A Fa, 1948 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1948-01-20 / 1-2. szám
Budapest 1948. január 20. * IV. évfolyam 1.-2. szám A FAGAZDASÁGI KUTATÓ ÉS SZAKISMERTETŐ KÖZPONT JELENTÉS SZAKMÁNK SORSKÉRDÉSEI Ünnep volt számunkra eddig is „Negyvennyolc” minden fordulója. A nagy reformkor 1848-as forradalmi kidobbanásának tiszta hevében mindannyian a szabad élet közeledésének jelét láttuk. Az idők csodálatos véletlenje, hogy épen ICC év elteltével érkeztünk el, a már tisztult horizont alatt és a teljes szabadság jegyében egy hasonló jellegű sorsfordulóhoz. Egykori és új reformjaink legmeszszebbreenő vágya teljesült948-ban. A mi, mostani „Negyvennyolc”-unk hozta meg a függetlenné vált országunk népének, hogy teljes erejének latbavetésével, tudása legjavával és szabad ítélete szerint tűzhesse ki jövőjének könnyebbé, emelkedettebbé tételére a pontosan beválható életrendet. Magyarország első 3 éves tervét. Március „Tizenkét pont”-ja az ország gazdasági talpraállását is követelte s most ezt fogja megvalósítani, tán még nehezebb előfeltételek mellett, az első 3 éves terv. A magyar kereskedelem újkora a polgár egyenjogúsításával együtt született meg és ebben a 100 éve folyó munkában a fakereskedelemis kivette fokozatosan a részét. Vájjon mit tartogat számára gazdasági életünk új sorsfordulója? Fakereskedelmünk 100 évére visszapillantva, minden szemszögből csak kedvező véleményt kaphatunk. Ha társait kérdezzük, az erdészetet és a famunkásságot, akkor szorgalmáról, megértéséről, hivatásában való kitartásáról fogunk hallani. Ha teljesítményei alapján akarunk ítélni, tapasztalhatjuk, hogy ezzel úgy idehaza, mint külföldön tekintélyt szerzett a magyar fatermelő, nagykereskedő és fafeldolgozó nevének. Ha végül a szakma saját gazdasági mérlegét párhuzamba állítjuk a nemzetgazdaság általános mérlegével, úgy megállapíthatjuk, hogy a szakma tevékenysége által az utóbbi gyarapodott erősebben és maradandóan. A szakma páratlan munkafegyelemben töltött ICO évének idő és értékálló gyümölcsei mindössze a szaktudás, a bevezetettség és az ezek folytán tőle meg nem tagadható elismerés. Kérdésünk most már az, elegendő alap-e mindez ahhoz, hogy a szakma az új „Negyvennyolc” kezdetén eddigi tevékenysége folytatását remélje? Talán legkönnyebben kapunk választ, ha számbavesszük, mit is kíván folytatni és mi mindent szándékos teljesen új alapra helyezni a 3 éves terv. Szakmánk művelőinek tisztában kell lenniök a 3 éves terv alapelveivel, teljesen át kell érteniök a reájuk vonatkoztatható főbb elgondolásokat. Bár az alapelvek határozottan rajzolódnak ki, az egyes szalonák annál tevékenyebben alakíthatják sajátos részletterveiket, minél több szaktudás, minél jobb bevezetettség, minél nagyobb munkafegyelem jellemzi magát a szakmát. A fás szakma ébredjen rá végre, hogy ezek immár azok a maradandó értékű tulajdonságai, melyekre sorsát építenie kell. „A FA” egyike a felszabadult ország legelsőül megjelent szaklapjainak, melyek nem hederítve anyagi szempontokra, tüstént beálltak a tervszerű újjáépítés munkájába. „A FA” nem késett életre szólítani a romok alól tápászkodó szakma maradandó értékeit és sikerült felírnia ezeket az érdemeket az újjáalakuló fás társadalom zászlajára. „A FA” megszakítás nélkül fáradozott azon, hogy a fás szakma idejekorán készüljön fel a gazdasági sorsfordulóra és az új „Negyvennyolc” életképesnek, sőt példaadónak állítsa a kereskedelem részére biztosított szerepkör ellátásában. A szakma végre is lásson hozzá és az új negyvennyolcas fogalmazás szerint dolgozza ki saját szereprészét, amiből azután"........lehetőleg ne engedjen!* Az 384S, -- szabóul megsürolt lés száj éves korszaka szemünk láttára fejeződött be, hogy most a szabadság gyakorlásának kora váltsa fel. Az eltelt 100 évet, így tekintve, kerek fejlődési egységnek mondhatjuk. E lezárult szabadság-kornak gyermekei a nemzeti szabadságba polgári szabadság, a gazdasági és a szociális szabadság nem egyenlő gyorsasággal fejlődtek és különböző érettségig jutottak, de mind egyenrangúak, mert ugyanannak a szabadságnak szülöttei. Az előbb kifejlődött gazdasági szabadság után most beért a szociális szabadság s az előbbi a maga gyorsabb térfoglalása terhére meg kell csinálja helyét az utóbbinak. Hogy mindketten valamiképp megsz-ietnek, arra a nálunk szociális tekintetben sokkal, illetve igen sokkal fejlettebb országok mutatnak példát, számos indokkal szokta felsorolni panaszait, mert szerinte, a kelleténél jobban korlátozzák szabadságát. Ha magunk elé idézzük az előbbi kis eszmefuttatást, a jelenségeket világosabban fogjuk áttekinteni. Miért van „baj” a gazdasági szabadsággal? Túlfejlődött és a saját korlátai messze elmaradtak mögötte. Nekünk tehát erőteljes gyorsasággal kell ezt pótolni, amire az első 3 éves terv a legkiválóbb alkalmat nyújtja. Kétségtelen, hogy az egész szóbanforgó folyamat eleinte szorongatóan hat, de később ennek engednie kell, amit határozottan remélhetünk. Példának említhetjük a fabehozatalnak az elmúlt háború kapcsán történt teljes államosítását Angliában. Mint lapunk e száma más helyen közli, az állami szerv mögött megmaradt egy bizonyos fokú magánkereskedelmi tevékenység. Minthogy a megszakítatlan áremelkedésen segíteni csak az egyéni összeköttetések latbavetése révén lehetne, az államosítási irányzat sérelme nélkül szó van arról 'l'nory a f?v^bozi»/fc,l IdiJCTVI^geS 5*7,0 repkörét ismét átengedik a magánvállalkozásnak. .... Épen a sorokat írva halljuk a rádión keresztül, hogy a felszabadult oroszországi közellátás terén élénk kereskedelem folyik, melynek tevékenysége további lényeges árleszállításra vezetett. Magyarország 1948-ban még csak az első 3 éves tervének indulásnál tart. Érthető, ha mindennél fontosabb jelentőségű az elmaradt szociális fejlődés gyorsiramú pótlása. Megszűnt az a kor, melyben ezt a szempontot a könnyebb végénél fogva intézték a felelős tényezők. A 3 éves terv erőskezű és gyors kíván lenni, céltalan volna tehát ha a kitűnő értékű kereskedelmünk nem a megfelelő, jó alkalmazkodás útjára lépne. Fakereskedelmünket — szerencsére — aligha kell a túlfejlődésbe került ágazatok közé sorolni. Lehet, hogy épen tárgyának, a fának sajátságos tulajdonságai okozták, hogy sohasem vált kötettlenné, hanem ritka kivételektől eltekintve, szorosan a nemzetgazdaság általános érdekeinek megfelelő irányt tartott. Ennek a lényeges tulajdonságának folyománya az is, hogy a szociális tartalmának hozzáfejlődése is csak a szakma tárgyi sajátosságainak figyelembevétele mellett, bontakozhat ki. Más szóval kifejezve, úgy mondhatjuk, hogy a más társadalom csakis, a tárgyi szakértelem követelményének épségben tartásával fejlődhet tovább, mert ez a lényege. E megítélés helyességét hazánkban mindenütt általánosan elismerik és ezért a 3 éves tervben is helyet kapott. Fogjunk hát hozzá és erősítsük meg ezt a sajátos és a hazai érdekeket egyaránt szolgáló részünket a nagy tervezetben. Minél többet teszünk a 3 éves tervért és annak keretében szakmánk lényeges jellemvonásainak kidomborításáért, annál inkább számíthatunk arra, hogy a 3 éves terv sikere egyúttal sajátos munka- és feladatkörünk lényegének megmaradását is jelentheti. Mai ROSNER MIKLÓS II. NEGYVENNYOLC juls 6. Teljes erővel folynak a magánfakitermelések A Gazdasági Főtanács ismeretes döntése alapján a Mallerdnak módjában volt, hogy 360.000 köbméteres kitermelést az 1047—48-as termelési idényben magánfakitermelőkre bízzon. December folyamán meg is történt a kontingensek szétosztása. Összesen mintegy 160 magánvállalat és szövetkezet jutott így kitermeléshez és a munkálatok az egész vonalon megindultak. A kitermelések eredményei máris megközelítik átlagban a kitűzött — aránylag amúgy is kisebb mennyiségek — 30%-át. Különösen a nyugatdunántúlierdővidéken dolgozó magánfakitermelők munkálatai vannak már igen kedvezően előhaladott színvonalon. • Módunkban van a következőkben közölni a legfontosabb fakitermelő vállalatok termeléseit. Általában sok az 1000— 1500 köbméteres kitermelési megbízóé, dis a következőkben csak a 3000 köbméteren felüli engedélyeket soroljuk fel: Győrvidéki Fakitermelő Rt. 3.400 m3 Magyar Erdőbirtokosok és Faértékesítő Rt. 4.300 „ Kerepesi Szabadság Szövetkezet 4.000 „ Nagy Imre 4.100 „ Termőföld Szövetkezet 4.000 „ Tapolcai Gőzfűrész 3.600 „ Kisfogyasztók Szövetkezete 4.000 ,, Munkások Fatermelési Szövetkezete 4.000 „ Weisz Gyula 3.600 „ Talpfa és Bányafa Termelő R.-t. 4.000 „ Brüll Gyula 3.300 „ Fazekas Ferenc 3.800 ,, Majtényi Viktor Fanemű és Mezőgazdasági Szövetkezet Járvás Sándor Magyar föld és Erdőbirtokosok Szövetkezete 3.600 „ 4.000 „ 6.600, 3.600 „ Munkásellátó és Fogyasztási Szövetkezet Goldstein Sándor Kántor Elek Polgár Testvérek Külön érdemes megemlíteni azokat a szövetkezeiket, amelyek az eddig felsoroltakon kívül szintén részt vesznek a termelés munkájában: Fatermelő és Feldolgozó Szövetkezet 1.500 m3 Erdőiparban dolgozó Kisbirtokosok Szövetkezete 3.000 Aratás Szövetkezet 3.000 ,, Kóspallagi Termelési és Értékesítő Szövetkezet 2.500 „ Fűtőanyag Értékesítő Szöv. 3.000 „ Váci Famunkások Szövetkezete 2.100 „ Váci Munkások Beszerzési Szövetkezete 1.800 ,, Magyaregregyi Fatermelők Szövetkezete 1.500 „ Összegezve a szövetkezetek, főleg munkásszövetkezetek az összes vállalati kitermeléseknek mintegy 15%-át bonyolítják le. De nemcsak a szövetkezeti, hanem az egyéb magánkitermelések eddigi eredményei is azt mutatják, hogy a megbízásoknak lelkiismeretesen és a nagy célokat szem előtt tartva igyekszik mindenki eleget tenni. 4.000 , 3.600 „ 3.800 „ 3.800 „