Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1934 (7. évfolyam, 1-11. szám)

1934-03-01 / 1-3. szám

VII. évfolyam 1—3. szám. Budapest, 1934. március 15. Szerkeszti: Dr SZŐNYI SÁNDOR A szerkesztésért és kiadásért felelős SÁRIK LA'OS Szerkesztős ’dóhivatal V., Vilmos csí' üt 72. II. 7. Telefon : 22-8-26. Megjelenik minden hó elsején. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 10 —P Negyedévre 2 50 P Félévre .. 5'—P ! Egyes szám ára 1 P w L'JíD5G EHERNEMU- TISZTITŐ IPAR A „BUDAPEST^ FEHERNEMÜT1SZT1TÓK IPARTESTÜLETE“ HIVATALOS KÖZLÖNYE HIVATALOS ROVAT Meghívó. A Budapesti Fehérnemütisztitók Ipar- ieslületének az iparlestület helyiségében: V., Vilmos császár-út 72. 1I|7. 1934. évi március hó 25-én, vasárnap d. e. 10 órai kezdettel tartandó évi rendes közgyűlésére. T árgysoroaat: 1. 1933. évi jelentés. ? 1933 évi zárszámadás és a fel­mentvény megádéra fölötti ha­3. 1934. évi költségelőirányzat. 4. Tfsztujitás (Választandó: 1 elnök, 2 alelnök, 5 elöljárósági rendes tag, 3 számvizsgáló és 3 elöljáró­sági póttag. 5. Kitüntetések. 6. Esetleges indítványok. Amennyiben a közgyűlés ezen határ­napon határozatképtelenség miatt nem volna megtartható, úgy a ’ közgyűlés lg3/i. évi, április hó 3-án, esti 7 órai kezdettel fog ugyanazon helyen és tárgy- sorozattal megtartani, mely közgyűlés a megjelentek számára tekintetnélkül fog határozni. Budapest, 193A- március hó i3. Dr. Szőnyl Sándor s. k. Dobos József s. k. Jegyző. elnök. A közgyűlésen csak olyan lagok bir- ifak tanácskozási és szavazási joggal, akik az alapszabályok 5 paragrafusában jel­zett korlátozás alatt nem állanak, akik nincsenek 2 évi tagságidijjal hátralék­ban. A közgyűlésen csak olyan indítványok tárgyalhatok, amelyek 5 nappal a köz­gyűlés előtt terjesztetnek he a testület elnökéhez. Íz elöljáróság jelentése az 1933 évről Tisztelt kö:qviiléx ! Az ipartestület története, működésének beszámolója, az évi jelentéseken évek óla egy mélabus akkord vonul keresztül. Megállapítja, hogy az iparosok helyzete megint sülyedt egy vonalnyit és ez a megállapítás úgy hat, mint egy régi kellemes emlék elpai entálása, mint az elmúlás, amelyből uj élet fakadásának csak a reménye csillan át. Áll ez a folyó évben is. A múlt képe elég sötét, a jövő képe pedig tisz­tán attól függ, vajjón mikor jön már el n közös érdekek felismerésének és respektálásának kórszaka. A fehárnemüliszlító inar helvzete a/ i<)33. évben ismét csak rosszabbodott, viszonyítva az előző évhez. A munka mennyiség egyrészt azért lett kisebb, mert az általános gazdasági viszonyok rosszabbodása folytán a közönség fel­vevőképessége kisebb, a tisztviselők, te­hát a közönségnek az a része, amely a legtöbb munkát adja az iparnak kevésb- bé tudja ma igénybevenni, mint azelőtt, ezenkívül a nőifehérnemüek divatja a fe­hér anyagból készült alsóruhadarabokat majdnem teljesen kiszorította, ami az i- par munkájának jelentékeny részét vette el. Ott, ahol régebben három-négy pipre- vasalónő dolgozott ér a kényesebb mun­kát plisszirozást, fodros fehérnemüek va­salását végezte, 111a egy sima vasalónő js elvégzi a munkát, lia ugyan jut egész hétre való munkája. A legtöbb üzem egyrészt redukált munkaidővel dolgozik, hetenként 3- j na­pon át. másrészt redukált létszámmal. Van azonban olyan üzem is. a- melyik örül annak, ha egv héten két napon át van munkája. Mondanunk sem kell, hogy ez a nagymérvű munka­hiány a versenynek oly mértékét idéz­te fel, amely már azok részére sem lehet kívánatos, akik a verseny szabad­ságát tartották mindég az ipar fejlő­dése egyik leghatalmasabb rugójának. Ma már azok a körök, amelyek a sza­badversem nek annyira a hi vei voltak, hogy azt tabunak, vagyis olyannak minő­sieti lék. amihez hozzányúlni szentség- törés számba megy, kezdik belátni, hogy a jelen körülmények között ez a nem­zeti vagyon lesorvasztására, a kézmű­ipari osztály teljes lönkre'é’e'ére vezet. Sajnos ez a társadalmi osztály, a- mely pedig a polgári erények tradí­cióinak őre és az államirend biztosi- sitásának egyik 'oszlopa volt mindég, nem rendelkezik még annyi közgazda- sági iskolázottsággal, hogy létérdekei kö­vetelményeit fe’ismerve maga léptess0 é- letbe azokat a rendszabályokat, amelyek elmek a romlási folyamatnak megállí­tására alkalmasak. Mindég akadnak, akik a maguk pillanatnyi előnyéért képesek feláldozni az egész iparág művelőinek érdekeit és nem veszik észre, hogy a jövő ugyanarra az útra sodorja őket, melyen iparostársaik haladnak, hogy kü­lön utakon senkisem járhat tartósan, az egy utón haladók magatartása arra is kihat, aki a külön utat keresi. Az iparlestület vezetőségének helyzete hatarozottan nehezebb lett, mert nem csak a kezdeményezést várják az ipar­testülettől, hanem azt is, hogy megfe­lelő erélyt tanúsítva, hatalmiszóval lép­tesse életbe az iparosok egyöntetű el­járását biztositó rendszabályokat. Ezek elfelejtik ugyanakkor, hogy az ipartes- t ület vezetőségének csak ahhoz van mód­ja, amit meg is tesz, hogy kezdemé­nyez és igyekszik rábírni a tagokat az általa helyesnek talált és a különféle vélemények megallgatása után kikristá­lyosodott alapelvek szerint követendő ut betartására, de a törvény nem adott módot a testületnek, hogy ezt tagjaira rá is kényszerítse. Az a munkamennyiség, amelyet az ipar feldolgozott, az üzemeket teljesí­tőképességük körülbelül 20 százalékig foglalkoztatta. Ez okozta aztán az álfa-

Next

/
Thumbnails
Contents