Fémiparosok Lapja, 1932 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-15 / 1-2. szám
VIZES VILÁGÍTÁS 10 miatt kell foglalkozni a tatarozási munkálatokkal házkataszter felvételét kérte. Oly értelmű választ kapott, hogy szívesen segítenek, ha anyagi támogatás nem szükséges hozzá. A további lépések megtételére Becsett Öméltóságát kéri fel. Jelenti, hogy a kontárfeljelentéseket erélyesen forszírozzuk, egy ilyen kontárfeljelentésre hozott ítéletet ismertet, ahol a munkáltatót is megbüntették. Az adófelügyelőségtől kaptunk felhívást oly értelemben, hogy az adók osztályozása céljából küldjük ki szakértőinket. A Nagymező utcai tanonciskola igazgatója kérte értekezlet összehívását. Végül is jelenti, hogy a kádkicserélési akcióval kapcsolatban még nem tudott eredményt elérni és ezért ezen ügyben a tárgyalások tovább folynak. Lukács János javasolja, hogy kerületi adószakértőket küldjön ki a testület. Farkas Izor hozzáértő és elfogulatlan urak kiküldését kéri. Elnök határozatilag kimondja, hogy az adószakértők kiküldendők. Elnök a végrehajtások tekintetében tapasztalt hanyagság megszüntetésének érdekében dr. Zobor Miklós iparházbiztostól kér intézkedést. Dr. Zobor ■Miklós iparhat.biztos egy ilyen esetnek konkrét jelentését kéri, mert csak akkor tud eredményesen eljárni az ilyen ügyben. Elnök a tanonciskola igazgatója által kért mesterértekezletek összehívására vonatkozóan Stein Vilmos kortárs intézkedését kéri. Stein Vilmos jelenti, hogy az ilyen mesterértekezletek mindig megtartottak, csak most, egy idő óta lett elhanyagolva, most már azonban újból megkezdik. Ennök a tatarozási rendelet 1933. év végéig szól és reméli, hogy a jövő esztendő a tatarozási munkálatok terén javulást fog mutatni. Az épület-kataszter felvételét helyesnek tartja. A nagyobb cégekkel szembeni eljárásra vonatkozóan az udvarias, de erélyes eljárást ajánlja. Elnök ezután határozatilag kimondja, hogy a jelentések tudomásul szolgálnak. Lakos Jenő aziránt intéz kérdést, hogy Vidor Lajos lakatosmester miként kaphatott a bádogos és szerelőipar űzésére vonatkozó igazolást a testülettől. Alelnök kijelenti, hogy említett Vidor Lajos régi gödöllői mester, akinek körülbelül 19 éves szakmai tevékenysége van és így a bádogos és szerelőiparban való munkavállalásra jogosítva van. Margittai Gyula javasolja, hogy az ilyen esetek elkerülése végett 2—3 tagból álló bizottság választassák, akik aztán felülbírálják, hogy kinek adható és kinek nem az ipartestületi igazolás. Javasolja még, hogy a Vidor-eset elbírálása rendeltessék el. Becsey Antal elnök ezen felülbíráló bizottságba Egyedi Jenő és Margittai Gyula urakat kéri fel. Elnök ezután a közgyűlés előkészítésére vonatkozóan kijelenti, hogy január hónapban lesz megtartva. A közelebbi ügyek megbeszélésére a közgyűlés előtti elöljárósági ülésen lesz. Farkas Izor a szükségmunkálatok beállítását javasolja, szerinte ez az egyetlen lehetőség, hogy a szakmát a válságon átsegítsük. Becsey Antal elnök kijelenti, hogy az akvirálás minden irányban folyik. Farkas János és Friedrich Boldizsár megállapítják, hogy a Gázműveknél a vízmelegítő és bérleti tárgyak szerelésével a kartársak nem foglalkoznak komolyan, pedig ezzel a munkával is érdemes foglalkozni. Farkas Izor abban látja a lanyhaság okát, hogy az ilyen munkálatok végzésével semmilyen anyagi eredményt nem lehet elérni, majd aziránt intéz kérdést, hogy kik esnek most újból választás alá, illetve kiknek mandátuma jár le az elöljáróságban. Irodatiszt a kiesett, illetve a most lejáró elöljárósági tagok neveit ismerteti. Tudomásul szolgál. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. Megjelent a betegségi, baleseti, az öregségi és rokkantsági törvény módosító rendelete A késedelmi kamat havi egy százalék — Járulékkal hátralékos iparosok is résztvehetnek ezentúl a közszállításokban A balesetbiztosítási előlegek megszűnnek — Intézkedések az egyetemleges felelősség kérdésében. A kormány 9090 1931. M. E. szám alatt rendeletet bocsájtott ki, amely a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról szóló 1927. évi XXI. t.-c. és az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928:XL. t.-c. egyes rendelkezéseit módosítja, illetve kiegészíti. A rendelet több fontos intézkedést tartalmaz, így a 3. § kimondja, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter elrendelheti, hogy mnségmunkát végző egyének biztosítási kötelezettsége ideiglenesen szüneteljen. A 7. § olykép intézkedik, hogy a betegség- és balesetbiztosítási ág 20. §-ának 8. bekezdése folytatólag a következő rendelkezéssel egészítessék ki: A népjóléti és munkaügyi miniszter felhatalmazást kap, hogy a késedelmi pótlék mértékét 1931. január 1. napjától havi 1 o/o-ra mérsékelhesse. A 8. §-ban az egyetemleges felelősség kérdésében elyképen rendelkezik, hogy amennyiben az építtető, avagy a fővállalkozó az alvállalkozóért vagy iparosért a népjóléti miniszter rendeletében megállapított hányadot az intézetnél az alvállalkozó vagy iparos folyószámlájára közvetlenül befizeti, úgy mentesül a további felelősség alól. Ez a § rendelkezik az üzemazonosság kérdésében is. A módosító rendelet 23. §-ban azt mondja, hogy a betegségi biztosítási járulék és az OTI-nak a betegségi biztosításból befolyó egyéb bevételei nem fordíthatók más célra, mint az e törvényben megállapított segélyezésbe és a segélyezéssel kapcsolatos intézmények létesítésére, továbbá az anya- és csecsemővédelem előmozdítására, tartalékalap gyűjtésére, végül az ügyvitel költségeire. Hogy ne kelljen baleseti járulékelőlegeket kiróni, olyképen rendelkezik a miniszter a 24. §-ban, hogy a baleseti biztosítási tartalékalapok tőkéit a baleseti biztosítás rendelkezéseire lehet bocsátani, azonban ezeket a Magyar Nemzeti Bank mindenkori viszleszámítolási kamatlábával kamatozó kölcsönnek kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy ezen kamatlábbal ngye l"-és öntöttvas nyomócső nagy mennyiségben raktárról szállítható Iroda : Interurban 22-2-67 Raktár: Telefon 10-9-57 HUBERT és TÁRSA BETÉTI TÁRSASÁG BUDAPEST, VI LISZT FERENC-TÉRI CSÖVEK, CSATORNÁZÁSI CIKKEK SZIVATTYÚK, FÉMÁRU GYÁRTÁS