Fémiparosok Lapja, 1935 (12. évfolyam, 1-18. szám)

1935-01-01 / 1-2. szám

1« VIZ ÉS VILÁGÍTÁS kisorsolni (10. §.), azután p bizottság) iagjai közül történik az eljáró bizottság tagjainak vagy tagjának kisorsolása (12. §.). Abban'az esetben, ha az egyik fél sem nem kereskedő, sem nem iparos, vagy kereskedő, vagy iparos ugyan, de üzleti telepe nem a kamara ke­rületében van .% igy a választott bíróság egy tagját sza­badon választja (3. §. utolsó bekezdés) ellenfele ,ha ke­reskedő vagy iparos éz üzleti telepe is a kamara kerüle­tében van, a bizottságok tagjai közül szabadon vá­laszthat. 10. §. . Ä választott bíróság titkára a kereset beadása után t feleket 24 órán belül köteles a bizottság kisorsolásá­ra, illetőleg a szakbizottság kijelölésére meghivni A kitűzött határnapon elsősorban azt kell tisztáz­ni, hogy ez ügyben valamelyik szakbizotttság tagjaiból k'eil-e ,az eljáró választott bíróságot megalakítani. A tit­kárnak afelől tett megállapítása ellen, hogy az ügiy a szakbizottságok valamelyike elé tartozik-e és ha igen, melyik elé, az elnökséghez lehet fordulni. Az elnökség hez lehet fordulni. Az elnökség határozata ellen jog­orvoslatnak helye nincs. i Ha az ügy nem tartozik a szakbizottság ügyköré­be ,a vegyes bizotttságok közül az egyiket a válasz­tott bírósági titkár távoliét j esetében a kamara bárme­lyik titkára a szabályszerűen meghívott felek jelen­létében kisorsolja. Ha valamelyik fél nem1 jelent meg: jogait az egyik titkár gyakorolja. li. §. A kijelölt szakbizottság, - illetőleg akisorsolt ve- gyesbizottsiág névsorának a kamara pecsétjével és sa­ját aláírásával ellátott egy-egy példányát a titkár ve- vény ellenében a fejeknek átadja, illetőleg a távo.levő félnek kézbesítheti és őket lehetőleg a légközélébbi köz­nap déli 12 órájára szóval vagy írásban meghívja. Mindegyik félnek joga van a névsorból öt-öt tagot indokolás nélkül törölni. Ha . valamelyik taglót mind a két fél törli, ezzel a feleknek további törlésre nem nyi- lik joguk. Pertársak a törlési jogot egyetértve gyako­rolják, ha egyetértésre nem jutnak, megoszlik köztük a törölhető tagok száma, amennyiben pedig az egyenlő megosztás nem lehetséges: a titkár sorsolás utján je­löli ki azokat a pertársakat, akik a többinél több tag tekintetében nem élhetnek1 a törlési joggá]. Ha a bizottság névsorába felvett tagok valame­lyike meghalt, csőd, vagy csődömkivüli kényszer- egyezségi eljárás hatálya alatt áll, vagy a bizottsági lagságóról lemondott és helye még nincs betöltve: a felek bármelyiké a törlési jog gyakorlása előtt kí­vánhatja, hogy a névsort az elnökség a 6. §. 2. be­kezdése szerint egészítse ki. Ha pedig a bizottsági ta­gok! valamelyike azért nem járhat e] az ügyben, mert teg, vagy az eljárásban egyébiránt akadályozva van; a fél azt kívánhatja, hogy helyette a névsorba — kizá­rólag az eljárás tárgyát alkotó ügyre szorítkozó batály­lyal — az elnökség a többi bizottságok' tagjai közül más tagot vegyen fel. Hogy a bekezdés értelmében való eljárásnak helye van-e, vita esetében a kamara elnök­sége jogorvoslat kizárásával dönti ep A feleknek Írásbeli nyilatkozatait ,ha azok a ki­tűzött határnapig beérkeznek, figyelembe kell venni. Egyébként a 10. §. utolsó bekezdése ide is szól, A névsor kiegészítése, illetőleg, a kiegészítésre irá­nyuló kérelem elutasítása után a sorsolást (12. §.) a leg­közelebb iköznapra, lehetőleg déli 12 órára kell kitűzni és a feleket erre meg kell hívni. : h 12. §. Amennyiben a felek a törlés jogával nem élnek, illetőleg a nekik átadott névsorpéldányt a kitűzött ha­táridőn belül nem adják át a választott bíróság titká­rának1, sem pedig a bizottság kiegészítését (11. §. 3. bek1.) nem kívánják, a bírósági titkára a teljes névsorból, ha jredig törlési jogukkal éltek, a bizottság nem törölt tagjai közül a választott bíróság rendes és póttagjait kisorsolja. A sorsolás a felek jelenlétében úgy történik, hogy a bizottsági tagok nevét gépírással papirosszeletekre I írják, azokat összehajtva, urnába helyezik és azután . a papirosszeleteket egymásután kihúzzák. Az első két kisorsolt bizottsági tag lesz a választtot bíróság két tagja, a többiek kisorsolásuk sorrendjében póttagok lesznek. A sorsolást mindaddig folytatni kell, míg a papirszejetek mind ki nincsenek huzva. A sorshúzás­nál a póttagokat sorszámmal kell ellátni. Amennyiben a választott bíróság egyik tagja tisztségét, az egyik fél kijelölése alapján nyeri el, a bíróságnak csupán egy rendes tagját kell sorsolás utján kijelölni. (3. §. 2, bek,) Egyebekben a 10. §j harmadik1 és negyedik bekez­dése ide is szól. 13. §. A titkár a kisorsolt vagy kijelölt két rendes ta­got szabályszerűen kikézbesitendö végzéssel felhívja, hogy az igazságügyminiszter által kijelölt bírák sorá­ból a kézbesítéstől számított1 kiét napon beiül a válasz­tott bíróság elnökét jelöljék ki és ú kijelölésről az el­járó titkárt rövid utón (telefonon vagy küldönc utján) értesítsék. Amennyiben a döntő bírák a kitűzött ha­táridőn belül az elnök kijelöléséről az eljáró titkárt nem értesítik, mgy a kitűzött határidő elteltével a tit­kár szabályszerűen meghívott felelj jelenlétében a dön­tő bíróság elnökét az igazságügyminiszter által kijelölt elnökök sorából kisorsolja (R. 4. §.) A 10. §. negyedik! bekezdése itt is irányadó, 14. §. A sorsolásról és az egyéb titkári eljárásokról az eljáró titkár a felek által a’áirandó jegyzőkönyvet készít 15. §. Ha a sorsolás megtörténte után —akár a válasz­tott bíróság megalakulása e;őtt, akár az után — valame­lyik kisorsolt biróra nézve olyan körülmények állanak

Next

/
Thumbnails
Contents