Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1940 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1940-01-04 / 1. szám

Jótit XXVIL ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ím m BUDAPEST, 19« JANUÁR L ítúiőipaü, mű&zcdu íz UöaqazdazáQi hetilap & budapesti Építőmesterek ipartestüiete, a budapesti Építőmesterek szövetsége. A MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE, AZ ÉPÍTŐMESTEREK ORSZÁGOS EGYLETE ÉS A MAGYAR ÉPÍTŐIPAROSOK ORSZ. SZÖVETSÉGE HIVATALOS LAP1A MUNKAADÓ IPARTESTÜLETI KÖZLEMÉNYEK Szerkeszti: FRIDRICH F. GÉZA 1940 január 4 Hitelesítésre beterjesztett szolgálati bizonyítványok Újabban az alább megjelölt szolgálati bizonyítványok érkeztek az Ipartestülethez hitelesítés végett. Felhívja ezért az Ipartestület a tagok figyelmét, hogy amennyi­ben valamelyik bizonyítvány tekintetében észrevételük volna, úgy azt 3 nap alatt írásban jelentsék be az Ipartestületnél, Szóbeli, vagy telefoni üzeneteket az Ipartestület nem vehet figyelembe. 1. Horváth József önálló munkavezető, 2. Molnár Gyula építési rajzoló — majd építésvezető — Kovatsek Ferenc Sorg Antal építőmesternél 1939. VIII. építőmesternél 1938. XI. 7-étől 1939. 21-étM XI. 30-áig. VII. 29-éig és 1939. X. 30-ától ma is. Felhívás a tagsági dijak befizetésére! Az Ipartestület alapszabályai értel­mében január elején minden tag lega­lább a legalacsonyabb tagsági díjnak megfelelő összeget, tehát 20 pengőt tar­tozik befizetni. Az Ipartestület ez úton is kéri a tagokat ennek az összegnek a befizetésére, mert a téli időszak alatt, az építkezések szünetelése miatt, a mun­kások után esedékes hetijárulék igen minimális, miért is az e címen befolyó összegek a rendes szükségleteket nem fedezik. (Mai számunkhoz befizető lapot mellékelünk.) Kéri azonban az Ipartestület az ösz- szeg befizetését azért is, mert a szava­zati jog gyakorlása szempontjából ennek •lmaradása egyéb hátrányokat is jelent. A nemzsidó és zsidó iparosok jegyzékének felülvizsgálása A zsidók közéleti és gazdasági térfog­lalásának korlátozásáról szóló 1939 :IV. t.-e. végrehajtása folyamán Budapest székesfőváros polgármestere megállapí­totta, hogy a zsidónak tekintendő sze­mélyek és vállalatok részére kiadott ér­vényes iparjogosítványok arányszáma az összes iparjogosítványok együttes számának 51.68%-ot, az ipart űző zsidó­nak tekintendő személyek és vállalatok arányszáma pedig 52.49%-ot tesz ki. A jegyzékek január 1-éig voltak meg­tekinthetők a Központi Városháza hir­dető tábláján. A megállapítás ellen Bu­dapesten 1940. február 1. napjáig lehet felszólamlással élni az iparügyi minisz­terhez. A fellebbezést az I. fokú iparhatóság­áéi kell benyújtani. Január 15 20-a között rendezi meg az Ipartestület a mentőtan* folyamot Amint azt lapunk múlt évi december 7-i számában megírtuk, az iparügyi mi­niszter rendeletének 4. §-a értelmében minden olyan ipari vállalaltban, ahol elemi erővel hajtott munkagépet hasz­nálnak és ezenfelül rendszerint 20 al­kalmazottat foglalkoztatnak, minden húsz alkalmazott között legalább egy, ahol elemi erővel hajtott munkagépet nem használnak ugyan, de rendszerint legalább 50 alkalmazottat foglalkoztat­nak, minden ötven alkalmazott között legalább egy olyan egyént kell alkal­mazni, aki az első segélynyújtásban megfelelő kiképzést nyert. Ezért az Ipartestület az építőipari al­kalmazottak részére mentőtanfolyamot rendez. A mentőtanfolyamot a Buda­pesti Önkéntes Mentőegyesület január 15—20-a között naponta % 6—8 óra kö­zött tartja meg. Erre a tanfolyamra csak az Ipartes­tület által beutalt egyéneket vesznek fel. A tanfolyamon való részvétel 3 P. Az összeg lefizetése ellenében az Ipartes- tüiet részvételi igazolványt állít ki, amellyel a hallgatóknak a Mentőegye­sület, V., Markó-ntca 22. sz. alatti he­lyiségében kell jelentkezniök. Samotin üstház Hasé! Jenő ™ 1 yi.t Jáív-otroa 111 ÁLLAST KERESŐK. Fiatal építőmester jelölt építésveze­tésben, rajzolásban és minden építő- mesteri munkában gyakorlott őskeresz­tény, állását változtatná, telefon 153— 613, minden délután 5 és 7 között. Felső Építőipariskola rendes tanfolya­mát végzett keresztény építési rajzoló építkezésnél vagy irodában alkalmazást keres. Cím a kiadóban. A legolcsóbban szállít mindennemű épületfát, drugárt, saluzót, staff lit vágón-és fuvartételekben CZItltlER VILMOS IPARI KÖZIGAZGATÁSI J0GG9AK0RIA1 ÉPÍTŐMESTERI MUNKAKÖRBE ESŐ ÉPÍTKEZÉSNÉL A KŐMŰVES­MESTER KIZÁRÓLAG CSAK FÖLD-, KŐMŰVES- ÉS ELHELYEZŐ­MUNKÁT VÉGEZHET ALVÁLLALATBAN. A kőművesmester — a munkakörét megállapító 32.396/1913. K. M. sz. ren­delet 1. §. második bekezdése értelmében — a hatáskörét meghaladó építkezések­nél kizárólag csak a föld-, kőműves- és elhelyező-munkákat végezhet, építőmester vezetése alatt, alvállalatban is. Az építkezései kapcsolatos egyéb munkanemeket — mint pl. vasbetonmunkát — már nem. A kihágási Tanács fentebb közölt ítéleté­vel kimondja, hogy a kőművesmester a munkakörét meghaladó épületen még padozatburkolást és csempézést sem végezhet. A szombathelyi Ipartestület K. J. ottani kőművesmester ellen kihágási eljárást indított, mert építőmesteri munkakörbe eső munkát végzett. Ugyanakkor feljelentést tett K. F. budapesti építőmester ellen is, aki a kőművesmester jogo­sulatlan ténykedését az építési tervek aláírásával és a felelősségnek a hatóság előtti vállalásával fedezte. A rendőri büntetőbíróság I. fokon felmentő ítéletet hozott, amelyet Vas vármegye alispánja megváltoztatott és úgy a kőművesmestert, mint az építő­mestert 5 napi elzárásra átváltoztatandó 100—100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Ezt az ítéletet a Kihágási Tanács 1845/1937. kih. sz. végzésével jóváhagyta az alábbi indokolással: „A 32.396/1913. K. M. sz. rendelet ugyan megadja a jogot az építőmester­nek, hogy az általa vállalt oly építkezéseknél, mely a kőművesmester munka­körét meghaladja, a föld-, kőműves- és elhelyezőmunkákat kőművesmesternek alvállalatba adhassa, a vezetésnek a maga részére való fenntartásával, vagy pedig a kőművesmester kötelezettség vállalásával, hogy a felsorolt munkákat építőmester vezeti. Márpedig a tárgyalási jegyzőkönyv szerint K. J. I. r. terhelt beismeri, hogy K. F. építőmestertől a lépcsők elhelyezésén kívül padozatburkolást és csempé­zést is vállalt, mely munkálatokat új építkezés kiegészítő részeként kőműves­mester — a munkakörét meghaladó épületen — se nem vállalhatja, se nem végezhet. De joggyakorlatunk — mint ezt a Kihágási Tanács III. fokú ítéletei tanú­sítják — azt is megköveteli, hogy az építőmester, aki kőművesmesternek kőmű­vesmesteri munkakört meghaladó munkákat ad alvállalatba, oly építőmester legyen, akire a kérdéses építkezés keresztülvitele tényleg ráruháztatott, mert enélkül az a helyzet állhat elő, hogy az építkezésnél színleg szereplő építőmester neve alatt a kőművesmester építőmesteri munkakört tölt be, vagyis a színleg szerepeltetett építőmester a kőművesmestert oly munkakörrel ruházza fel, mellyel az utóbbi nem bír. Tehát az építőmester ily esetben iparhatósági jogkörét gya­korolja; az ily jogbitorlásnak pedig tér nem nyitható. A tárgyiratok szerint sem II. r. terhelt, sem az építtető semmi komoly bizonyítékát nem szolgáltatja annak, hogy az I. r. terhelt által jogtalanul kez­dett és részben el is végzett munkálatok hátralevő részének kivitelezése valóban IL r. terheltre bízatott volna. Az a körülmény, hogy II. r. terhelt augusztus 26-án adta ki állítólagos megbízását I. r. terheltnek, aki a munkálatokat szep­tember 30-án, az ügy tárgyalási napján, még mindig nem fejezte be é® hogy az egy hónapot meghaladó idő alatt II. r. terhelt csak egyízben végzett az építke­zésnél ellenőrző szemlét, mert elsőízben még nem volt mit ellenőriznie, harmad­ízben pedig a tárgyalásra terheltként történt megidézése tette szükségessé az építkezés színhelyén való megjelenést: bizonyítja, hogy I. r. terheit a föld-, kő­műves- és elhelyező-munkákon túlmenő és jelentékeny mérvű befejező munká­latokat teljesen önállóan végezte, vagyis építőmesteri munkakört töltött be, melyet II. r. terhelt tett ránézve lehetővé.“ fanagykereskedés ÜJT IPARJOGOSÍTVÁN* KIADÁSÁNÁL, ILLETVE ŰJ ÜZLETHELYISÉG NYITÁSÁNÁL KÖVETENDŐ ELJÁRÁS. Az 5.850/1938. M. E. és a 6.430/1938. M. E. számú rendeletek értelmében további rendelkezésig iparigazolványt, vagy iparengedélyt kiadni, illetőleg a már kiadott iparigazolvány alapján ugyanabban a városban, vagy községben a meg­lévő üzlethelyiségen, vagy üzlethelyiségeken felül új üzlethelyiséget nyitni csak az illetékes miniszter előzetes engedélye alapján szabad. Az idézett rendelkezések egyöntetű és késedelem nélküli végrehajtása érde­kében a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, úgyis, mint az iparügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszter, a következőket rendelte: Az elsőfokú iparhatóság köteles minden hozzá benyújtott olyan folyamod­ványt, amelyben a folyamodó iparigazolvány, vagy iparengedély kiállítását kéri, vagy amelyben meglévő iparigazolványa alapján ugyanabban a városban, vagy községben engedélyt kór, az alábbiakban megfelelő véleményes jelentés kapcsán közvetlenül az illetékes miniszterhez soronkívül felterjeszteni. Az előbb említett folyamodványokhoz csatolni kell: 1. A folyamodó természetes személynek, részvénytársaságnál és szövetke­zetnél az igazgatóság valamennyi tagjának, korlátolt felelősségű társaságnál a társaság valamennyi tagjának és ügyvezetőjének, közkereseti és betéti társaság­nál a társaság valamennyi tagjának, illetőleg beltagjának, mind a természetes személynél, mind a kereskedelmi társaságnál, ezenfelül az alkalmazni kívánt felelős üzletvezetőnek hat hónapnál nem régibb keletű erkölcsi bizonyítványát. 2. Az előző pontban említett személyek állampolgárságát vagy községi ille­tőségét tanúsító közokiratot. 3. Az 1. pontban említett személyek és esetleges házastársuk születési anya­könyvi kivonatát (keresztlevelét), illetőleg a házasság felbontását kimondó jog­erős bírói ítélet egy hivatalos kiadmányát, vagy ennek hiteles másolatát. 4. A kereskedelmi cégjegyzékbe bejegyzett cégnél a cégbejegyzést tanúsító cégbírósági tanúsítványt, vagy hiteles cégjegyzékkivonatot, ezenfelül részvény- társaságnál és szövetkezetnél az alapszabályoknak, korlátolt felelősségű társa­ságnál, közkereseti és betéti társaságnál a társasági szerződést hitele? másolatban. Ha a folyamodó a felsorolt okiratokat folyamodványához nem csatolta, az elsőfokú iparhatóság a folyamodót pótlásra utasítja. Ha pedig a folyamodó ennek a felhívásnak a kitűzött határidő alatt nem tenne eleget, az elsőfokú ipar­hatóság a folyamodvány felterjesztését mellőzi. (7711/1939.—I.a. K. K. M.) (Közgazdasági Értesítő 1939 március 19-i, 1L száma.) Budapest, XIII., Jász-utca 27­HANG SZIGETELÉS Sorozatos telefon: *298-900 ÜVEGTETÖCSERÉP iff. Weiss Gyula. Üvegház. T.: 110-114* Üvegfalburkolat olcsóbban iff. Weiss Gyula V., Vadász-u. 29. A szab. Thermophor keménybe több egymisfölöttl eme­let tüzelései köthetők. Kéménye«)portok feleslegnek. Ideállá álapnijii megoldások. LegJoM bBsatrissonyok stk. ÚJFAJTA SZELLŐZÉS gyűjtő rendszerrel lakások melléfchelyi- tégei részére tOKÉLRTSS TARTÓS OLCSÓ SCHULZ TOieMsiecha. 6» Építési Rt VII., Aréna-ót 80. ez. Tel. : 138-904 Se 141-048 ke! világod tisak SCHULZ Tfixeléstech«. és Építési Rt. VIL, Aréna-ói 80 Tel.: 132-904 és 141-043 Paulus V., Nádor-utca 19. Pál Ede Telefon: 112—007 8ZÉLVISSZ ÁCS APASOK ELLEN LEGJOBBAN VÉD CIKLON KÉMÉNYFELTÉT SCHULZ TŰZKLÉSTF.CHNTK AI ÉS ÉPÍTÉSI R.-T. VII., AKÉNA-UT 80. TKL. : 138-904 ÉS BPRST 141 -049 I

Next

/
Thumbnails
Contents