Fémiparosok Lapja, 1927 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01 / 1-2. szám

4. oldal FÉMIPAROSOK LAPJA Az építkezés ügye Az Úr 1926-ik esztendejének októberében bizo­nyos helyeken érezhetővé vált, hogy a talpak alatt égni kezd a föld és egyszerre csak az, amiről a jámbor bu­dapesti polgár egyelőre álmodni sem mert: a nagyará­nyú építkezés,­­ estéről reggelre megszületett. Meg­született pediglen a főváros tekintetes tanácsának leg­főbb asszisztálásával, néhány nagybank könnyű lefo­lyású és komplikációk nélküli vajúdása folytán, de il­legitim és szerencsétlen házasságból. A gyermek, mely ebből a házasságból született, vérszegény ugyan, de mesterséges injekciókkal rohamosan naggyá növeke­dett és ma már hatalmas cipőkben járva, igen nagy port ver fel. A felvert porfelhő magára vonja az em­berek figyelmét és így nem fog ártani, ha ebbe egy kissé mi is belenézünk. Szakmánknak múlt évi országos kongresszusán megtartott előadásomban alkalmam volt többek között kifejteni azt, hogy építkezni csak olcsó és kedvező fel­tételű kölcsönnel, esetleg külföldi kölcsönnel lehet és szabad. Ezt annál is inkább megállapíthattam, mert ép­pen a főváros egyik vezető nagyságának szájából hal­lottam, hogy külföldi pénzcsoportok a legkedvezőbb feltételű és olcsó kölcsönajánlatokkal árasztják el a fő­várost, s ezekből csupán válogatni kellene. Kongresz­­szusunk az általam előterjesztett határozati javaslatot elfogadta, az az illetékes helyekre felterjeszttetett. Csaknem hasonló javaslatok mentek fel egyéb ipari érdekeltsé­gektől is. Odafent ezeket a javaslatokat szépen össze­gyűjtötték és valószínűleg arra sem érdemesítették, hogy elolvassák őket, hanem ad akta tették. Feltétlenül erre kell következtetnem abból, hogy egy szép napon azzal leptek meg bennünket, hogy több budapesti nagybank ajánlatot adott be a fővárosnak több ezer lakás megépítésére. A hivatalos harsonák ujjongva lár­máztak és megállapították, hogy elérkezett Budapest újjászületése. . . . Ezek után érdemes lesz megnézni, hogy hogyan is fest valóságban ez az újjászületés ? A múlt év októberében a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank ajánlatot nyújtott be a fővároshoz lak­bérgaranciális alapon, melyet követett a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ajánlata és a közgyűlés e­stti na­pon az Angol Magyar Bank ajánlata. Az építőipari ér­dekeltségek megmozdulására az eredeti tervek módosít­tattak és az illetékes ügyosztályok gondos átvizsgálás után a szobák területét 33°/°-kal felemelték. A bankok érezvén az ipari érdekeltségek nyomását, igényüket ez­zel szemben csak alig 2°/°-kal emelték. Tehát a cca 14%-os többletköbméter beépítéssel, valamint a cca 15 °/o-ot kitevő jobb kivitellel szemben a módosított aján­lat alig 2°/o-nyi áremelést mutat, de a Tanács ezt is 2 pengővel redukálta. Az a boszorkányos gyorsaság, mellyel ez történt, valóban nem vallott eléggé diplomatikus for­mára, mert mindenkinek ajkán volt a kérdés: miért lett mindez télvíz idején oly hirtelenül sürgős? És ek­kor, anélkül, hogy a kérdés okait kutattuk volna, gyors egymásutánban peregtek le az ügy egyes fázisai. A bankok vagy lakbérgaranciát kértek és pedig egy és kétszobás lakások után évi 510, illetve 730 pengőt, vagy pedig légköbméterenként 342000 koronás árat. A főváros az utóbbi alternívát fogadta el. Végeredményben létrejött a főváros és a bankok közötti megállapodás és ha a történtekhez hű akarok maradni, meg kell állapítanom azt is, hogy a főváros vezetősége volt az, amely a megállapodást kitartó vehe­menciával keresztül hajszolta azzal az ijesztő fenyege­téssel, hogy ezt a javaslatot azonnal (októberben!) meg kell szavazni és erről kábeltáviratot kell küldeni a pénzcsoportnak, mely ha ezt azonnal nem kapja meg, az egész ügy megfeneklik, pénz nem állva tovább ren­delkezésre. Meg kell állapítanom, hogy a kábeltávirat sem októberben, sem novemberben, sem decemberben nem ment el és a pénz k­ire mégis rendelkezésre áll. Hát vájjon miért volt mindez mégis oly nagyon sürgős ? De menjünk tovább! A pártok pártkülönbség nélkül elfogadták a javaslatot és talán egyik kezünkön számlálhatjuk meg azokat, kik a javaslat ellen harcol­tak. Ez a kis erő azonban csupán arra volt jó, hogy képviselje és dokumentálja azt, hogy az építőiparosság más alapokon képzeli el az építkezés megindítását És csodálatos képen voltak iparosok, kik nemcsak hogy passzívak nem maradtak, hanem egyenesen a javaslat mellé állottak. Hiszem és meggyőződésem az, hogy az elkövetkezendő választásokon a főváros iparossága lel­kiismeretesebben fogja voksát leadni és nem fog tá­mogatni olyan iparost, aki a hatalom árnyékában meg­húzódva, ettől várja lelke üdvösségét. Volt egy párt a sok között olyan, melyik az első időkben a legnagyobb elánnal küzdött az első sorokban, de a végén, felfüg­gesztve közismert elveit, belépett a bankokrácia támo­gatóinak soraiba és megszavazta a javaslatot. Várjon miért ? Ez is nyitott kérdés. A bankok tehát megtették ajánlatukat, műleírást nyújtottak be és a város is megejtette számításait. Így többek között kiszámította, hogy a csatornázás 21 mil­­liárdba kerül. Amikor a közgyűlésen egyik bizottsági tag megkérdezte, hogy hol vannak azok a telkek, me­lyeken a házak épülnek, a kérdezett exponens nem tu­dott válaszolni azon egyszerű oknál fogva, mert hi­szen még ma, jelen sorok írásakor, fircsmnek a telkek kijelölve. Felmerül ismét a kérdés, hogy vájjon milyen alapon számították ki a 21 milliárdot ? Azon a bizonyos közgyűlési napon az egyik fő­városi bizottsági tag megkérdezte az egyik exponált vezető egyéniséget,, hogy miért kell éppen a bankok ajánlatát elfogadni, nem akad más, jobb kölcsön is? A kérdezettnek a jobb kölcsönre vonatkozó válasza igenlő volt, de­­ őt a bizottság leszavazta. Miért? Csupa nyílt kérdés. A nagybankokon kívü­l ajánlatot nyújtott be az építőmesterek alkalmi tömörülése is, ezt az ajánlatot elvetették, úgy tudom azért, mert ezen érdekeltség mö­gött bank állott. De arra elfelejtettek gondolni, hogy ezzel szemben a megállapodást direkte bankokkal lé­tesítették. A logikát még véletlenül sem lehet megta­lálni, ámbár ki keres logikát olyan cselekedetben, mely annyira sürgős volt, mint ez? A bankok légköbméterenként 342.000 koronát kapnak, kivéve az Angol Magyar Bankot, mely 400 000 koronát kért és kap, de telekkel együtt. A diferencia tehát köbméterenként 58 000 korona, ami látszólag ol­csó­­ a laikusnak. De aki ceruzát vesz a kezébe és számol, az arra az eredményre jut, hogy 1 négyzetős 3­6 m2 lévén, a differencia élenként 58.000X3­6­0 cca 200 ezer korona, miután pedig a magasság 16 m, ez szorzandó 16-tal, az eredmény 3 200.COO­K, melyből utak, stb. címén 20% levonandó, marad cca 2.500.000 K négyszögölnyi ár, amivel szemben ott, ahol a bank­nak telkei vannak, Újlakon, egy négyzetes telek ára legfeljebb 400 000 korona A diferer­cia tehát évenként legjobb esetben 2,100 000 korona, s ha tekintetbe

Next