszatérített és a befektetés 15 % -ában megállapított visszatérítés is csökkenni fog, még pedig olyan arányban, amilyen a ház, adómentes és adóköteles adóalapjai állanak. A rendelet egyebekben jórészt ho­norálta az érdekeltek kívánságát, azon­ban melőzte azon többízben előterjesz­tett kérést, hogy tatarozási munkák is adómentességre jogalapul szolgál­janak anélkül, hogy átalakítások vé­geztetnének; sok elhanyagolt házban teremtett volna ez munkaalkalmakat. t £ E Rt THEM TU,DNÍ? —:o:— (Ebben a rovatban minden közérdekű műszaki kérdést, valamint az erre be­érkező válaszokat közöljük.) 1. kérdés. A mostani nagy hidegben az adókedvezmény elérése miatt kény­telen voltam egyik építkezésen a födé­meket kibetonozni. Melegített víz és ka­vics, valamint citadur-cement felhaszná­lásával a megfagyás ellen kellően meg­védtem azt, sőt a kész betont pallóval is betakartam. Ellenben éppen a nagy hi­degre való tekintettel az utólagos locso­lást pallérom nem végezte el. Kérdem, a beton szilárdsága szempontjából váj­jon megkivánja-e még nagy hidegben is az utólagos locsolást, az elmaradása miatt lesz-e ennek káros következménye és végül hogy kellett volna a nagy hi­degben a locsolást elvégezni? (D. M.) a legjobb és legolcsóbb huzatnövelő szab. betonkéményfej füstvisszaverés ellen ANDREA RT. V., Tálra-u. 26. Tel.: 92-0-37 Pályázatot írt ki az építészegylet tár- sascsónakház tervezésére. Most Írták ki a Magyar Mérnök- és Építlósz-Egylet- ben az 1933—34. évi építészeti kispályá- zatot. A pályázat tárgya: társascsónak- ház tervezése, a pályadíj az egyleti ezüstérem. A pályázónak olyan társas- csónakházat kell megterveznie, amely­ben hat kétágyas szoba, két nyolc háló­helyes vendégszoba, hall, ebédlő, tálalói, társalgó, azonkívül csónakmesteri lakás, raktárhelyiség, csónakgarázs, tíz öltöző­fülke, csónakjavító műhely, két pince, garázs, benzinkamra, zuhanyozó helyi­ségek, napozók és terraszok vannak. A pályázatokat bírálóbizottság bírálja felül és dönti el. Tagjai: Brestyánszky Tibor, Dobi G-éza, Gerióezy Gedeon, továbbá csieseri Orosz György mint póttag. „Műszaki problémák, műemlékek helyreállításánál” fc. dr. ing. Möller Károly tollából, karácsonyi lapszá­munkban megjelent cikkének első- hasáb 5-ik bekezdése helyesen: a iszáradási zsugorodás 0.4—0.5%>o és nem %. A tatarozási rendelet módosítása. La­punk ipartestületi rovatában közöljük a minisztériumnak és a pénzügyminisz­tériumnak az átalakításokkal kapcsolat­ban engedélyezhető adókedvezményekről szóló rendeletéit. Itt még megemlíteni kívánjuk, hogy Fabinyi Tihamér keres­kedelemügyi miniszter karácsonyi nyi­latkozatában arról szóló kijelentést tett, hogy a tatarozási adókedvezményeket nemcsak, hogy 1934. évre is kiterjesztik és az igazolt tatarozási költségeknek nem kevesebb mint 60 százalékát von­hatja le a háztulajdonos házadéiból, négy éven át egyenként 15%-os részle­tekben, hanem egyúttal megállapodást létesített arról, hogy az eddig hat millió pengő keretben engedélyezett tatarozási hitelek összegét 15 millió pengőre emel­jék fel, olyanformán, hogy eme tataro­zási kölcsönök igénybevételének lehető­sége úgy a fővárosra, mint a vidékre is kiterjedjen. A kereskedelemügyi mi­niszter kívánatosnak jelezte; hogy a vidéki városok vezetősége vegye meg­felelően kezébe ezt a kérdést és hívja fel az érdekelteknek és elsősorban a tatarozásra szoruló házak tulajdonosai­nak figyelmét azokra a széleskörű ked­vezményekre, amelyek a tatarozás te­kintetében most engedélyeztettek. A közadó hátralékok és az OTI, MABI hátralékok fizetési kedvezményei. A m. kir. minisztérium 164.400—1933. és 16.500 —1933. M. E. számok alatt a Budapesti Közlöny december 23-iki számában ren­deleteket jelentetett meg, amelyek sze­rint úgy a közadókkal hátralékos, vala­mint a betegségi, öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási járu­lékokból származó és egyéb társadalom- biztosítási hátralékok fizetésére adandó, illetőleg adható kedvezményekről ren­delkezik. Helyszűke miatt ezeket a ren­deleteket bővebben legközelebbi szá­munkban ismertetjük. Ha olvasóink bármelyike időközben kívánna részle­tes felvilágosítást, azt 833—08 telefon­szám hívása esetében szóval, postai ér­deklődés esetében pedig postafordultá­val megadjuk. mozaíkiapok cementlapok Betoncsőnek PREGITZER FERENC cementáru gyárában VII., Hungária-körif 152/a. © Telefon: 97-5-83 és 96-1-62

Next

/
Thumbnails
Contents