Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1931 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1931-01-01 / 1. szám

BEÁZTATÁSHOZ , MOSÁSHOZ : HIER „SZARVAS" SZAPPAN GYÁRTJA: HUTTER JÓZSEF SZAPPANGYÁR - OLAJIPAR R.T. BUDAPEST, VlI. ERZSÉBETKÖRÚT 6. A férfiszabók a törvény 4, 45 és 47 §-as módosítására. Alig lépett életbe az 1922. évi XII. t. c., már megindult a mozgalom az erősebben kiütköző hibái korrigálása érdekében, azonban egyik szakaszt sem ostromolták annyit, mint a 4. és 47. §-t. Az előbbit a gyári jelleggel való iparűzés, de főleg a közkereseti és betéti társaságokra vonatkozó rendelkezésekért, amelyek a strohmannrendszer kiépítésének vetették meg az alapját, utóbbit a kereskedők munkábaállási jogának megállapításáért. Nem volt olyan ipari kongresszus amelynek tárgysorozatán e két elleni küzdelem ne szerepelt volna. A nagy gazdasági válság elterelte az iparosok figyelmét ezekről és most a férfiszabók ipartestülete dr. Éber Antal kamarai elnökhöz írt nyílt levéllel szítja életre a hamu alatt lappangó parazsat. A nyílt levélben arra kérik a kamara elnökét, hogy a jelzett és a kézművesiparra nézve sérelmes törvényszakaszok módosítása érdekelten indítson országos mozgalmat, mert az összes iparosok érdeke, hogy: „Gyáros csak az lehessen, ki az iparűzést tényleg gyári keretek között folytatja, mert, hogy valaki gyári iparjog alapján, tényleg azonban kisiparosként űzzön egy ipart, s a jogosítványt tőle csak évek múlva lehessen elvenni, az a kézművesiparosság rovására megy. A munkaegyesítés elve ne adhasson alkalmat jogosulatlan iparűzésre. A kereskedő az ipari munkák vállalásától tiltassék el, mert egyformán létérdeke minden iparosnak, hogy mind a három munkavállalási alkalom, melyet ma számára a pénztelen vásárló és rendelő még juttatni tud, teljes egészében az iparosnak maradjon. Amellett sértő és anyagilag is káros, az önálló iparosokra, hogy hoszszú évek keserves tanonckodása és talán még keservesebb segédeskedése után, ha végre reményeinek vágya teljesül és önállósíthatja magát, mégsem lehet önálló, mert a munkát vállaló kereskedő bérmunkásává, szolgájává válik. Szinte önkéntelenül feltolul a kérdés : érdemes volt ezért évtizedeken át tanulni, szenvedni, hogy önállósultsága után is csak másformájú segéd maradjon. Bár lehetnek olyan nézőpontok is, amelyeknek tekintetbevétele mellett a kereskedők munkavállalása, — azoknak a vevőközönséggel való sűrűbb érintkezése, a megrendelések szerzése körül az iparosénál sokkal nagyobb jártassága és képességeinél fogva — szinte természetesnek látszik és olyannak, amelynek az ipar fejlesztését előmozdító eredményei vannak; egészen kétségtelen, hogy alkalmat nyújt ellenőrizhetetlen és az iparosok súlyos megkárosításával járó kontárkodásokra és visszaélésekre. A fehérneműtisztító szakmát a kereskedők munkavállalásának kérdése, a szakma sajátosságainál fogva kevéssé érdekli. Tisztítási munkát egy kereskedő sem jogosult vállalni, ezt a törvény nem engedi meg. A fehérneműkészítés vállalására mindenki jogosult, ez tehát reánk nézve nem probléma. Annál jobban sújtja azonban a strohmannak, de főleg a gyári alapon indulók kérdése, amelyekre nézve elég sok és szomorú tapasztalatunk van. Az első kérdésnél az iparostársi Szolidaritás, a továbbiaknál a közös sérelem visz minket a megindult mozgalom mellé, amelynek indokolásához egypár virágszálat mi is tudunk fűzni. FEHÉRNEMŰTISZTÍTÓ IPAR • • ezen védjeggyel hozzuk forgalomba a legjobb és legtartósabb minőségű „KÁTÉ vasaló-lliinellokat. Gépkendő - vásznakat, Gallér (Rutscher) vásznakat, Halina, Filc, Pokróc és egyéb mosodai textilanyagokat. KOLLIN TESTVÉREK Budapest, V„ Sas-ucca 3. Telefon: Aut. 167—26. Sürgönyeim: „Káté“ Eladás nagyban és kicsinyben! Szolid és pontos kiszolgálás! A mosási rendszerek kérdéséhez. Érdemes a magyar ipart pártolni. Dolgozat a Tróna gyár laboratóriumából. A „Fehérneműtisztitó Ipar” III. év*folyamának 12*ik számában oly mo sási rendszerről olvastunk, amely a nálunk szokásos gépmosási methodu* sokkal szemben mosóanyagban lénye* ges megtakarítást jelentene; a fehér* nemű kíméletes kezelése által pedig, talán megvalósítható lenne a szakmásnak az a régi kívánsága, hogy a mo* sodában tisztított fehérnemű, száza* lékos aránya emelkednék. Mindany* nyian tudjuk, hogy még nálunk Buda* pesten is alig egynegyed részét adják a tisztítandó fehérneműnek szakkép* zett kezekben levő mosodákba; a vi* dék arányszáma természetesen még rosszabb. Statisztikai adataink van* nak arra, hogy a fehérneműtisztitás majd háromnegyed részét, vagy házi* lag végzik, vagy kontárok kezébe ad* ják. Természetes, hogy a megadott im* pulzus a mi érdeklődésünket is felkel* tette, s az egyik budapesti nagy* üzem szives támogatása lehetővé tette számunkra a fölvetett kérdés köze*lebbi tanulmányozását. Kísérleteink közben a munka me* nete tökéletesen megegyezett a „Fehér* neműtisztító Ipar” fent idézett számában vázolt mosási eljárással, valóban igen kis mosóanyag mennyiséggel (500 kg. éttermi ruhához 20 kg. 10% zsír* savtartalmú mosóport, — tehát csak 4%-ot — használtunk), aránylag jelentéktelen üzemköltséggel termeltünk, de bizony a mi relátióinknak megfelelő eredményt nem kaptunk. Arra gondoltunk tehát,— mint ahogy gondolatmenetünk helyessége később tényleg beigazolódott —, hogy ehhez a speciális mosási eljáráshoz bizonyára speciális mosóanyagot is készítenek. A meglehetős körülményes s bizony anyagi áldozatokat is igénylő kísérleteket végző gőzmosógyár tulajdonosa arról értesült, hogy ezen mosási rendszer hazájában, Olaszországban, a fehárneműtisztitók melyik mosóanya* Az aranyéremmel és díszoklevéllel kitüntetett SZŰCS GŐZMOSODA Viszonttisztitóknak, úgy Budapestre mint vidékre kifogástalan munkát szállít. IS MÁRVÁNY U. 36. TELEFON: Aut. 519 73.