Fémiparosok Lapja, 1927 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01 / 1-2. szám
4. oldal FÉMIPAROSOK LAPJA Az építkezés ügye Az Úr 1926-ik esztendejének októberében bizonyos helyeken érezhetővé vált, hogy a talpak alatt égni kezd a föld és egyszerre csak az, amiről a jámbor budapesti polgár egyelőre álmodni sem mert: a nagyarányú építkezés, estéről reggelre megszületett. Megszületett pediglen a főváros tekintetes tanácsának legfőbb asszisztálásával, néhány nagybank könnyű lefolyású és komplikációk nélküli vajúdása folytán, de illegitim és szerencsétlen házasságból. A gyermek, mely ebből a házasságból született, vérszegény ugyan, de mesterséges injekciókkal rohamosan naggyá növekedett és ma már hatalmas cipőkben járva, igen nagy port ver fel. A felvert porfelhő magára vonja az emberek figyelmét és így nem fog ártani, ha ebbe egy kissé mi is belenézünk. Szakmánknak múlt évi országos kongresszusán megtartott előadásomban alkalmam volt többek között kifejteni azt, hogy építkezni csak olcsó és kedvező feltételű kölcsönnel, esetleg külföldi kölcsönnel lehet és szabad. Ezt annál is inkább megállapíthattam, mert éppen a főváros egyik vezető nagyságának szájából hallottam, hogy külföldi pénzcsoportok a legkedvezőbb feltételű és olcsó kölcsönajánlatokkal árasztják el a fővárost, s ezekből csupán válogatni kellene. Kongreszszusunk az általam előterjesztett határozati javaslatot elfogadta, az az illetékes helyekre felterjeszttetett. Csaknem hasonló javaslatok mentek fel egyéb ipari érdekeltségektől is. Odafent ezeket a javaslatokat szépen összegyűjtötték és valószínűleg arra sem érdemesítették, hogy elolvassák őket, hanem ad akta tették. Feltétlenül erre kell következtetnem abból, hogy egy szép napon azzal leptek meg bennünket, hogy több budapesti nagybank ajánlatot adott be a fővárosnak több ezer lakás megépítésére. A hivatalos harsonák ujjongva lármáztak és megállapították, hogy elérkezett Budapest újjászületése. . . . Ezek után érdemes lesz megnézni, hogy hogyan is fest valóságban ez az újjászületés ? A múlt év októberében a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ajánlatot nyújtott be a fővároshoz lakbérgaranciális alapon, melyet követett a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ajánlata és a közgyűlés estti napon az Angol Magyar Bank ajánlata. Az építőipari érdekeltségek megmozdulására az eredeti tervek módosíttattak és az illetékes ügyosztályok gondos átvizsgálás után a szobák területét 33°/°-kal felemelték. A bankok érezvén az ipari érdekeltségek nyomását, igényüket ezzel szemben csak alig 2°/°-kal emelték. Tehát a cca 14%-os többletköbméter beépítéssel, valamint a cca 15 °/o-ot kitevő jobb kivitellel szemben a módosított ajánlat alig 2°/o-nyi áremelést mutat, de a Tanács ezt is 2 pengővel redukálta. Az a boszorkányos gyorsaság, mellyel ez történt, valóban nem vallott eléggé diplomatikus formára, mert mindenkinek ajkán volt a kérdés: miért lett mindez télvíz idején oly hirtelenül sürgős? És ekkor, anélkül, hogy a kérdés okait kutattuk volna, gyors egymásutánban peregtek le az ügy egyes fázisai. A bankok vagy lakbérgaranciát kértek és pedig egy és kétszobás lakások után évi 510, illetve 730 pengőt, vagy pedig légköbméterenként 342000 koronás árat. A főváros az utóbbi alternívát fogadta el. Végeredményben létrejött a főváros és a bankok közötti megállapodás és ha a történtekhez hű akarok maradni, meg kell állapítanom azt is, hogy a főváros vezetősége volt az, amely a megállapodást kitartó vehemenciával keresztül hajszolta azzal az ijesztő fenyegetéssel, hogy ezt a javaslatot azonnal (októberben!) meg kell szavazni és erről kábeltáviratot kell küldeni a pénzcsoportnak, mely ha ezt azonnal nem kapja meg, az egész ügy megfeneklik, pénz nem állva tovább rendelkezésre. Meg kell állapítanom, hogy a kábeltávirat sem októberben, sem novemberben, sem decemberben nem ment el és a pénz kire mégis rendelkezésre áll. Hát vájjon miért volt mindez mégis oly nagyon sürgős ? De menjünk tovább! A pártok pártkülönbség nélkül elfogadták a javaslatot és talán egyik kezünkön számlálhatjuk meg azokat, kik a javaslat ellen harcoltak. Ez a kis erő azonban csupán arra volt jó, hogy képviselje és dokumentálja azt, hogy az építőiparosság más alapokon képzeli el az építkezés megindítását És csodálatos képen voltak iparosok, kik nemcsak hogy passzívak nem maradtak, hanem egyenesen a javaslat mellé állottak. Hiszem és meggyőződésem az, hogy az elkövetkezendő választásokon a főváros iparossága lelkiismeretesebben fogja voksát leadni és nem fog támogatni olyan iparost, aki a hatalom árnyékában meghúzódva, ettől várja lelke üdvösségét. Volt egy párt a sok között olyan, melyik az első időkben a legnagyobb elánnal küzdött az első sorokban, de a végén, felfüggesztve közismert elveit, belépett a bankokrácia támogatóinak soraiba és megszavazta a javaslatot. Várjon miért ? Ez is nyitott kérdés. A bankok tehát megtették ajánlatukat, műleírást nyújtottak be és a város is megejtette számításait. Így többek között kiszámította, hogy a csatornázás 21 milliárdba kerül. Amikor a közgyűlésen egyik bizottsági tag megkérdezte, hogy hol vannak azok a telkek, melyeken a házak épülnek, a kérdezett exponens nem tudott válaszolni azon egyszerű oknál fogva, mert hiszen még ma, jelen sorok írásakor, fircsmnek a telkek kijelölve. Felmerül ismét a kérdés, hogy vájjon milyen alapon számították ki a 21 milliárdot ? Azon a bizonyos közgyűlési napon az egyik fővárosi bizottsági tag megkérdezte az egyik exponált vezető egyéniséget,, hogy miért kell éppen a bankok ajánlatát elfogadni, nem akad más, jobb kölcsön is? A kérdezettnek a jobb kölcsönre vonatkozó válasza igenlő volt, de őt a bizottság leszavazta. Miért? Csupa nyílt kérdés. A nagybankokon kívül ajánlatot nyújtott be az építőmesterek alkalmi tömörülése is, ezt az ajánlatot elvetették, úgy tudom azért, mert ezen érdekeltség mögött bank állott. De arra elfelejtettek gondolni, hogy ezzel szemben a megállapodást direkte bankokkal létesítették. A logikát még véletlenül sem lehet megtalálni, ámbár ki keres logikát olyan cselekedetben, mely annyira sürgős volt, mint ez? A bankok légköbméterenként 342.000 koronát kapnak, kivéve az Angol Magyar Bankot, mely 400 000 koronát kért és kap, de telekkel együtt. A diferencia tehát köbméterenként 58 000 korona, ami látszólag olcsó a laikusnak. De aki ceruzát vesz a kezébe és számol, az arra az eredményre jut, hogy 1 négyzetős 36 m2 lévén, a differencia élenként 58.000X360 cca 200 ezer korona, miután pedig a magasság 16 m, ez szorzandó 16-tal, az eredmény 3 200.COOK, melyből utak, stb. címén 20% levonandó, marad cca 2.500.000 K négyszögölnyi ár, amivel szemben ott, ahol a banknak telkei vannak, Újlakon, egy négyzetes telek ára legfeljebb 400 000 korona A diferercia tehát évenként legjobb esetben 2,100 000 korona, s ha tekintetbe