A Fa, 1948 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1948-01-20 / 1-2. szám

Budapest 1948. január 20. * IV. évfolyam 1.-2. szám A FAGAZDASÁGI KUTATÓ ÉS SZAKISMERTETŐ­ KÖZPONT JELENTÉS SZAKMÁNK SORSKÉRDÉSEI Ünnep volt számunkra eddig is „Negy­vennyolc” minden fordulója. A nagy reformkor 1848-as forradalmi kidobba­násának tiszta hevében mindannyian a szabad élet közeledésének jelét láttuk. Az idők csodálatos véletlenje, hogy épen ICC év elteltével érkeztünk el, a már tisztult horizont alatt és a teljes szabadság je­gyében egy hasonló jellegű sorsforduló­hoz. Egykori és új reformjaink legmesz­­szebbreenő vágya teljesül­t­948-ban. A mi, mostani „Negyven­nyolc”-unk hozta meg a függetlenné vált országunk népé­nek, hogy teljes erejének latbavetésével, tudása legjavával és szabad ítélet­e sze­rint tűzhesse ki jövőjének könnyebbé, emelkedettebbé tételére a pontosan bevál­ható életrendet. Magyarország első 3 éves tervét. Március „Tizenkét pont”-ja az ország gazdasági talpraállását is követelte s most ezt fogja megvalósítani, tán még nehezebb előfeltételek mellett, az első 3 éves terv. A magyar kereskedelem újkora a polgár egyenjogúsításával együtt szü­le­tett meg és ebben a 100 éve folyó mun­kában a fakereskedelem­­is kivette foko­zatosan a részét. Vájjon mit tartogat számára gazdasági életünk új sorsfor­dulója? Fakereskedelmünk 100 évére vissza­pillantva, minden szemszögből csak ked­vező véleményt kaphatunk. Ha társait kérdezzük, az erdészetet és a famunkássá­got, akkor szorgalmáról, megértéséről, hivatásában való kitartásáról fogunk hal­lani. Ha teljesítményei alapján akarunk ítélni, tapasztalhatjuk, hogy ezzel úgy idehaza, mint külföldön tekintélyt szer­zett a magyar fatermelő, nagykereskedő és fafeldolgozó nevének. Ha végül a szakma saját gazdasági mérlegét párhu­zamba állítjuk a nemzetgazdaság általá­nos mérlegével, úgy megállapíthatjuk, hogy a szakma tevékenysége által az utóbbi gyarapodott erősebben és mara­dandóan. A szakma páratlan munkafe­gyelemben töltött ICO évének idő és ér­tékálló gyümölcsei mindössze a szaktu­dás, a bevezetettség és az ezek folytán tőle meg nem tagadható elismerés. Kér­désünk most már az, elegendő alap-e mindez ahhoz, hogy a szakma az új „Negyvennyolc” kezdetén eddigi tevé­kenysége folytatását remélje? Talán legkönnyebben kapunk választ, ha számbavesszük, mit is kíván folytatni és mi mindent szándékos teljesen új alapra helyezni a 3 éves terv. Szakmánk művelőinek tisztában kell lenniök a 3 éves terv alapelveivel, teljesen át kell érteniök a reájuk vonatkoztatható főbb elgondolásokat. Bár az alapelvek határo­zottan rajzolódnak ki, az egyes szalonák annál tevékenyebben alakíthatják sajá­tos részletterveiket, minél több szaktu­dás, minél jobb bevezetettség, minél na­gyobb munkafegyelem jellemzi magát a szakmát. A fás szakma ébredjen rá végre, hogy ezek immár azok a mara­dandó értékű tulajdonságai, melyekre sorsát építenie kell. „A FA” egyike a felszabadult ország legelsőül megjelent szaklapjainak, melyek nem hederítve­ anyagi szempontokra, tüs­tént beálltak a tervszerű újjáépítés mun­kájába. „A FA” nem késett életre szólí­tani a romok alól tápászkodó szakma ma­radandó értékeit és sikerült felírnia eze­ket az érdemeket az újjáalakuló fás tár­sadalom zászlajára. „A FA” megszakítás nélkül fáradozott azon, hogy a fás szak­ma idejekorán készüljön fel a gazdasági sorsfordulóra és az új „Negyvennyolc” életképesnek, sőt példaadónak állítsa a kere­sked­elem részére biztosított szerep­kör ellátásában. A szakma végre is lás­son hozzá és az új­ negyvennyolcas fogal­mazás szerint dolgozza ki saját szerepré­szét, amiből azután"........lehetőleg ne en­­­­gedj­en!* Az 384S­, -- szabóul megsü­rolt lés szá­­j éves korszaka szemünk láttára fejeződött be, hogy most a szabadság­ gyakorlásának kora váltsa fel. Az eltelt 100 évet, így tekintve, kerek fejlődési egységnek mond­hatjuk. E lezárult szabadság-kornak gyermekei a nemzeti szabadságb­a pol­gári szabadság, a gazdasági és a szociá­lis szabadság nem egyenlő gyorsasággal fejlődtek és különböző érettségig jutot­tak, de mind egyenrangúak, mert ugyan­annak a szabadságnak szülöttei. Az előbb kifejlődött gazdasági szabadság után most beért a szociális szabadság s az előbbi a maga gyorsabb térfoglalása terhére meg kell csinálja helyét az utób­binak. Hogy mindketten valamikép­p meg­­sz-i­etnek, arra a nálunk szociális tekin­tetben sokkal, illetve igen sokkal fejlet­tebb országok mutatnak példát, számos indokkal szokta felsorolni pana­szait, mert szerinte, a kelleténél jobban korlátozzák szabadságát. Ha magunk elé idézzük az előbbi kis eszmefuttatást, a jelenségeket világosabban fogjuk átte­kinteni. Miért van „baj” a gazdasági sza­badsággal? Túlfejlődött és a saját kor­látai messze elmaradtak mögötte. Ne­künk tehát erőteljes gyorsasággal kell ezt pótolni, amire az első 3 éves terv a legkiválóbb alkalmat nyújtja. Kétségte­len, hogy az egész szóbanforgó folyamat eleinte szorongatóan hat, de később en­nek engednie kell, amit határozottan­­ re­mélhetünk. Példának említhetjük a fabe­­hozatalnak az elmúlt háború kapcsán tör­tént teljes államosítását Angliában. Mint lapunk e száma más helyen közli, az ál­lami szerv mögött megmaradt egy bizo­nyos fokú magánkereskedelm­i tevékeny­ség. Minthogy a megszakítatlan áremel­kedésen segíteni csak az egyéni összeköt­tetések latbavetése révén lehetne, az álla­mosítási irányzat sérelme nélkül szó van arról 'l'nory a f?v^bozi­»/fc,l IdiJCTVI^geS 5*7,0­ repkörét ismét átengedik a magánvállal­kozásnak. .... Épen a sorokat írva hall­juk a rádión keresztül, hogy a felszaba­dult oroszországi közellátás terén élénk kereskedelem folyik, melynek tevékeny­sége további lényeges árleszállításra ve­zetett.­­ Magyarország 1948-ban még csak az első 3 éves tervének indulásnál tart. Ért­hető, ha mindennél fontosabb jelentőségű az elmaradt szociális fejlődés gyorsiramú pótlása. Megszűnt az a kor, melyben ezt a szempontot a könnyebb végénél fogva intézték a felelős tényezők. A 3 éves terv erőskezű és gyors kíván lenni, céltalan volna tehát ha a kitűnő értékű kereske­delmünk nem a megfelelő, jó alkalmazko­dás útjára lépne. Fakereskedelmünket — szerencsére — aligha kell a túlfejlődésbe került ágaza­tok közé sorolni. Lehet, hogy épen tár­gyának, a fának sajátságos tulajdonságai okozták, hogy sohasem vált kötettlenné, hanem ritka kivételektől eltekintve, szo­rosan a nemzetgazdaság általános érde­keinek megfelelő irányt tartott. E­nnek a lényeges tulajdonságának folyománya az is, hogy a szociális tartalmának hozzá­­fejlődése is csak a szakma tárgyi sajá­tosságainak figyelembe­vétele mellett, bontakozhat ki. Más szóval kifejezve, úgy mondhatjuk, hogy a más társadalom csakis, a tárgyi szakértelem követelmé­nyének épségben tartásával fejlődhet to­vább, mert ez a lényege. E megítélés he­lyességét hazánkban mindenütt általáno­san elismerik és ezért a 3 éves tervben is helyet kapott. Fogjunk hát hozzá és erősítsük meg ezt a sajátos és a hazai érdekeket egy­aránt szolgáló részünket a nagy terve­zetben. Minél többet teszünk a 3 éves ter­vért és annak keretében szakmánk lé­nyeges jellemvonásainak kidomborítá­­sáért, annál inkább számíthatunk arra, hogy a 3 éves terv sikere egyúttal sajá­tos munka- és feladatkörünk lényegének megmaradását is jelentheti. M­ai ROSNER MIKLÓS II. NEGYVENNYOLC ju­ls 6. Teljes erővel folynak a magánfakitermelések A Gazdasági Főtanács ismeretes dön­tése alapján a Mallerdnak módjában volt, hogy 360.000 köbméteres kitermelést az 104­7—48-as termelési idényben magán­fakitermelőkre bízzon. December folya­mán meg is történt a kontingensek szét­osztása. Összesen min­tegy 160 magánvál­lalat és szövetkezet jutott így kitermelés­hez és a munkálatok az egész vonalon megindultak. A kitermelések eredményei máris megközelítik átlagban a kitűzött — aránylag amúgy is kisebb mennyiségek — 30%-át. Különösen a nyugatdunántúli­­erdővidéken dolgozó magánfakitermelők munkálatai vannak már igen kedvezően előhaladott színvonalon. •­ Módunkban van a következőkben kö­zölni a legfontosabb fakitermelő vállala­tok termeléseit. Általában sok az 1000­— 1500 köbméteres kitermelési megbízóé, dis a következőkben csak a 3000 köbméteren felüli engedélyeket soroljuk fel: Győrvidéki Fakitermelő Rt. 3.400 m3 Magyar Erdőbirtokosok és Fa­értékesítő Rt. 4.300 „ Kerepesi Szabadság Szövetke­zet 4.000 „ Nagy Imre 4.100 „ Termőföld Szövetkezet 4.000 „ Tapolcai Gőzfűrész 3.600 „ Kisfogyasztók Szövetkezete 4.000 ,, Munkások Fatermelési Szövet­kezete 4.000 „ Weisz Gyula 3.600 „ Talpfa és Bányafa Termelő R.-t. 4.000 „ Brüll Gyula 3.300 „ Fazekas Ferenc 3.800 ,, Majtényi Viktor Fanemű és Mezőgazdasági Szövetkezet Jár­vás Sándor Magyar föld és Erdőbirtoko­sok Szövetkezete 3.600 „ 4.000 „ 6.600­­, 3.600 „ Munkásellátó és Fogyasztási Szövetkezet Goldstein Sándor Kántor Elek Polgár Testvérek Külön érdemes megemlíteni azokat a szövetkezei­ket, amelyek az eddig felso­roltakon kívül szintén részt vesznek a ter­melés munkájában: Fatermelő és Feldolgozó Szö­vetkezet 1.500 m3 Erdőiparban dolgozó Kisbirto­kosok Szövetkezete 3.000 Aratás Szövetkezet 3.000 ,, Kóspallagi Termelési és Érté­kesítő Szövetkezet 2.500 „ Fűtőanyag Értékesítő Szöv. 3.000 „ Váci Famunkások Szövetke­zete 2.100 „ Váci Munkások Beszerzési Szövetkezete 1.800 ,, Magyaregregyi Fatermelők Szövetkezete 1.500 „ Összegezve a szövetkezetek, főleg mun­kásszövetkezetek az összes vállalati kiter­meléseknek mintegy 15%-át bonyolítják le. De nemcsak a szövetkezeti, hanem az egyéb magánkitermelések eddigi eredmé­nyei is azt mutatják, hogy a megbízások­nak lelkiismeretesen és a nagy célokat szem előtt tartva igyekszik mindenki ele­get tenni. 4.000 , 3.600 „ 3.800 „ 3.800 „

Next