Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1934 (7. évfolyam, 1-11. szám)

1934-03-01 / 1-3. szám

„K­ábr é­­ lünk fentebb említett kíméletlen, min­den kortársi érdeket megligáló, sőt egy­más ellen törő versenyt. Ez a verseny magától értetődően csak azzal a kö­vetkezménnyel járhatott, hogy az ipa­rosok ajánlataikban egymást igyekeztek olcsóságban felülmúlni. Nem egy olyan esetről tudunk, amikor az iparos a leg­jobb esetben is csak annyit profitálha­tott, hogy személyzetét foglalkoztatta és üzemköltségeihez némi hozzájárulást biztosíthatod magának. Haszonról az el­ért árak mellett szó sem lehetett. A vállalási árak nem csak a nagyobb üzemek részére teljesített tömegmunka, hanem a gyűjtők részére teljesített mun­káknál is lemorzsolódtak, sőt a közön­séggel szemben fennállott vállalási árak is alacsonyabbak lettek minden elfogad­ható indok nélkül. Nem utolsónak meg­említendő jelenség, hogy több esetben iparjoggal nem rendelkező megbízottak voltak a azok, akik alacsonyabb áron vál­lalták a munkát, mint maga a feldol­gozó, akik ezt azzal az indokolással tették, hogy ha ők ezen a munkán nem is keresnek, de nagyobb vevőkört biz­tosítanak maguknak eredeti foglalkozá­sukban. Mint a múlt években, úgy ezúttal is igen nagy károkat okozott az iparnak a megbízások útján való munkaválla­lás. Néhány" nagyobb iparüzem tulajdo­nosa használja ki a régi és úgy a fehér­­neműtiisztító, mint a kelmefestő és vegy­tisztító ipartestületek által sérelmezett rendeletek által nyújtott lehetőségeket és az iparok kárára mindenkinek adnak megbízást fehérneműtisztítási munkák vállalására. Nincs az ipari, vagy kereske­delmi foglalkozásoknak olyan kategóriá­ja, amelyben ne találnánk olyat, aki fe­hérnemű tisztítás váltásával foglal­kozik. Az ipartestület úgy a Kamara, mint a kereskedelemügyi minisztérium, a Főváros illetékes köreihez intézett már beadványt, hogy szüntessék meg az ösz­­szesség kárára csak néhány kiváltságos­nak előnyét szolgáló intézkedést, azon­ban eredménytelenül. Ez az eredménytelenség nem jelenti azt, hogy az ipartestület feladta volna a küzdelmet, a szerinte rendkívül káros szokással szemben, mert a jövőben is a legnagyobb eréllyel fog törekedni ar­ra, hogy egyrészt a tagok felvilágosítása, másrészt az ilyen irányú rendelkezések­­ határon kívül helyezésére irányuló akció­val végre megszüntesse az ipar é­­sdijei­­nek további szaporodását. Igen sok kárt okozott és okoz máig is az iparnak a jogosulatlan iparűzők nagy tömege és az egyes, úgyszólván hatósá­gilag támogatott, fogházi st­b üzemek tevékenysége, amelyek a tisztviselők és hozzátartozóik r­észére teljesített munká­jukkal jelentékeny munkamennyiséget vonnak el az iparosok elől. Az ipar helyzetére nézve jellemző, hogy azok az esetek, amikor az üze­mek tulajdonosai a legnagyobb fizetési nehézségekkel küzdenek, mindinkább sza­porodnak, annak ellenére, hogy az ipa­rosok életnívója is mélyen leszállítta­­tott. A vállalási árak süllyedésével kapcso­latban, szinte lá­rmászolezab­il­at lemor­zsolódtak az iparban alkalmazott mun­kások járandóságai is. A munkabérek eddig sem magas szintje leromlásának következményeként, de különösen azért is, mert a munkamennyiség csökkené­sével minden ütemben létszám­apasztás állott be, elsősorban a munkások érté­kesebb része az, amelyik az iparból ki­marad és igyekszik magánházaknál vál­lalt munkájával megélhetését biztosítani Ezzel ismét csak csökkenti azt a mun­kamennyiséget, amelyik az üzemekre jut, úgy­hogy ennek folytatódása, ameny­­nyiben a gazdasági viszonyok nem fog­ják lehetővé tenni, hogy az ipar ezeket újból munkába állítsa - szinte kataszt­rofális következm­é­nyekkel, járna az ipar­ra nézve. Az utánpótlás, tanoncok alkalmazása útján nem ütötte meg azt a mértéket, amely ,az iparra nézve kívánatos lenne. Annak ellenére, hogy a tanoncok al­kalmazása hosszabb időre lekötött, ol­csó munkaerőt jelent, az iparosok még­sem veszik szívesen, egyrészt, mert nem szívesen foglalkoznak a betanítással, más­részt, mert a hetenként két délutánon való iskoláztatás kötelezettsége reájuk nézve elriasztólag hat. Amint a tanonc­­vizsgáló bizottság jelentéséből kitűnik, az alkalmazott tanoncok által tanúsított előmenet­e­lnek eredményei sem felelnek­­meg a jogos várakozásnak, mert rends­z­­i­­nt olyan egyo­dalú kiképzésben része­sülnek, hogy az, a velük szemben támasz­tott szerény követelményeket sem elégít­hette ki. Egy esetben az a sajnálatos eset is előfordult, hogy­ a mester hibájára visszavezethető elégtelen eredmények mi­att kénytelen volt az ipartestület a tan­mester tanonct­artási jogának megvonása iránt előterjesztést tenni. A tanonctartási adatokat a kövekezők­­ben adjuk: Közvetített az ipartestület 27 tanon­­cot. Ezek közül szerződést kötött 2­5, akik közül 16 nő és 9 férfi volt. A megkötött szerződések közül felbontott az ipartes­­tl­let az 1933. évben 11-et, 7 nő és 4 férfi szerződését. A szabadulási ada­tokat a tanoncvizsgáló bizottság jelen­tése adja ' " ‘—fö­lösleges. Az ipa­r rése az k­i­sebb nehézséggel. A külföldi ammoniák­­szóda és tízzel kapcsolatosan a mosópor árára mérséklőleg hatott az ipartestület révén történt - bár korlátozott meny­nyiségben eszközölt ,— közvetle­n beszer­zés, illetve behozatal. Az év végén meg­jelent és a vegyitermékek fázisadójára vonatkozó rendelettel az iparban hasz­nált összes anyagok fázisadó alá vonat­tak, ez azonban az anyagok árában jelentékeny eltolódást nem okozott. Né­hány tételnél a fázisadó kulcsa talán túlzott magasan állíttatott be, azonban ezeknek az anyagoknak az iparban hasz­nált mennyisége oly kis mérvű, hogy még ez sem okoz elviselhetetlen terhet. Azoknál az anyagoknál, amelyek nagy mennyiségben használtatnak, mint a­­mo­sópor és szappan, sikerült az ipartestület­nek az e tárgyban a minisztériumhoz in­tézett beadványai, valamint az ez ügy­ben tartott értekezleteken történt elő­terjesztésével a fázisadó százalékát re­­dukáltatni. Igen fontos és jelentőségében mély­reható eljárása volt az ipartestületnek, hogy azon intézkedést, mely szerint a fázisadó életbeléptetésével a fo­rgalmi adó alól csak a mosónői tevékenység mente­­síttetett, megváltoztatta a minisztérium és az ipart a forgalmi adó megfizető- ezen védjeggyel hozzuk forgalomba a legjobb és a legtartósabb minőségű vasaló-flanellákat, molinók és (Rut­scher) vásznakat, albest szöveteket, Halina, Filc, Pokróc és esvesy mosódat textilanyagokat. KOLLIN TESTVÉREK Budapest, V., Sas­ ucca 23. Telefon: Auf. 16­7-26. Sürgönyeim: Káté Eladás nagyban és kicsinyben.­­ Szolid és pontos kiszolgálás. 1

Next