Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1940 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1940-01-04 / 1. szám

2. oldal. ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ 1946 Január 4. LIFT Freissler Antal BBfe Petroné *• DépQyár JIT BM •UDAPOST, m., MOM COC­U- 4 fyArl­ IftodenoeKríl ífjí«ro*6t * tagn* r:*rn*bb kftmtelfooa J«vn 4« AAm­cty gy6x* ---- Baaqrt ** m«Aawd Mv«a6t_ AZ ALSÓFOKÚ IPARHATÓSÁGOK AZ IPARJOGOSÍTVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELMEK ÜGYÉBEN ELUTASÍTÓ HATÁROZATOT NEM HOZHATNAK. Az alsófokú iparhatóságok jogszabályt sértenek, amikor iparjogosítvány kiadása iránti kérelmek ügyében elutasító határozatot hoznak azzal az indoko­lással, hogy az 1939. évi augusztus hó 15-e után előterjesztett iparjogosítvány iránti kérelmek az 5.850/1938. M. E. sz. rendelet értelmében az elsőfokú ipar­hatóság részéről nem teljesíthetők. A hivatkozott M. E. számú rendelet 2. §-a szerint az iparigazolvány, vagy iparengedély kiadását egyes indokolt esetekben az illetékes miniszter engedélyez­heti. E rendelkezésből következik, hogy az említett határnap után előterjesztett iparjogosítvány iránti kérelmek tárgyában az elsőfokú iparhatóságoknak nem lehet vég­határozatot hozniuk, hanem az ilyen kérelmeket a hivatkozott rendelet­hely alapján való elbírálás végett a 7.711/1939. I/b., K. K. M. számú rendeletbeli foglaltak szerint az ügyben hatáskörrel biró miniszterhez ke­ll felterjeszteni. (7.053/1939. I/b. — K. K. M.) Svájc építőipari tevékenysége az elmúlt évben Az 1938-as javuló, de még mindig gyönge építőtevékenység után ért­hető módon — a svájciak számottevő építőipari fellendülést vártak. A tevé­kenység tényleg elevenebb volt, mint az előző évben, de a régebbi mértéket s­em érte el. Mindamellett a mennyisé­get illetőleg csaknem normálisnak le­hetne jeleznünk, ha helyesebben oszlott volna meg az egyes iparágakban és nem függött volna annyira a nyilvá­nos támogatástól. Főként a mélyépítő munkák voltak előtérben, míg a magasépítkezés erősen visszaesett. Ezt a körülményt főként az építő mellékiparok érezték súlyosan, de a magas építővállalkozások is kénysze­rültek részben olyan munkákat is át­venni, amilyenekhez nem rendelkeztek elegendő tapasztalattal és berendezés­sel. Ennek eredménye természetesen a kereset nem felelt meg a várakozásnak. A mai helyzetben és a legközelebbi jö­vőben sem várnak ezen a téren jelenté­keny javulást, mert minden nagyobb biztatás a magán megbízatásokkal kap­csolatosan hiányzik. Legelevenebb építőtevékenység volt uralkodó Zürichben. Ezenkívül Ba­­sel mutatott föl rendes építőtevékeny­séget az ott bevezetett „Arbeitstappen" eredményeként, amely a hiányzó építő­hitelnek a munka folyamán történő megelőlegezését jelenti olyan formán, mint ahogy arról Ereky Károly előadá­sában hallottunk. Kevésbé volt mozgé­kony az építőipar Bernben, a Nyugat- Svájcban, főként pedig Genfben. A tata­rozási és építési munkák az ezen a té­ren nyújtott közhatósági támogatás ré­vén az előző év magasságán voltak tarthatók. Zürichben újból megkezdődött a spekulációs lakásépítés, bár az üres lakások száma nem szolgálhatott ebben az irányban ösztönzésül. Úgy, mint Európa jórészében, jelenté­keny részét képezték az építőipari meg­mozdulásnak az országvédelemmel kap­csolatos megbízások. Enélkü­l a pótló foglalkoztatás nélkül nagy lett volna a munkahiány, mert az előző év december táján elhatározott pénzösszegek már tavasszal felhasználódtak és a márciusi országgyűlés részéről pótlólag hozzá­csatolt hitelek sem voltak képesek az építőtevékenységet kellően emelni. A svájci építőipari testületek tavaszi öszöü­lése alkalmával folytak még ta­nácskozások a munkateremtésről szóló javaslatról, amely a következő három évre rendet akart teremteni, a tanács­­ozássok folyamán azonban erősebb el­lenkezés nyilvánult meg az építőmun­­kák kivitelezésével szemben, amelyek­nek az eddig folyó keretben leendő folytatását kívánták az építőipari érde­keltségek. Az ellenzők érvül hozták föl, hogy az építőipar túlméretezett és azonkívül az építkezésekbe fektetett ki­adások erősen improduktívak. Másrész­ről azonban a svájci parlament, a Bun­desrat, munkateremtési programját a munkahiány átható leküzdésére nem elegendőnek minősítik. Ezen a téren sűrűn utalnak más országok eljárására. Világosan megállapítható, hogy mind­két álláspont erősen egyoldalú. Svájc­nak egy tája sem anyira kiépült, hogy ne volna szükség további kiegészítések­re, ha iparukat és közlekedésüket ver­senyképes színvonalon kívánják fönn­tartani. Erősen hangsúlyozzák a svájci építő­érdekeltségek, hogy a célszerű építő­berendezések nem jelentenek improduk­tív kiadást, hanem ellenkezőleg, pótol­hatatlan segítőeszközül szolgálnak az általános gazdasági tevékenység fenn­tartásához. Az építőipar nem luxus­cikk, hanem életfontosságú ágazata az általános gazdaságnak. Tény, hogy az előbb lefolyt nagy konjunktúrás idő­szakban túlfejlődött, de a visszafejlődés folyamatban van és a mai színvonal az előző csendes időszakokkal összehason­lítva, alacsony határon mozog, amely alá újból leszállani nem szabad. Magára hagyatva az ipar — össze­omlanak. Ezért az építőipar meg­mozgatásához szükség van a közpén­zekre. Természetesen ennek a rendelke­zésre bocsátásnak figyelemmel kell len­nie az állampénzügyek teherbírására és nem nyúlhat eléje a jövő fejlődés lehe­tőségeinek, mert az építő­tevékeny­ségnek mesterséges eszközökkel tör­ténő ugrásszerű megnevelése, ha az ország gazdasági szükségleteire nincse­nek tekintettel, az építőipart a legrövi­debb időn belül még csak annál mé­lyebbre löki az örvénybe. A Bundesrat munkaszerző javaslata mellőzi a szélső­séges megoldásokat és éppen ezért ál­tal­ában véve célszerű megelőző intézke­désként jellemezhető. Szinte bámulatos, hogy mennyi vonat­kozásban hasonlóak az egyébként Ma­gyarország viszonyaitól annyira eltérő svájci építőipari helyzetben fölmerülő problémák jellegzetes főkérdései a ma­­gyar építőiparban jelentkezőkkel. GÁZTAM­ADAS ellen élajti HfiBStsSOmOGYi ÜVEGBETONTEST ifj. Weis.? Gyula, Üv­egház. T. 110-114* KARTÁRSAK! Csak a lapunkban hirdető cégektől vásároljunk! Csak a lapunkban hirdető iparossal dolgoztassunk! PICK EDE UTÓDAI XIII., Árbóc­ u. 1. Tel.: 292-671 Ha­tós­ágilag lebélyegzett öröm ACÉLAJTÓK ------►PARKETTA^-----| ELADÁS * FEKTETÉS * JAVÍTÁS MIKLÓS DEZSŐ KERESZTÉNY ÉPÍTŐMESTEREK TÁBORA Telefon: 189—748. A téli idényben, január 1-től kezdve újból minden szerdán tart összejövetelt fél 6 órától kezdve a K. É. T. Ezen napokon közös megbeszélés for­májában tárgyaltatnak az aktuális kari és gazdasági kérdések. Napilapok és szaklapok a kartársak rendelkezésére állanak. A mindenkori folyó ügyekről a kifüggesztett hirdetőtáblán értesülnek a tagok. A szövetkezet az iparengedé­lyét már megkapta, működését elkezdte. unni mii ( CSEMPÉKET ) Mér­to mAnm Mrt­­toffeea tonybik, far­­éit, niöbeayeA, taa­­teefisletok. ttpoaotá­­mkéti UHUM rémért ÁKÁllitJa ém klT*­­Mtn fokUtl Is a TILUOlllll: •M72-U, 't-mn-W ...... FAYENEEEYÁBIL­T. XIV., ÖV-U. IS] BUDAPESTI ZSOLNA-féle FORCEJUH­ A MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE A legközelebbi taggyűlés 1940. évi ja­nuár hó 9-én, kedden lesz. ÉPÍTŐMESTEREK ORSZÁGOS EGYLETE VIII., Múzeum-körút 18. Tel. 143—395. Az Egylet nevében ezúton is értesítem tagjainkat, hogy rendes, péntek esti ös­­­szejöveteleinket ezentúl ismét régi he­lyiségünkben tartjuk (Múzeum­ körút 18.) este 7 órakor. Lovas Sándor, alelnök. MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK ORSZÁ­GOS JÓLÉTI EGYESÜLETE IV., Irányi­ utca 17. Telefon: 183—087. Postatakarékpénztár­ számla: 2719. Irodai órák: Hétfő, szerda, péntek délután 5—7-ig. Minden kortársnak saját érdeke, hogy a Jóléti Egyesület tagjai sorába be­lépjen. Elnökség. Travertin kőutánzat burkolati lapok minden ft ft It ft fl . , színben fa struktúrával K Hil U J szobrasi VII., Szent Domonkos-u. 6. T.: 13-80- 87 JANUÁR 15-ÉN" DÖNTENEK A KÉ­SZÜLŐ HIDAK VASSZERKEZETI MUNKÁLATAIRÓL. Két állami híd építési munkálatai ju­tottak el odáig, hogy végre a hidak vas­­szerkezeti munkálatainak kiadása felett kell határozni. A medvei Duna-híd, ame­lyen néhány év múlva vasútvonal átve­zetését is tervezik, továbbá a miskolc­­debreceni főközlekedési úton a polgári Tiszahíd vasszerkezeti munkáira számos ajánlat érkezett, amelyek felett a keres­kedelemügyi minisztériumban január 15-én döntenek. RABITZ-H­ALÓ! PADLÁS-REKESZI ROSTA-SZÖVETI KERÍTÉSEK! •W­ittmo­hiv Jájhof •odronyfonat-, szövet-, szitaáru- és kerttet-üzem BUDAPEST, V . KRESZ GÉZA-U 18. (Nyugatinál) TELEFON: 110-208 IGru­il saseraA**** BETONVASÁRUSÍTÓ ÉS VASIPARI VÁLLALAT BUDAPEST, V. Pannónia­ u. 17. Telefon: 114-010. /, KLEKNER LÁSZLÓNÉ asztalos-, lakatos-, vasszerkezetűk- és redőoygyára BUDAPEST, X., BÁNYA-UTCA 8. Telefon: 148 0000 M. O. SZ. 800. sz. Gáz- és szilánkbiztos acélajtók. Asztalos-, lakatos-, vasszer­­kezetek- és redőnymunkák Fény­másolatok Gyorsan szépen olcsón. Magyar Vegykészítményű Papírgyár OSER JAKAB Budapest, VI., Ó-utca 49. Telefon: 123-890

Next