Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1931 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1931-01-01 / 1. szám

FEHÉRNEMÜTISZTITÓ IPAR S • • ezen védjeggyel hozzuk forgalomba a legjobb és legtartósabb minőségű „KÁTÉ vasaló-lliinellokat. Gépkendő - vásznakat, Gallér (Rutscher) vásznakat, Halina, Filc, Pokróc és egyéb mosodai textilanyagokat. KOLLIN TESTVEREK Budapest, V„ Sas-ucca 3, Telefon: Aut. 167—26. Sürgönyeim: „Káté“ Eladás nagyban és kicsinyben! Szolid és pontos kiszolgálás! BEÁZTATÁSHOZ : MOSÁSHOZ : HIER „SZARVAS" SZAPPAN GYÁRTJA: HUTTER JÓZSEF SZAPPANGYÁR - OLAJIPAR R.T. BUDAPEST, Vll„ ERZSÉBE1 -KÖRÚT 6. A férfiszabók a (örvény 4, 45 és 47 §-aI módosítására. Alig lépett életbe az 1922. évi Xil. t. c., már megindult a mozgalom az erősebben kiütköző hibái korrigálása érdekében, azonban egyik szakaszt sem ostromolták annyit, mint a 4. és 47. §-t. Az előbbit a gyári jelleggel való iparűzés, de főleg a közkereseti és betéti társaságokra vonatkozó ren­delkezésekért, amelyek a strohmann- rendszer kiépítésének vetették meg az alapját, utóbbit a kereskedők mun- kábaállási jogának megállapításáért. Nem volt olyan ipari kongresszus amelynek tárgysorozatán e két § elleni küzdelem ne szerepelt volna. A nagy gazdasági válság elterelte az iparo­sok figyelmét ezekről és most a férfi­szabók ipartestülete dr. Éber Antal kamarai elnökhöz irt nyílt levéllel szítja életre a hamu alatt lappangó parazsat. A nyílt levélben arra kérik a ka­mara elnökét, hogy a jelzett és a kéz- müvesiparra nézve sérelmes törvény- szakaszok módosítása érdekeljen in­dítson országos mozgalmat, mert az összes iparosok érdeke, hogy: „Gyáros csak az lehessen, ki az iparűzést tényleg gyári keretek kö­zött folytatja, mert, hogy valaki gyári iparjog alapján, tényleg azonban kis­iparosként űzzön egy ipart, s a jogo­sítványt tőle csak évek múlva lehes­sen elvenni, az a kézmüvesiparosság rovására megy. A munkaegyesités elve ne adhas­son alkalmat jogosulatlan iparűzésre. A kereskedő az ipari munkák vál­lalásától tiltassék el, mert egyformán létérdeke minden iparosnak, hogy mind a három munkavállalási alka­lom, melyet ma számára a pénztelen vásárló és rendelő még juttatni tud, teljes egészében az iparosnak marad­jon. Amellett sértő és anyagilag is ká­ros, az önálló iparosokra, hogy hosz- szu évek keserves tanonckodása és ta­lán még keservesebb segédeskedése után, ha végre reményeinek vágya tel­jesül és önállósíthatja magát, mégsem lehet önálló, mert a munkátvállaló ke­reskedő bérmunkásává, szolgájává vá­lik. Szinte önkéntelenül feltolul a kér­dés : érdemes volt ezért évtizedeken át tanulni, szenvedni, hogy önállósult- sága után is csak másformáju segéd maradjon. Bár lehetnek olyan nézőpontok is, amelyeknek tekintetbevétele mellett a kereskedők munkavállalása, — azok­nak a vevőközönséggel való sűrűbb érintkezése, a megrendelések szerzése körül az iparosénál sokkal nagyobb jártassága és képességeinél fogva — szinte természetesnek látszik és olyan­nak, amelynek az ipar fejlesztését elő­mozdító eredményei vannak; egészen kétségtelen, hogy alkalmat nyújt el­lenőrizhetetlen és az iparosok súlyos megkárosításával járó kontárkodá­A „Fehérnemütisztitó Ipar” III. év* folyamának 12*ik számában oly mo* sási rendszerről olvastunk, amely a nálunk szokásos gépmosási methodu* sokkal szemben mosóanyagban lénye* ges megtakarítást jelentene; a fehér* nemű kíméletes kezelése által pedig, talán megvalósitható lenne a szakmás nak az a régi kívánsága, hogy a mo* sodában tisztított fehérnemű, száza* lékos aránya emelkednék. Mindany* nyian tudjuk, hogy még nálunk Buda* pesten is alig egynegyed részét adják a tisztítandó fehérneműnek szakkép* zett kezekben levő mosodákba; a vi* dék arányszáma természetesen még rosszabb. Statisztikai adataink van* nak arra, hogy a lehérnemütisztitás majd háromnegyed részét, vagy házi* lag végzik, vagy kontárok kezébe ad* ják. Természetes, hogy a megadott im* pulzus a mi érdeklődésünket is felkel* tette, s az egyik budapesti nagy* üzem szives támogatása lehetővé tette | A fehérnemütisztitó szakmát a ke­reskedők munkavállalásának kérdése, a szakma sajátosságainál fogva ke­véssé érdekli. Tisztítási munkát egy kereskedő sem jogosult vállalni, ezt a törvény nem engedi meg. A fehérnemükészités vállalására mindenki jogosult, ez tehát reánk nézve nem probléma. Annál jobban sújtja azonban a strohmannok, de fő­leg a gyári alapon indulók kérdése, amelyekre nézve elég sok és szomorú tapasztalatunk van. Az első kérdésnél az iparostársi Szolidaritás, a továbbiaknál a közös sérelem visz minket a megindult moz­galom mellé, amelynek indokolásához egypár virágszálat mi is tudunk tűzni. számunkra a fölvetett kérdés köze* lebbi tanulmányozását. Kísérleteink közben a munka me* nete tökéletesen megegyezett a „Fehér* nemütisztitó Ipar” fent idézett számá* ban vázolt mosási eljáiássál; valóban igen kis mosóanyag mennyiséggel (500 kg. éttermi ruhához 20 kg. 10% zsir* savtartalmu mosóport, — tehát csak 4%*ot — használtunk), aránylag jelen* téktelen üzemköltséggel termeltünk, de bizony a mi relátióinknak megfe* lelő eredményt nem kaptunk. Arra gondoltunk tehát, -— mint ahogy gondolatmenetünk helyessége később tényleg beigazolódott —, ho$y ehhez a speciális mosási eljáráshoz bizonyára speciális mosóanyagot is ké* szitenek. A meglehetős körülményes s bizony anyagi áldozatokat is igénylő kisérle* teket. végző gőzmosógyár tulajdonosa arról értesült, hogy ezen mosási rend* szer hazájában, Olaszországban, a fehárnemütisztitók melyik mosóanya* Az aranyéremmel és díszoklevéllel kitünteteti SZŰCS GŐZMOSÓDA Viszonttiszíiíóknak, úgy Budapestre mini vidékre- kifogástalan munkát szállif. I„ MÁRVÁNY-U. 36. TELEFON: Aut. 519 73. sokra es visszaélésekre. A mosási rendszerek kérdéséhez. Érdemes a magyar ipari pártolni. Dolgozat a Tróna gyár laboratóriumából.

Next

/
Thumbnails
Contents