Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1937 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1937-01-01 / 1. szám

JlßCjtfü lásiíMrasaiMsa A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK IPARTESTÜLETÉNEK, A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK SZÖVETSÉGÉNEK, A MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETÉNEK ÉS A MAGYAR ÉPÍTŐ­IPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA fiWAiusi r§m hm <-l • SJ M- 1 4 • L3 cr> o • W) M* ff M ffif N O Lapvezér: BÁTHORY ISTVÁN | KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉS ÉPÍTŐIPARI HETILA [tó Felelős szerkesztő és kiadó: FARKAS ELEK B XXIV. évfolyam Budapest, 1937 január 1 1. sz« [ca HANG SZIGETELÉS Tökéletes Tartós Olcsó Készíti: SCHULZ JBzcléa technikai 6a építési rA. vn. Aréna út 80. T.: 1-329-04 és 1-410-43 A szab. Thermophor Továbbá kéménybe 'több egymásföfötti emefet tűzetései köthetők. Kóménycsoportok feleslegesek. Ideális alaprajzi megoldások. Legjobb huzat­viszonyok sth. Nedves falok __ szárazzá tétele a szab. áramló levesó Felvilágosítások: rendszerrel. C RISIOFOLI VINCE padló- és falburkoló vállalat Kizárólag: VII.. GIZELU-ÖI 31 r.: í-bSÜ-07. fi Schulz tüzeléstechnikai és építési r. t. VII., Aréna-út 80. sz. Telefon : 1-329 04 és 1-410-42. Paulus Pál Ede V„ Nádor-utca 19. szám Telefon: 1-120-07 ftfiegiegyzéselt a 160.000/1936 VÍIK/a. számú tatarozási rendelethez UjeA&t&itdÓJve, Hogy minden olvasónknak, minden építőiparosnak és minden magyar honfi­társunknak a legjobbat kívánjuk a most kezdődő esztendőre és azon túl is, az ter­mészetes. De végre természetesebbnek is látszik ez a kívánságunk a mai viszo­nyok között, mint amilyen volt immá­ron esztendőle óta. Mintha valamennyire mégis csak vir­radna. Mintha csakugyan meg akarna indulni i munka a termelés és annak keretén belül a építőipar terén is. Mint­ha nem volna már egészen üres jó kí­vánság, amikor így mondjuk, hívő és kí­vánó szóval, hogy boldog új esztendőt. Bizony rá is férne már mindnyájunkra a viszonyok javulása, jobb új esztendő fordulása az ország jobb boldogulása, nemzetünk életének virágzóbbá válása. ff ekünk, akik építők számára írunk és olvasóinknak, akiknek foglalkozása, sőt több, hivatása az építés, optimistáknak kell lennünk. Nem szabad hirdetnünk a reménytelenséget, hanem hangoztatnunk kell mindenkor a jövőben bizakodást. Mert csak az tud építeni, az tud alkotni, aki bízik munkája eredményességében. Es mi igyekeztünk mindenkor ennek az optimizmust hirdető kötelességünknek is megfelelni. A legnehezebb időkben is. De mennyire jól esik, milyen megkönnyeb­bülést okoz az a körülmény, hogy im­már a jobb időknek külső jelei is mu­tatkoznak s a bizakodás nemcsak egymás ösztönzésére jó, hanem arra is, hogy ör­vendezzünk az idők javulásának. Egy esztendő nem sok idő még az em­ber rövid életében sem. Még kevésbbé a nemzetek életében. De mindkettőnek a jövő számára kell dolgoznia, mert nyo­morúság az, ha ember vagy nemzet csak máról-holnapra tengődik. Most, örömmel látjuk, hogy a magyarság és a főváros intézői is tele vannak nagyotakarással. Nagyszabású tervekkel, amelyek sok em­ber számára jelentenek munkát, alkotást, boldogulást és ez erősíti a hitet. Hitre pedig nekünk, elcsigázott ma­gyaroknak erősen szükségünk van és ezt a hitünket nem adjuk oda addig, amíg élet lüktet bennünk. A magyar hitvallás soraira gondolunk akkor, amikor hívő lélekkel valljuk, hogy hiszünk Magyar- ország feltámadásában és ragaszkodá­sunk, amely hivatásunkhoz fűz, hirdet- leti velünk, hogy ez a feltámadás csak az építőipar erős bekapcsolódása útján lehetséges és ezért hisszük, hogy ez a bekapcsolódás a most jövő évben foko­zottabb mértékben fog megtörténni. Ebben a hitben kívánunk olvasóinknak még egyszer boldog új esztendőt. Irta: Pintér Oszkár F. é. december hó 19-én megjelent a régen várt tatarozási 160.000/1936 VIII/a. számú rendelet és pedig 1937. év január hó 1-én kezdődő hatállyal. A rendelet kiadása előtt több fontos elő­terjesztést tettünk a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara útján a Pénz­ügyminiszterhez; ugyanoda más érde­keltségek is járultak különféle kérések­kel, amelyekben a lejáró 70.000 sz. ren­delet egyes pontozátainak megváltoz­tatását és új pontok felvételét kértük. Megállapíthatjuk, hogy, bár érdekelt­ségeink, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara, annak illusztris elnöké­nek, dr. Éber Antalnak vezetése mel­lett, mindent elkövettek, hogy az új rendelet megfelelő módosításokkal jöj­jön létre: javaslatainkból lényeges do­log egyáltalán fel nem vétetett és az új rendelet egészen csekély módosítások­kal jelent meg. Az alábbiakban rámutatunk azokra az egyes momentumokra, amelyek kü­lönös figyelmet érdemelnek. Általában véve az egész rendelet új külső köntösben jelent meg, amennyi­ben a rendeletre vonatkozó főbb cso­portokat külön címekkel látták el, ez azonban a rendeletén mitsem javít. Rá, kell mutatnunk az 1. §-nak azon megjegyzésére, hogy ez a rendelet csu­pán az 1937 évi január hó 1-je után megkezdett átalakításokra vonatkozik; ezzel választ kapnak mindazok a kar­társak, akik testiileteinkhez fordultak azzal a kérdéssel, hogy vájjon a régi rendelet alapján megkezdett munkála­tokra kiterjed-e az új rendelet hatá­lya? Kétségtelen tehát, hogy a rende­letnek visszaható hatálya nincsen és ennek folytán a folyamatban lévő és régi rendelet alapján elkezdett tataro­zásoknak folyó év végéig befejezett ré­sze külön elszámolandó. Nagyon ter­mészetes tehát, hogy az adómentesség ebben az esetben csak akkor áll fenn. ha az átalakítási munkálatok a régi rendelet 8. §-ában előírt mértéket elé­rik; ha nem érik el, úgy az adómentes­ség elvesz. A hátralévő munkálatok mint teljesen új munkálatok tekinten­dők és az új rendelet feltételei szerint újból bejelentendők. Természe­tesen igy is csak akkor nyerik el az adómentességet, ha az új rendelet 8. §-ában előírt mérvet elérik. Erre tehát a t. kartársak figyelmét külön felhív­juk. Ezek után a 160.000 rendelet egész jelentékeny módosításait ismertetjük. A 3. §. (1) bekezdésének első pontjá­ban jogcímes munkának minősítették a vízvezetéknek falba való süllyesztését. Ugyané 7. pontjába felvették az eddigi födémszigetelést munkálatok felsorolásánál a nedvesség címet, va­gyis a beázások elleni szigetelést is. A 9. pontban kimaradt a jogcímes munkák közül a szomszéd tűzfal vako­lása, viszont az erkélyeknek és függő- folyosóknak teljes rendbehozása új jog­címként vétettek fel. Talán egyetlen valamit érő új pontja a rendeletnek ugyané §. (2) bekezdése, amely az 1. bekezdésben felsorolt mun­kákkal okozati összefüggésben álló és azokkal kapcsolatban elvégzett munká­kat a kedvezmény mérve szempontjá­ból azonos elbírálás alá veszi a jogala­pot szolgáltató munkálatokkal!. (Ez a pont mindenesetre tágabb teret ad a jogcímes munkák elszámolásának. A kedvezményből kizárt munkálatok csoportjában az. 5. $. 2. pontjában mél­tányolta a minisztérium azt a kérésün­ket, hogy nem zárja ki általánosság­ban a falon kívül vezetett villanyveze- fékek költségeit, csupán az esetben, Ha a fenti címet olvassa valaki, való­színűleg egykedvűen legyint a kezével, mondván: Ez is egy a többi közt, amit nem valósítanak meg. Pedig nem egészen így áll a dolog! Legújabban napvilágot látott egy tör­vényjavaslat, amely a városrendezésről és az építésügyről szól. Ennek a terve­zetnek 23-ik szakasza felhatalmazza az amennyiben a vezetékek az előírástól eltérően vannak méretezve vagy nem a hatósági előírásnak megfelelően he­lyeztettek el. Ugyané §. 8. pontjában kiveszi a rendelet, az adókedvezmény szempont­jából figyelembe nem vehető, azokat a munkálatokat, amelyek a házban léte­sített egészségügyi, továbbá víz- és gázberendezéseknek a gyűjtő csator­nába (derítőbe) vagy víz- és gázfőve­zetékbe bekötése céljából a ház alapte­rületűn kívül végeztetnek és ezeket jogcímes munkáknak lépteti elő. Sajnos az illetékekre vonatkozólag a rendelet semmi újabb intézkedést nem tartalmaz, pedig nagyon is kívánatos lett volna, hogy ez a kérdés most már tételesen elintéződött volna. Ugyancsak teljesen mellőzte a mi­nisztérium azt a kérésünket is, hogy az átalakítási és tatarozási munkák kö­zötti különbséget szüntesse meg és ehe­lyett inkább mérsékeltessék a vissza­térítés 50%-ról 40%-ra, pedig ez min­den tekintetben, még az állami admi nisztrációja szempontjából is, előnyös lett volna. Az egész rendeletre általában véve azt mondhatjuk, hogy ez már igazán aligha fog lényeges munkát eredmé­nyezni. E rendelet után már csak az következhetik — és ezt kívánjuk is, — hogy szüntesse meg a Pénzügyminisz­térium a házbirlok után kivetett rend­kívüli pótlékokat és akkor teljesen mellőzhető lesz a háború utáni világ­ban a gazdasági életből kitermelődött átalakítási adómentesség szükségessége és minden háztulajdonos külön adómér­séklés nélkül el fogja a tatarozásokat sajátjából végezni. Iparügyi minisztert, hogy rendeletet adhasson ki: c) „az alvállalkozók köve­telésének biztosítására“. Minthogy pedig a törvényjavaslat az építésügyről szól, egészben bizonyos, hogy az alvállalko­zók alatt az építkezéseknél alvállalkozó­kat érti. Vagyis tehát, több évtizedes és igen gyakran hangoztatott kívánságra, végre Az építőipari követelések biztosítása Irta: PISSZER J\MS építőmester

Next

/
Thumbnails
Contents