Fémiparosok Lapja, 1932 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-15 / 1-2. szám

VIZ­ES VILÁGÍTÁS 10 miatt kell foglalkozni a­ tatarozási munkálatokkal ház­­kataszter felvételét kérte. Oly értelmű választ kapott, hogy szívesen segítenek, ha anyagi támogatás nem szük­séges hozzá. A további lépések megtételére Becsett Öméltó­ságát kéri fel. Jelenti, hogy a kontárfeljelentéseket eré­lyesen forszírozzuk, egy ilyen kontárfeljelentésre hozott ítéletet ismertet, ahol a munkáltatót is megbüntették. Az adófelügyelőségtől kaptunk felhívást oly értelemben, hogy az adók osztályozása céljából küldjük ki szakértőinket. A Nagymező­ utcai tanonciskola igazgatója kérte értekez­let összehívását. Végül is jelenti, hogy a kádkicserélési akcióval kapcsolatban még nem tudott eredményt elérni és ezért ezen ügyben a tárgyalások tovább folynak. Lukács János javasolja, hogy kerületi adószakértőket küldjön ki a testület. Farkas Izor hozzáértő és elfogulatlan urak kiküldé­sét kéri. Elnök határozatilag kimondja, hogy az adószakértők kiküldendők. Elnök a végrehajtások tekintetében tapasztalt hanyag­ság megszüntetésének érdekében dr. Zobor Miklós iparház­­biztostól kér intézkedést. Dr. Zobor ■Miklós iparhat.­biztos egy ilyen esetnek konkrét jelentését kéri, mert csak akkor tud eredményesen eljárni az ilyen ügyben. Elnök a tanonciskola igazgatója által kért mester­értekezletek összehívására vonatkozóan Stein Vilmos kor­társ intézkedését kéri. Stein Vilmos jelenti, hogy az ilyen mesterértekezle­tek mindig megtartottak, csak most, egy idő óta lett el­hanyagolva, most már azonban újból megkezdik. Ennök a tatarozási rendelet 1933. év végéig szól és reméli, hogy a jövő esztendő a tatarozási munkálatok terén javulást fog mutatni. Az épület-kataszter felvételét he­lyesnek tartja. A nagyobb cégekkel szembeni eljárásra vonatkozóan az udvarias, de erélyes eljárást ajánlja. Elnök ezután határozatilag kimondja, hogy a jelen­tések tudomásul szolgálnak. Lakos Jenő aziránt intéz kérdést, hogy Vidor Lajos lakatosmester miként kaphatott a bádogos és szerelőipar űzésére vonatkozó igazolást a testülettől. Alelnök kijelenti, hogy említett Vidor Lajos régi gö­döllői mester, akinek körülbelül 19 éves szakmai tevé­kenysége van és így a bádogos és szerelő­iparban való munkavállalásra jogosítva van. Margittai Gyula javasolja, hogy az ilyen esetek el­kerülése végett 2—3 tagból álló bizottság választassák, akik aztán felülbírálják, hogy kinek adható és kinek nem az ipartestületi igazolás. Javasolja még, hogy a Vidor-eset elbírálása rendeltessék el. Becsey Antal elnök ezen felülbíráló bizottságba Egyedi Jenő és Margittai Gyula urakat kéri fel. Elnök ezután a közgyűlés előkészítésére vonatkozóan kijelenti, hogy január hónapban lesz megtartva. A kö­zelebbi ügyek megbeszélésére a közgyűlés előtti elöljáró­­sági ülésen lesz. Farkas Izor a szükségmunkálatok beállítását java­solja, szerinte ez az egyetlen lehetőség, hogy a szakmát a válságon átsegítsük. Becsey Antal elnök kijelenti, hogy az akvirálás minden irányban folyik. Farkas János és Friedrich Boldizsár megállapítják, hogy a Gázműveknél a vízmelegítő és bérleti tárgyak szerelésével a kartársak nem foglalkoznak komolyan, pe­dig ezzel a munkával is érdemes foglalkozni. Farkas Izor abban látja a lanyhaság okát, hogy az ilyen munkálatok végzésével semmilyen anyagi eredményt nem lehet elérni, majd aziránt intéz kérdést, hogy kik esnek most új­ból választás alá, illetve kiknek mandátuma jár le az elöljáróságban. Irodatiszt a kiesett, illetve a most lejáró elöljáró­­sági tagok neveit ismerteti. Tudomásul szolgál. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. Megjelent a betegségi, baleseti, az öregségi és rokkantsági törvény módosító rendelete A késedelmi kamat havi egy százalék — Járulékkal hátralékos iparosok is résztvehetnek ezentúl a köz­­szállításokban A balesetbiztosítási előlegek meg­szűnnek — Intézkedések az egyetemleges felelősség kérdésében. A kormány 9090 1931. M. E. szám alatt rendeletet bocsájtott ki, amely a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról szóló 1927. évi XXI. t.-c. és az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló köte­lező biztosításról rendelkező 1928:XL. t.-c. egyes ren­delkezéseit módosítja, illetve kiegészíti. A rendelet több fontos intézkedést tartalmaz, így a 3. § kimondja, hogy a népjóléti és munka­ügyi miniszter elrendelheti, hogy mnségmunkát végző egyének biztosítási kötelezettsége ideiglenesen szüne­teljen. A 7. § olykép intézkedik, hogy a betegség- és balesetbiztosítási ág 20. §-ának 8. bekezdése folytatólag a következő rendelkezéssel egészítessék ki: A népjó­léti és munkaügyi miniszter felhatalmazást kap, hogy a késedelmi pótlék mértékét 1931. január 1. napjától havi 1 o/o-ra mérsékelhesse. A 8. §-ban az egyetemleges felelősség kérdésé­­ben e­lyképen rendelkezik, hogy amennyiben az épít­tető, avagy a fővállalkozó az alvállalkozóért vagy iparosért a népjóléti miniszter rendeletében megálla­pított hányadot az intézetnél az alvállalkozó vagy iparos folyószámlájára közvetlenül befizeti, úgy men­tesül a további felelősség alól. Ez a § rendelkezik az üzemazonosság kérdésében is. A módosító rende­let 23. §-ban a­zt mondja, hogy a betegségi biztosítási járulék és az OTI-nak a betegségi biztosításból be­folyó egyéb bevételei nem fordíthatók más célra, mint az e törvényben megállapított segélyezésbe és a segé­lyezéssel kapcsolatos intézmények létesítésére, továbbá az anya- és csecsemővédelem előmozdítására, tartalék­­alap gyűjtésére, végül az ügyvitel költségeire. Hogy ne kelljen baleseti járulékelőlegeket kiróni, olyképen rendelkezik a miniszter a 24. §-ban, hogy a baleseti biztosítási tartalékalapok tőkéit a bal­eseti biztosítás rendelkezéseire lehet bocsátani, azon­ban ezeket a Magyar Nemzeti Bank mindenkori visz­­leszámítolási kamatlábával kamatozó kölcsönnek kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy ezen kamatlábbal ngye­­ l"-és öntöttvas nyomócső nagy mennyiségben raktárról szállítható Iroda : Interurban 22-2-67 Raktár: Telefon 10-9-57 HUBERT és TÁRSA BETÉTI TÁRSASÁG BUDAPEST, VI LISZT FERENC-TÉRI CSÖVEK, CSATORNÁZÁSI CIKKEK SZIVATTYÚK, FÉMÁRU GYÁRTÁS

Next