Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1935 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-03 / 1. szám

1935 január 3. ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUN­KA Alsó3. oldal IPARTESTÜLETI Szerkeszti: FRIDRICH F. GÉZA Elöljárósági ülés December hó 13-án tartotta az Ipar­testület havi rendes ülését Báthory Ist­ván elnöklete alatt, aki a napirend előtt felháborodással emlékezett meg arról az embertelen eljárásról, mellyel a Jugo­szlávia területén élő magyarokat ottho­nukból kiüldözték. A szerencsétlen hon­fitársak felé az ország szeretettel és könyörületességgel fordul és az építő­­mesteri kar is szükségét érzi, hogy vi­szonyaihoz képest segítségükre siessen a sorsüldözötteknek. Ebből a célból az építőmesteri szervezetek 200 pengőt kül­denek az akcióra., (100 pengőt az Ipar­testület, 50 pengőt a Szövetség és 1 50 pengőt az Egyesület.) Vitéz Kapuváry Gusztáv és Sógor József panasza. Vitéz Kapuváry Gusz­táv és Sógor József az Ipartestület elöljárósága ellen panaszt emeltek a polgármesternél azért, mert az elöljá­róság szept. 14-iki határozatával az elölj­árósági tagok többsége által elle­nük az Ipartestületi Székhez intézett panaszt határozatilag a Székhez át­tette. A polgármester 174.771/1934. sz. véghatározatával az Ipartestület elöl­járóságának határozatát jóváhagyta és a panaszokat elutasította. Az indoko­lásban kifejti a polgármester, hogy az elölj­árósági ülés folyamán az elöljáró­ság tagjai által bármely kérdés felvet­hető, s bármely indítvány megtehető, amelyek felett határozni jogában áll az elöljáróságnak. Az Ipartestületi Szék az Ipartestület tagjai ellen az eljárást vagy hivatalból, vagy megke­resésre indítja meg. Megkeresést bármely ipartestületi tag intézhet az Ipartestületi Székhez, de ugyanez a jog az Ipartestület elöljáróságát és el­nökségét is megilleti. Megállapítja a polgármester, hogy egyébként az elöljáróság egyik köteles­sége, hogy az ipartestületi fegyelem, nyugalom, kortársi kötelék és együtt­működés felett őrködjék s amennyiben e fontos közérdekű szempontok­­sérel­­mét látja, köteles a kellő intézkedése­ket megtenni. Az elöljáróság tehát a most említett kötelességét teljesítette azzal, hogy az előterjesztett indítványt elfogadta. Az elöljáróság a polgármester hatá­rozatát helyesléssel vette tudomásul. A polgármester határozata a rend­kívüli közgyűlés összehívása tárgyá­ban. Vitéz Kapuváry Gusztáv és 164 társa rendkívüli közgyűlés összehívását kérte, amit az Ipartestület elöljárósága október 11-én tartott ülésében elutasí­tott, mert az aláírások felülvizsgálata után megállapította, hogy az ipartes­tületi törvényben megállapított szüksé­ges számú aláírás nincsen meg. Egyéb­ként pedig a közgyűlés összehívására megindokolt két kérdésben az elöljáró­ság­ nem tartotta szükségesnek a köz­gyűlés megtartását. Kapuváry Gusztáv az elutasítás el­len fellebbezéssel élt a polgármester­hez, aki 174.772/1934. számú véghatá­rozatával az elöljáróság elutasító ha­tározatát helybenhagyta. Tekintettel azonban arra, hogy vitéz Kapuváry Gusztáv újabban 25 ipartestületi tag aláírását nyújtotta be, felhívta a pol­gármester az Ipartestület elnökét, vizs­gálja meg az aláírásokat, s amennyi­ben legalább 20 aláíró közgyűlés össze­hívási joggal rendelkezik, úgy a köz­gyűlés összehívása iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg. Indokolásban megállapítja a pol­gármester, hogy az Ipartestület elöl­járósága törvényszerűen járt el a köz­gyűlés összehívását megtagadó határo­zat­hozatalánál, mert az ipartestületi törvény értelmében rendkívüli közgyű­lést csak a tagok­­ részének kívánsá­gára hívható össze. Megjegyzi továbbá, hogy a közgyűlés összehívása iránti intézkedése megtétele az ipartestületi elnök hatáskörébe tartozik, s az ily irányú kérelmeket elbírálás végett nem szükséges az Ipartestület elöljárósága elé terjeszteni. Báthory István elnök bejelentette, hogy az aláírásokat megvizsgáltatta és ezek után még mindig legalább két aláírásra volna­­szükség. Mindamellett a polgármesteri hivatallal érintkezésbe fog lépni a közgyűlés összehívása ügyé­ben. KÖZLEMÉNYEK 1935 január 3 Fazekas László és társai fellebbe­zése. Bejelentette elnök, hogy Fazekas László, Fischer Alajos, Varga János és Szeitz Richárd fellebbezést intéztek a polgármesterhez az elöljáróság azon határozata ellen, mellyel a Közszállí­tási Szabályzatban megállapított érdek­­képviseleti teendők ellátására bizottsá­gokat küldött ki. A fellebbezők szerint minden bizottság megválasztása köz­gyűlés hatáskörébe tartozik. Az elöljá­róság a fellebbezést a polgármesterhez átteszi. Az Országház házilagos karbantar­tási munkái. Főjegyző bejelentette, hogy az Országház homlokzati kövei­nek és díszítményeinek kicserélési mun­kálatait házilagos kezelésben végzik, építőmester közbenjötte nélkül. Bár az új Közszállítási Szabályzat módot nyújt­ a műemlékek házikezelésben való vé­geztetésére, ez azonban nem jelenti­ egyben azt is, hogy ezeket a munkákat építőmester vezetése nélkül lehetne vé­gezni. Az elöljáróság felkérte Báthory István elnököt, hogy az építésvezető­séggel szóbeli érintkezés útján kísérelje, meg az ügyet elintézni. Mérnökkamarai tagság kikötése épít-­ kezés végzésénél. Elnök bejelentette hogy az 1. honvéd vegyesdandárpa­­rancsnokság építési osztálya a III.,. Vörösvári­ úton levő raktárépület építé­sére kiírt versenytárgyalási hirdet-­­ményben kikötötte, hogy a pályázaton csak mérnökkamarai tagok vehetnek részt. Az elnökség közvetlen érintke­zésbe lépett az építési osztállyal, amely a nyert felvilágosítások után a legna­gyobb készséggel helyezte hatályon kí­vül ezt a kikötést és a pályázati határ­időt meghosszabbította. Az elöljáróság helyesléssel vette tudomásul az elnök­ség intézkedését. A csonkajogú építőmesterek ügye. Az Ipartestület még az év derekán elő­terjesztést tett a kereskedelmi minisz­terhez a csonkajogú építőmestereket a tervezés területén ért sérelem meg­szüntetése és aziránt, hogy az építő­mester képesítése a mérnöki kamarai felvételre kötelező jognapnak ismertes­sék el. A miniszter az előterjesztéseket véleményadás céljából a Mérnöki Ka­marához küldötte le. Tekintettel arra, hogy a Kamara a válasszal késlekedik, az Ipartestület felkérte a minisztert, hogy a Kamarát sürgesse meg, s amennyiben a Kamara továbbra is kés­lekedne, úgy anélkül határozzon. Az átalakítási munkák felaprózása. A kontárok elleni kihágási tárgyaláso­kon megállapította az Ipartestület, hogy egyes kerületi mérnökök azoknál az átalakítási munkáknál, amelyeknél szerkezeti részeket is érintenek, s így azok csak építőmester által volnának végezhetők, olyan tanácsot adnak, hogy a szerkezeti munkát az egész átalakí­tási és tatarozási munkától válasszák el, többit pedig kőmívesmesterrel is el­végeztethetik. Ez az elgondolás sérel­mes az építőmesterekre, s azok gazda­sági érdekeit a legsúlyosabban érintik, mert hiszen az ilyen szerkezeti munkák az egész átalakítási és tatarozási költ­ségekhez képest elenyésző értékkel bírnak. De egyébként is az a helyzet, hogy minden olyan építési munkánál, amelynek bármilyen kis része csak épí­tőmester által végezhető, az azzal kap­csolatos összes munka is az építőmes­ter hatáskörébe tartozik. Éppen ezért az Ipartestület ez ügyben megkereste a kerületi elöljárók értekezletét, amely 93/1934. évf. szám alatt értesítette az Ipartestületet, hogy felhívta a kerületi mérnökök figyelmét arra, hogy ne ad­janak olyan útmutatást, hogy a tata­rozási és átalakítási munkának építő­­mesteri részét építőmester, a többit pe­dig kőmívesmester is végezheti. Az OTI és MABI-választások előké­szítése. A közeljövőben tartják meg a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete önkormányzati tagjainak választását, amelyet később az OTI választások kö­vetnek. A választások előkészítésére az elöljáróság három tagú bizottságot ala­kított, melybe vitéz Gorondy István, Nándor Pál és Sturm Károly Frigyes elöljárósági tagokat küldötte ki azzal, hogy a tárgyalásokba Farkas Elek szö­vetségi igazgatót is vonják be. Ezzel a tárggyal kapcsolatban Sturm Károly, aki az ipartestületek által ugyanezen választások ügyében össze­hívott értekezletről érkezett az ülésre, beszámolt arról, hogy az ipartestületek választási blokkot alakítottak. Az ala­kuló ülésen 26 ipartestület képvisel­tette magát. Bergh Károly-alapítvány felhaszná­lása. Fridrich főjegyző előterjesztette a Bergh Károly-alapítvány felhaszná­lására vonatkozó javaslatát, melynek lényege a polgármesteri javaslattal szemben az, hogy az alapítvány csak az alapító szándékának megfelelően használható fel. Bercsi Károly ,psz épí­tészeti ipar” emelését szolgáló célokat jelölt meg, ennélfogva ha az alapító végrendelkezését tiszteletben kívánják tartani, úgy az alapítványból segélye­zés nem nyújtható. Ésipen ezért azt ja­vasolja, hogy az alapítvány kamataiból egy építőmester és egy építészmérnök évenként váltakozva 1000 pengő tanul­mányi segélyt kapjon, amellyel az építőipar külföldi viszonyait tartozzék kéthónapos tanulmányúton vizsgálni, s útjának eredményéről írásban össze­foglalt jelentésben beszámolni. Ameny­­nyiben ez a beszámoló értékes adato­kat tartalmaz, úgy azt az alapítvány költségén nyomassák ki és az összes­­ építőmestereknek és tervező építészek­nek küldjék meg. Az alapítványi ka­matok további része épületszerkezetek és építési anyagok kísérleti vizsgálati céljaira fordíttassék, végül építőipari alkalmazottak és tanoncok részére ösz­töndíjat biztosítanak. Az elöljáróság a javaslatot helyesléssel elfogadta. KRAYER LAKKOK FESTÉKEK Krayer E. és Tsa Budapest, V., Váci­ út 34. sz. Telefon: 905-730 Az új átalakítási adókedvezmények revízió alá vétele. Báthory István elnök előadta, hogy az új átalakítási és tata­rozási adókedvezmények elleni fellépé­sünk első része, amely az adatszolgál­tatási kötelezettségre vonatkozott, lezá­ródott. Bár a kitűzött célt egészen nem értük el, mindamellett némi eredményt biztosított a pénzügyigazgatósággal lé­tesített megállapodásunk. Ezek után az új átalakítási és tatarozási adórendele­tekben foglalt korlátozásokkal kell fog­lalkoznunk, hogy a pénzügyminisztert meggyőzhessük az új rendelet hátrá­nyos intézkedéseiről. A rendelet hibái­nak megállapítására háromtagú bizott­ság kiküldését javasolja. Vitéz Kapuváry Gusztáv iszóváteszi, hogy a folyó évben végzett átalakítási és tatarozási munkákra vonatkozó utó­lagos adatszolgáltatási kötelezettség az építőmesterekre igen jelentős munkát és költséget jelent, ezért szükségesnek tartaná, hogy az építőmester azoknak legalább egy részét felszámíthassa. Az elöljáróság a javaslatot indokoltnak ta­lálta és a felszámítható költségek mér­­ ­­KEDŐ KORÁNYI ÉS FRÖHLICH KEDVES VEVŐINEK ÉS ÜZLETBARÁTAINAK drdog Uj Esztendőt Kivan Budapest, VIII., Kisfaludy­ utca 5. Telef.: 32-3-76, 45-9-86 Balesetelhárító tanfolyam a munka­vezetők részére. Steiner Ferenc, az Országos Társadalombiztosító Intézet mérnöke, az Egyesületben tartott elő­adásán a balesetmegelőző óvóintézkedé­sei­ végrehajtásánál utalt a munkave­zető szerepének fontosságára. Ebből kifolyólag az Ipartestület elnöksége a Társadalombiztosító Intézethez előter­jesztést tett aziránt, hogy az Intézet az építőmunkavezetők részére a téli hónapok alatt ingyenes tanfolyamot tartson a balesetek megelőzésére. A létraállványt állítók felelőssége. A fennálló építőipari jogszabályok ér­telmében a kőművesmester létraállvá­­­nyakról homlokzatok javítási munkála­tait csak az esetben végezheti, ha a létraállványokat arra jogosított építő­mester, vagy ácsmester állította fel és az állványok felett a felügyeletet gya­korolja. Ebből önkéntelenül következik, hogy a létraállványkölcsönző és felál­lító építőmesterek és ácsmesterek ügyelni tartoznak arra, hogy csak jo­gosított iparos dolgozhassák létraállvá­nyokról. Ezért az Ipartestület elnöksége a létraállványkölcsönzők figyelmét erre a körülményre felhívta. Szakvélemények adása. Az Ipartestü­let elnöksége az Iparkamara megkere­sésére adott véleményében kifejtette, hogy tetőfedéssel kapcsolatban kátrány­­keverésre és kenésre alkalmazott mun­kás kiválasztásánál nem járt el a cse­répfedőmester gondatlanul akkor, ha ez­zel a munkával a cserépfedő szakmá­ban felszabadult segédet bízott meg, mert a pala- és cserépfedő mesterség a tetőfedő ipar körébe tartozik. Szakvéleményt adott továbbá az el­nökség a Kereskedelmi és Iparkamará­hoz az építkezésekhez szükséges vil­lanyvezetékek bekapcsolása tekinteté­ben. A tagok részére adott szakvélemé­nyek során közös vállalati munka el­számolására, tetőszék 1928. évi lekötési áraira és az állványszerkezetek elké­szítési módjának minőségére vonatkoz­tak, tékének megállapítását a kiküldendő hármas bizottság feladatává tette. Bajor Hugó, Kosáry Ödön, Havas Ernő, dr. Kálmán László és Molnár Sándor felszólalásai után az elöljáró­ság nemcsak az átalakítási adókedvez­mények, de az új építkezések adórende­letének sürgős megvizsgálására és a kö­vetendő lépések megállapítására javas­lattétel céljából háromtagú bizottságot küldött ki, amelybe Havas Sándor al­­elnököt, Pintér­ Oszkár és Molnár Sán­dor elöljárósági tagokat küldötte ki. A kartellkérdés: Havas Sándor alel­­nök beszámolt a kartellbizottság tár­gyalásairól. Ennek megfelelőleg az Ipartestület elnöksége. 1. Feliratot intézett a kereskedelmi miniszterhez aziránt, hogy az építő­mestert, aki a termelőtől közvetlenül vásárolja a fő építési anyagokat és azokat bedolgozza, viszontelárusítónak minősítse és így az anyagok ármegál­lapítása olyan módon történjék, hogy az árakból az építőmester a viszontel­­árusítók részére megállapított áron kapja szükségleteit. 2. Továbbfolytatta tárgyalásait az anyagkartellekkel abban az irányban, hogy az építőmesterek jelentékeny vi­­szontelárusítói árengedményben része­süljenek. A téglakartell a legmesszebb­menő mértékig hajlandóságát fejezte ki. Hasonló értelemben járt el a ka­­vicskartell, sőt a Vasgerendákat Áru­sító Rt. is hajlandóságot mutatott arra, hogy a födémekhez szükséges vasgeren­dákat az építőmesterek részére méter­mázsánként 2 pengővel olcsóbban adja. Az elnökség ez utóbbi ajánlatot szíve­sen fogadta ugyan, de nem tartotta ki­elégítőnek, hanem azt kívánta, hogy az engedmény ne csak a födémekhez szük­séges, hanem általában az összes vas­gerendákra­ és a gömbvasra is kiter­jesztessék és a megajánlottnál nagyobb mérvű legyen. A cementkartellel a tárgyalások meg­kezdését megakadályozta Spiegel Béla igazgató közbejött és hosszasan elhú­zódó betegsége, s éppen ezért az elnök-

Next