Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1935 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-03 / 1. szám
1935 január 3. ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKA Alsó3. oldal IPARTESTÜLETI Szerkeszti: FRIDRICH F. GÉZA Elöljárósági ülés December hó 13-án tartotta az Ipartestület havi rendes ülését Báthory István elnöklete alatt, aki a napirend előtt felháborodással emlékezett meg arról az embertelen eljárásról, mellyel a Jugoszlávia területén élő magyarokat otthonukból kiüldözték. A szerencsétlen honfitársak felé az ország szeretettel és könyörületességgel fordul és az építőmesteri kar is szükségét érzi, hogy viszonyaihoz képest segítségükre siessen a sorsüldözötteknek. Ebből a célból az építőmesteri szervezetek 200 pengőt küldenek az akcióra., (100 pengőt az Ipartestület, 50 pengőt a Szövetség és 1 50 pengőt az Egyesület.) Vitéz Kapuváry Gusztáv és Sógor József panasza. Vitéz Kapuváry Gusztáv és Sógor József az Ipartestület elöljárósága ellen panaszt emeltek a polgármesternél azért, mert az elöljáróság szept. 14-iki határozatával az elöljárósági tagok többsége által ellenük az Ipartestületi Székhez intézett panaszt határozatilag a Székhez áttette. A polgármester 174.771/1934. sz. véghatározatával az Ipartestület elöljáróságának határozatát jóváhagyta és a panaszokat elutasította. Az indokolásban kifejti a polgármester, hogy az elöljárósági ülés folyamán az elöljáróság tagjai által bármely kérdés felvethető, s bármely indítvány megtehető, amelyek felett határozni jogában áll az elöljáróságnak. Az Ipartestületi Szék az Ipartestület tagjai ellen az eljárást vagy hivatalból, vagy megkeresésre indítja meg. Megkeresést bármely ipartestületi tag intézhet az Ipartestületi Székhez, de ugyanez a jog az Ipartestület elöljáróságát és elnökségét is megilleti. Megállapítja a polgármester, hogy egyébként az elöljáróság egyik kötelessége, hogy az ipartestületi fegyelem, nyugalom, kortársi kötelék és együttműködés felett őrködjék s amennyiben e fontos közérdekű szempontoksérelmét látja, köteles a kellő intézkedéseket megtenni. Az elöljáróság tehát a most említett kötelességét teljesítette azzal, hogy az előterjesztett indítványt elfogadta. Az elöljáróság a polgármester határozatát helyesléssel vette tudomásul. A polgármester határozata a rendkívüli közgyűlés összehívása tárgyában. Vitéz Kapuváry Gusztáv és 164 társa rendkívüli közgyűlés összehívását kérte, amit az Ipartestület elöljárósága október 11-én tartott ülésében elutasított, mert az aláírások felülvizsgálata után megállapította, hogy az ipartestületi törvényben megállapított szükséges számú aláírás nincsen meg. Egyébként pedig a közgyűlés összehívására megindokolt két kérdésben az elöljáróság nem tartotta szükségesnek a közgyűlés megtartását. Kapuváry Gusztáv az elutasítás ellen fellebbezéssel élt a polgármesterhez, aki 174.772/1934. számú véghatározatával az elöljáróság elutasító határozatát helybenhagyta. Tekintettel azonban arra, hogy vitéz Kapuváry Gusztáv újabban 25 ipartestületi tag aláírását nyújtotta be, felhívta a polgármester az Ipartestület elnökét, vizsgálja meg az aláírásokat, s amennyiben legalább 20 aláíró közgyűlés összehívási joggal rendelkezik, úgy a közgyűlés összehívása iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg. Indokolásban megállapítja a polgármester, hogy az Ipartestület elöljárósága törvényszerűen járt el a közgyűlés összehívását megtagadó határozathozatalánál, mert az ipartestületi törvény értelmében rendkívüli közgyűlést csak a tagok részének kívánságára hívható össze. Megjegyzi továbbá, hogy a közgyűlés összehívása iránti intézkedése megtétele az ipartestületi elnök hatáskörébe tartozik, s az ily irányú kérelmeket elbírálás végett nem szükséges az Ipartestület elöljárósága elé terjeszteni. Báthory István elnök bejelentette, hogy az aláírásokat megvizsgáltatta és ezek után még mindig legalább két aláírásra volnaszükség. Mindamellett a polgármesteri hivatallal érintkezésbe fog lépni a közgyűlés összehívása ügyében. KÖZLEMÉNYEK 1935 január 3 Fazekas László és társai fellebbezése. Bejelentette elnök, hogy Fazekas László, Fischer Alajos, Varga János és Szeitz Richárd fellebbezést intéztek a polgármesterhez az elöljáróság azon határozata ellen, mellyel a Közszállítási Szabályzatban megállapított érdekképviseleti teendők ellátására bizottságokat küldött ki. A fellebbezők szerint minden bizottság megválasztása közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az elöljáróság a fellebbezést a polgármesterhez átteszi. Az Országház házilagos karbantartási munkái. Főjegyző bejelentette, hogy az Országház homlokzati köveinek és díszítményeinek kicserélési munkálatait házilagos kezelésben végzik, építőmester közbenjötte nélkül. Bár az új Közszállítási Szabályzat módot nyújt a műemlékek házikezelésben való végeztetésére, ez azonban nem jelenti egyben azt is, hogy ezeket a munkákat építőmester vezetése nélkül lehetne végezni. Az elöljáróság felkérte Báthory István elnököt, hogy az építésvezetőséggel szóbeli érintkezés útján kísérelje, meg az ügyet elintézni. Mérnökkamarai tagság kikötése épít- kezés végzésénél. Elnök bejelentette hogy az 1. honvéd vegyesdandárparancsnokság építési osztálya a III.,. Vörösvári úton levő raktárépület építésére kiírt versenytárgyalási hirdet-ményben kikötötte, hogy a pályázaton csak mérnökkamarai tagok vehetnek részt. Az elnökség közvetlen érintkezésbe lépett az építési osztállyal, amely a nyert felvilágosítások után a legnagyobb készséggel helyezte hatályon kívül ezt a kikötést és a pályázati határidőt meghosszabbította. Az elöljáróság helyesléssel vette tudomásul az elnökség intézkedését. A csonkajogú építőmesterek ügye. Az Ipartestület még az év derekán előterjesztést tett a kereskedelmi miniszterhez a csonkajogú építőmestereket a tervezés területén ért sérelem megszüntetése és aziránt, hogy az építőmester képesítése a mérnöki kamarai felvételre kötelező jognapnak ismertessék el. A miniszter az előterjesztéseket véleményadás céljából a Mérnöki Kamarához küldötte le. Tekintettel arra, hogy a Kamara a válasszal késlekedik, az Ipartestület felkérte a minisztert, hogy a Kamarát sürgesse meg, s amennyiben a Kamara továbbra is késlekedne, úgy anélkül határozzon. Az átalakítási munkák felaprózása. A kontárok elleni kihágási tárgyalásokon megállapította az Ipartestület, hogy egyes kerületi mérnökök azoknál az átalakítási munkáknál, amelyeknél szerkezeti részeket is érintenek, s így azok csak építőmester által volnának végezhetők, olyan tanácsot adnak, hogy a szerkezeti munkát az egész átalakítási és tatarozási munkától válasszák el, többit pedig kőmívesmesterrel is elvégeztethetik. Ez az elgondolás sérelmes az építőmesterekre, s azok gazdasági érdekeit a legsúlyosabban érintik, mert hiszen az ilyen szerkezeti munkák az egész átalakítási és tatarozási költségekhez képest elenyésző értékkel bírnak. De egyébként is az a helyzet, hogy minden olyan építési munkánál, amelynek bármilyen kis része csak építőmester által végezhető, az azzal kapcsolatos összes munka is az építőmester hatáskörébe tartozik. Éppen ezért az Ipartestület ez ügyben megkereste a kerületi elöljárók értekezletét, amely 93/1934. évf. szám alatt értesítette az Ipartestületet, hogy felhívta a kerületi mérnökök figyelmét arra, hogy ne adjanak olyan útmutatást, hogy a tatarozási és átalakítási munkának építőmesteri részét építőmester, a többit pedig kőmívesmester is végezheti. Az OTI és MABI-választások előkészítése. A közeljövőben tartják meg a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete önkormányzati tagjainak választását, amelyet később az OTI választások követnek. A választások előkészítésére az elöljáróság három tagú bizottságot alakított, melybe vitéz Gorondy István, Nándor Pál és Sturm Károly Frigyes elöljárósági tagokat küldötte ki azzal, hogy a tárgyalásokba Farkas Elek szövetségi igazgatót is vonják be. Ezzel a tárggyal kapcsolatban Sturm Károly, aki az ipartestületek által ugyanezen választások ügyében összehívott értekezletről érkezett az ülésre, beszámolt arról, hogy az ipartestületek választási blokkot alakítottak. Az alakuló ülésen 26 ipartestület képviseltette magát. Bergh Károly-alapítvány felhasználása. Fridrich főjegyző előterjesztette a Bergh Károly-alapítvány felhasználására vonatkozó javaslatát, melynek lényege a polgármesteri javaslattal szemben az, hogy az alapítvány csak az alapító szándékának megfelelően használható fel. Bercsi Károly ,psz építészeti ipar” emelését szolgáló célokat jelölt meg, ennélfogva ha az alapító végrendelkezését tiszteletben kívánják tartani, úgy az alapítványból segélyezés nem nyújtható. Ésipen ezért azt javasolja, hogy az alapítvány kamataiból egy építőmester és egy építészmérnök évenként váltakozva 1000 pengő tanulmányi segélyt kapjon, amellyel az építőipar külföldi viszonyait tartozzék kéthónapos tanulmányúton vizsgálni, s útjának eredményéről írásban összefoglalt jelentésben beszámolni. Amenynyiben ez a beszámoló értékes adatokat tartalmaz, úgy azt az alapítvány költségén nyomassák ki és az összes építőmestereknek és tervező építészeknek küldjék meg. Az alapítványi kamatok további része épületszerkezetek és építési anyagok kísérleti vizsgálati céljaira fordíttassék, végül építőipari alkalmazottak és tanoncok részére ösztöndíjat biztosítanak. Az elöljáróság a javaslatot helyesléssel elfogadta. KRAYER LAKKOK FESTÉKEK Krayer E. és Tsa Budapest, V., Váci út 34. sz. Telefon: 905-730 Az új átalakítási adókedvezmények revízió alá vétele. Báthory István elnök előadta, hogy az új átalakítási és tatarozási adókedvezmények elleni fellépésünk első része, amely az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozott, lezáródott. Bár a kitűzött célt egészen nem értük el, mindamellett némi eredményt biztosított a pénzügyigazgatósággal létesített megállapodásunk. Ezek után az új átalakítási és tatarozási adórendeletekben foglalt korlátozásokkal kell foglalkoznunk, hogy a pénzügyminisztert meggyőzhessük az új rendelet hátrányos intézkedéseiről. A rendelet hibáinak megállapítására háromtagú bizottság kiküldését javasolja. Vitéz Kapuváry Gusztáv iszóváteszi, hogy a folyó évben végzett átalakítási és tatarozási munkákra vonatkozó utólagos adatszolgáltatási kötelezettség az építőmesterekre igen jelentős munkát és költséget jelent, ezért szükségesnek tartaná, hogy az építőmester azoknak legalább egy részét felszámíthassa. Az elöljáróság a javaslatot indokoltnak találta és a felszámítható költségek mér KEDŐ KORÁNYI ÉS FRÖHLICH KEDVES VEVŐINEK ÉS ÜZLETBARÁTAINAK drdog Uj Esztendőt Kivan Budapest, VIII., Kisfaludy utca 5. Telef.: 32-3-76, 45-9-86 Balesetelhárító tanfolyam a munkavezetők részére. Steiner Ferenc, az Országos Társadalombiztosító Intézet mérnöke, az Egyesületben tartott előadásán a balesetmegelőző óvóintézkedései végrehajtásánál utalt a munkavezető szerepének fontosságára. Ebből kifolyólag az Ipartestület elnöksége a Társadalombiztosító Intézethez előterjesztést tett aziránt, hogy az Intézet az építőmunkavezetők részére a téli hónapok alatt ingyenes tanfolyamot tartson a balesetek megelőzésére. A létraállványt állítók felelőssége. A fennálló építőipari jogszabályok értelmében a kőművesmester létraállványakról homlokzatok javítási munkálatait csak az esetben végezheti, ha a létraállványokat arra jogosított építőmester, vagy ácsmester állította fel és az állványok felett a felügyeletet gyakorolja. Ebből önkéntelenül következik, hogy a létraállványkölcsönző és felállító építőmesterek és ácsmesterek ügyelni tartoznak arra, hogy csak jogosított iparos dolgozhassák létraállványokról. Ezért az Ipartestület elnöksége a létraállványkölcsönzők figyelmét erre a körülményre felhívta. Szakvélemények adása. Az Ipartestület elnöksége az Iparkamara megkeresésére adott véleményében kifejtette, hogy tetőfedéssel kapcsolatban kátránykeverésre és kenésre alkalmazott munkás kiválasztásánál nem járt el a cserépfedőmester gondatlanul akkor, ha ezzel a munkával a cserépfedő szakmában felszabadult segédet bízott meg, mert a pala- és cserépfedő mesterség a tetőfedő ipar körébe tartozik. Szakvéleményt adott továbbá az elnökség a Kereskedelmi és Iparkamarához az építkezésekhez szükséges villanyvezetékek bekapcsolása tekintetében. A tagok részére adott szakvélemények során közös vállalati munka elszámolására, tetőszék 1928. évi lekötési áraira és az állványszerkezetek elkészítési módjának minőségére vonatkoztak, tékének megállapítását a kiküldendő hármas bizottság feladatává tette. Bajor Hugó, Kosáry Ödön, Havas Ernő, dr. Kálmán László és Molnár Sándor felszólalásai után az elöljáróság nemcsak az átalakítási adókedvezmények, de az új építkezések adórendeletének sürgős megvizsgálására és a követendő lépések megállapítására javaslattétel céljából háromtagú bizottságot küldött ki, amelybe Havas Sándor alelnököt, Pintér Oszkár és Molnár Sándor elöljárósági tagokat küldötte ki. A kartellkérdés: Havas Sándor alelnök beszámolt a kartellbizottság tárgyalásairól. Ennek megfelelőleg az Ipartestület elnöksége. 1. Feliratot intézett a kereskedelmi miniszterhez aziránt, hogy az építőmestert, aki a termelőtől közvetlenül vásárolja a fő építési anyagokat és azokat bedolgozza, viszontelárusítónak minősítse és így az anyagok ármegállapítása olyan módon történjék, hogy az árakból az építőmester a viszontelárusítók részére megállapított áron kapja szükségleteit. 2. Továbbfolytatta tárgyalásait az anyagkartellekkel abban az irányban, hogy az építőmesterek jelentékeny viszontelárusítói árengedményben részesüljenek. A téglakartell a legmesszebbmenő mértékig hajlandóságát fejezte ki. Hasonló értelemben járt el a kavicskartell, sőt a Vasgerendákat Árusító Rt. is hajlandóságot mutatott arra, hogy a födémekhez szükséges vasgerendákat az építőmesterek részére métermázsánként 2 pengővel olcsóbban adja. Az elnökség ez utóbbi ajánlatot szívesen fogadta ugyan, de nem tartotta kielégítőnek, hanem azt kívánta, hogy az engedmény ne csak a födémekhez szükséges, hanem általában az összes vasgerendákra és a gömbvasra is kiterjesztessék és a megajánlottnál nagyobb mérvű legyen. A cementkartellel a tárgyalások megkezdését megakadályozta Spiegel Béla igazgató közbejött és hosszasan elhúzódó betegsége, s éppen ezért az elnök-