Fémiparosok Lapja, 1935 (12. évfolyam, 1-18. szám)

1935-01-01 / 1-2. szám

VÍZ ÉS VILÁGÍTÁS kisorsolni (10. §.), azután a bizottság) tagjai közül történik az eljáró bizottság tagjainak vagy tagjának kisorsolása (12. §.). Abban­ az esetben, ha az egyik fél sem nem kereskedő, sem nem iparos, vagy kereskedő, vagy iparos ugyan, de üzleti telepe nem a kamara ke­rületében van .V Így a választott bíróság egy tagját sza­badon választja (3. §. utolsó bekezdés) ellenfele ,ha ke­reskedő vagy iparos és üzleti telepe is a kamara kerüle­tében van, a bizottságok tagjai közül szabadon vá­laszthat. 10. §. . A választott bíróság titkára a kereset beadása után­­ feleket 24 órán belül köteles a bizottság kisorsolásá­ra, illetőleg a szakbizottság kijelölésére meghívni A kitűzött határnapon elsősorban azt kell tisztáz­ni, hogy ez ügyben valamelyik szakbizotttság tagjaiból k­ell-e ,az eljáró választott bíróságot megalakítani. A tit­kárnak afelől tett megállapítása ellen, hogy az üg­y a szakbizottságok valamelyike elé tartozik-e és ha igen, melyik elé, az elnökséghez lehet fordulni. Az elnökség­hez lehet fordulni. Az elnökség határozata ellen jog­orvoslatnak helye nincs.­­ Ha az ügy nem tartozik a szakbizottság ügyköré­be ,a vegyes bizotttságok közül az egyiket a válasz­tott bírósági titkár távollét­e esetében a kamara bárme­lyik titkára a szabályszerűen meghívott felek jelen­létében kisorsolja. Ha valamelyik fél nem­ jelent meg, jogait az egyik titkár gyakorolja. 1­. §. A kijelölt szakbizottság,­­ illetőleg a kisorsolt ve­­gyesbizotts­ág névsorának a kamara pecsétjével és sa­ját aláírásával ellátott egy-egy példányát a titkár re­­vény ellenében a fejeknek átadja, illetőleg a távollevő félnek kézbesítheti és őket lehetőleg a legközelebbi köz­nap déli 12 órájára szóval vagy írásban meghívja. Mindegyik félnek joga van a névsorból öt-öt tagot indokolás nélkül törölni. Ha­­ valamelyik tagját mind a két fél törli, ezzel a feleknek további törlésre nem nyí­­lik joguk. Pertársak a törlési jogot egyetértve gyako­rolják, ha egyetértésre nem jutnak, megoszlik köztük a törölhető tagok száma, amennyiben pedig az egyenlő megosztás nem lehetséges, a titkár sorsolás útján je­löli ki azokat a pertársakat, akik a többinél több tag tekintetében nem élhetnek­ a törlési joggal. Ha a bizottság névsorába felvett tagok valame­lyike meghalt, csőd, vagy csődöm kívüli kényszer­­egyezségi eljárás hatálya alatt áll, vagy a bizottsági tagságáról lemondott és helye még nincs betöltve, a felek bármelyike a törlési jog gyakorlása előtt kí­vánhatja, hogy a névsort az elnökség a 6. §. 2. be­kezdése szerint egészítse ki. Ha pedig a bizottsági ta­gok­ valamelyike azért nem járhat el az ügyben, mert teg, vagy az eljárásban egyébiránt akadályozva van, a fél azt kívánhatja, hogy helyette a névsorba — kizá­rólag az eljárás tárgyát alkotó ügyre szorítkozó hatály­lyal — az elnökség a többi bizottságok­ tagjai közül más tagot vegyen fel. Hogy a bekezdés értelmében való eljárásnak helye van-e, vita esetében a kamara elnök­sége jogorvoslat kizárásával dönti el A feleknek írásbeli nyilatkozatait ,ha azok a ki­tűzött határnapig beérkeznek, figyelembe kell venni. Egyébként a 10. §. utolsó bekezdése ide is szól. A névsor kiegészítése, illetőleg, a kiegészítésre irá­nyuló kérelem elutasítása után a sorsolást (12. §.) a leg­közelebb­i köznapra, lehetőleg déli 12 órára kell kitűzni és a feleket erre meg kell hívni. : A 12. §. Amennyiben a felek a törlés jogával nem élnek, illetőleg a nekik átadott névsorpéldányt a kitűzött ha­táridőn belül nem adják át a választott bíróság titká­rának­, sem pedig a bizottság kiegészítését (11. §. 3. bek 1.) nem kívánják, a bírósági titkára a teljes névsorból, ha p pedig törlési jogukkal éltek, a bizottság nem törölt tagjai közül a választott bíróság rendes és póttagjait kisorsolja. A sorsolás a felek jelenlétében úgy történik, hogy a bizottsági tagok nevét gépírással papirosszeletekre­­ írják, azokat összehajtva, urnába helyezik és azután­­ a papirosszeleteket egymásután kihúzzák. Az első két kisorsolt bizottsági tag lesz a választoot bíróság két tagja, a többiek kisorsolásuk sorrendjében póttagok lesznek. A sorsolást mindaddig folytatni kell, míg a papirszeletek mind ki nincsenek húzva. A sorshúzás­nál a póttagokat sorszámmal kell ellátni. Amennyiben a választott bíróság egyik tagja tisztségét, az egyik fél kijelölése alapján nyeri el, a bíróságnak csupán egy rendes tagját kell sorsolás útján kijelölni. (3. §, 2. bek.) Egyebekben a 10. §­ harmadik­ és negyedik bekez­dése ide is szól. 13. §. A titkár a kisorsolt vagy kijelölt két rendes ta­got szabályszerűen kikézbesítendő végzéssel felhívja, hogy az igazságügyminiszter által kijelölt bírák sorá­ból a kézbesítéstől számított­ k­ét napon belül a válasz­tott bíróság elnökét jelöljék ki és a kijelölésről az el­járó titkárt rövid úton (telefonon vagy küldönc útján) értesítsék. Amennyiben a döntő bírák a kitűzött ha­táridőn belül az elnök kijelöléséről az eljáró titkárt nem értesítik, úgy a kitűzött határidő elteltével a tit­kár szabályszerűen meghívott felelt jelenlétében a dön­tő bíróság elnökét az igazságügyminiszter által kijelölt elnökök sorából kisorsolja (R. 4. §.) A 10. §. negyedik­ bekezdése itt is irányadó, 14. §. A sorsolásról és az egyéb titkári eljárásokról az eljáró titkár a felek által aláírandó jegyzőkönyvet készít 15. §. Ha a sorsolás megtörténte után —akár a válasz­tott bíróság megalakulása előtt, akár az után — valame­lyik kisorsolt bíróra nézve olyan körülmények állanak

Next