Férfiszabók Közlönye, 1935 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1935. január / 1. szám

Az elöljárósági ülést kedden 15-én esti 6 órai kezdettel tartjuk, meghívót lásd 8. oldal 2. ha?*­ VI. évf. 1935. január hó f­ÉRFISZDRÍJ . A BUDAPESTI FÉRHSZABÓK IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Reáltanoda­ utca 16. Telefon: Aut. 851—24. Megjelenik havonta egyszer. Lapvezér: NÉMETH GYULA ipt. elnök, kamarai tag Szerkeszti: KISS LÁSZLÓ ipt. főjegyző Előfizetési díj egy évre .... 6­— P. Az ipartestület tagjai, valamint az ország összes ipartestülete, díjtalanul kapják. Jlm félünk a farkadól Van egy bájos francia népmese, mely arról szól, hogy a három kis­malac közül az egyik az életet ko­molyan fogta fel. Farkas féltében házát »farkasálló téglából« építette. Míg a másik kettő bohémgyerek lé­vén, szénából, kukoricaszárból esz­­kábálta kalibáját, Víg hegedű és flótaszó mellett élte életét. Amikor azután a farkas egy lehelettel el­­fújta e két gyönge tákolmányt, a nótázókedvű két kismalac a har­madik, farkasálló téglából építette várában talált menedéket. Ezt a népmesét használta fel a francia hadi nehézipar, amikor a francia parlament hadügyi bizott­ságában arról folyt a vita, hogy francia-német határ könnyű föld­sáncokkal, vagy pedig nehéz, több­­emeletnyi mélységű s a modern haditechnika minden korszerű kí­vánalmait magában foglaló hatal­mas beton erődítményekkel erődí­­tessen meg. A francia parlament hadügyi bizottságának nagyobbik része súlyos kifogással ellenezte a vasbeton erődítményeket, mond­ván: kár a sok millió frankért, me­lyet ebbe fektetnek. A hadi nehéz­ipar nem sokat vitázott a hadügyi bizottsággal, hanem Amerikából át­­kábelezte Disneyt, a »micki egér« rajzos trükkfilm megteremtőjét. Megbízták, hogy az előbb elmon­dott kedves kis francia népmesét filmesítse meg. A film elkészült és mielőtt bárhol is bemutatták volna, a nehéz hadi­ipar a hadügyi bi­zottságot meghívta és bemutatták nekik a filmet, rápéldázva arra, hogy a filmen szereplő farkas a német nép, s a könnyelmű két kis­malac pedig a francia parlament­nek az a többsége, mely elllenzi a határok korszerű megerősítését. Az eredmény nem volt kétséges, mert a film hatása alatt az összes költ­ségeket egyhangúlag megszavazták. A filmet azóta az egész világon bemutatták, aki látta, sohasem fe­lejti el, annak derűs és kacagtató jeleneteit. A rajzoló megkapta a francia becsületrendet, zsebrevágta a hadi­ipar súlyos millióit és az­óta is egyre folynak hozzá a dollá­rok ezrei, mert a film az egész vi­lág népszerűségének örvend. Kevesen tudták és ismerték a »Nem félünk a farkastól« című film politikai hátterét. Mi — bár e téma nem szaklapba való — mégis megírtuk olvasóinknak, mert a há­rom kismalac meséje példázatos a magyar kézművesiparosságra néz­ve is. Itt is a többség, a könnyel­műbb az, mely nem törődik ipari közületeivel, ipartest­ületeivel, szer­vezeteivel, azokat nem igyekszik erkölcsileg és anyagilag kellő mó­don megerősíteni és ráhagyja a kisebbségre, hogy időt, pénzt ál­dozva, építsék ki az ipari szervek Az ipartestület újéve Újévi üdvözlések az ipartestületben Az ipartestület életében már tra­díció, hogy az elöljáróság tagjai ja­nuár 1-én összegyűlnek az ipartes­tület tanácstermében az újév al­kalmával szeretettel köszöntik az ipartestület elnökségét. Az újévi üdvözlések azonban nemcsak konvencionális jókívánsá­gok, nemcsak a szeretet és a ra­gaszkodás nyilvánítása, hanem fon­tos azért is, mert az üdvözlő beszé­dek a különböző iparosrétegek pa­naszait, kívánságait is előadják. Az elnökök részéről elhangzó válasz pedig az elkövetkezendő munkaesz­tendő munkaprogrammját is vá­zolja. Ez évben az újévi üdvözléseken, feltűnő számban, sokan vettek részt. Megjelent az üdvözlők so­rában az ipartestület elöljáróságá­nak nesztora Gun. Dávid diszelő­­járósági tagunk is, aki patriarkális korát meghaladó fürgeséggel, fris­seséggel és szellemi éberséggel kö­szöntötte az elnökséget, a Szabó­mesterek Országos Szövetsége ne­vében, idézve vissza a múltakat. Gerő Dávid bátyánk után Mohácsi Pál, a Keresztény Iparosok Or­szágos Szövetsége nevében köszön­tötte az elnökséget, kérvén őket arra, hogy munkakedvüket nem veszítve, a jövőben is igyekezzenek az ipartestület tagjai érdekében eredményes munkát kifejteni. Utána Zam­ecsnik József, a Férfi­szabó Munkaadók Egyesülete nevé­ben tolmácsolta a jókívánságokat és emelte ki az ipartestület elnök­ségének igen értékes és fáradságos munkáját. Majd Stász József, az Egyesület Szabóiparosok Körének elnöke hozta és tolmácsolta a kis­iparosok jókívánságait, felhíván az elnökség figyelmét arra a rend­kívül rossz anyagi helyzetre, mely­ben a kisiparosok sínylődnek. Kérte az elnökséget, hogy különö­sen támogassák ezt a kisiparostá­bort, mert az van az összes szabó­iparosság között a legrosszabb helyzetben. Külön kiemelte a kol­lektív szerződés kérdését és kérte az elnökséget: minden erejével hasson oda, hogy a kollektív szer­ződés végre a rendkívüli közgyűlés elé kerüljön. Státz József szavai után Drescher József, a szerveze­tekbe nem tömörült iparosság ne­vében mondott üdvözlő szavakat, elmondotta, hogy a külső város­részben dolgozó önálló kisiparo­sok anyagi helyzete rendkívül szo­morú és ezek is az ipartestület el­nökségétől várják sorsuk jobbra­­fordulását. A Baross Szövetség képviseleté­ben Meggyes Nagy János szólalt fel, meleg szeretettel üdvözölvén az ipartestület elnökségét, ő mon­dotta. " Meggyes Nagy János élénk figyelemmel kiséri az ipar­testület elnökségének munkáját, tárgyilagos kritikát mond akkor, amidőn ezt a munkát értékesnek, s a tagok érdekében állónak ítéli meg. Kéri az ipartestület elnöksé­gét, hogy ez a szorgalom, ambíció, mely eddig munkaútjukat jellemzi, a jövőben is lebegjen szemük előtt. Az üdvözlők végső szónoka az ipartestület főjegyzője, Kiss László volt, aki tisztviselőtársai nevében is isteleg szeretetét és ragaszkodását fejezte ki, s egyben köszönetet is mondott az ipartestület elnökségé­nek és elöljáróságának, mint oly munkaadónak, mely a tisztviselők érdekeit igen értékes módon hono­rálta. Az üdvözlő beszédek elhangzása után Németh Gyula, az ipartestü­let elnöke meghatódott szavakkal mondott köszönetet azért a szere­tésért és ragaszkodásért, mely az üdvözlők szavaiból kicsendült, majd vázolta az elmúlt év esemé­nyeit s rátért a jövő év munkapro­­grammjára. Úgy találta, hogy a szabóiparosság érdekében teljes eredményeket ma igen nehéz el­érni, mert az ipar érdekeit a gyár­ipar és a kereskedelemmel ellen­tétesek lévén — miután ezen utób­biak hatalmasabbak és erősebbek — háttérbe szorul. Mindez azonban őt nem kedvetleníti el, munkakész­ségét nem csökkenti, sőt arra buz­dítja, hogy a tagok érdekében fo­kozottabb ambícióval dolgozzon. Az Ipartestületek Országos Köz­pontja és a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara is az elmúlt évben az ipartestületnek igen hű­séges fegyvertársai voltak és tag­jaink érdekében eredményesen munkálkodotk. Ezenfelül mind­kettő az ipartestület szeretetházát igen jelentékeny anyagiakkal is tá­mogatta. Buzdította az ipartestü­let vezetőségét, hogy a szeretet ház fenntartása érdekében igyekez­zenek munkálkodni. Beszédében reám­utatott az ipartestület főjegy­zőjére és tisztviselői karára és ne­kik is megköszönte szorgalmas és eredményes munkásságukat, majd beszédét egy jobb jövőbe vetett hit reményével zárta le, a jelenlévők­nek, valamint azok kedves család­tagjaiknak boldog újévet kívánt. Utána Kövér József alelnök kö­szönte meg az üdvözléseket. Beszé­dében reámutatott a férfiszabó­ipar rendkívül szomorú gazdasági helyzetére, feltárta azokat a züllött szakmai viszonyokat, melyben az ipar ma tengődik. Úgy találta, hogy legsürgősebb feladat: a szak­ma viszonyainak rendezése. Ezt a célt szolgálja a kollektív szerződés is. Mint az ipartestület alelnöke, s minden erejével odahat, hogy ez a kollektív szerződés minél hama­rább elkészüljön s annak előnyét a tagok élvezhessék is. Boldog újév kívánása után Stácz Józs­i alelnök mondott köszönetet, az üdvözlése­kért. Szavaiban az ipartestület ka­ritativ működését vázolta, r­ámu­tatván arra, hogy az éveken át fo­lyósított segélyeket az ipartestület az elmúlt évben sem tagadta meg keresetképtelen tagjaitól, sok eset­ben adott temetkezési segélyt is, amellett a szeretházat oly intéz­ménnyé fejlesztette ki, mely példa­adó minden ipartestület és ipari közület előtt. Egyelőre bár csak 10 keresetképtelen megrokkant kartársnak nyújtunk fedelet, azon­ban minden reményünk megvan arra, hogy ezt az intézményt ki­­bővítjük, s abban mindenki, aki erre reászorul, nyugodt, boldog otthonát megtalálja. Üdvözölte és köszöntötte Bétay Imrét, az ipar­testületi szék köztiszteletben álló elnökét. Rámutatott arra a nagy feladatra, mely az ipartestületi székre hárulni fog, ha a kollektív szerződés életbe lép, végül kérte, irányítsa úgy az ipartestületi szék munkáját ebben a problémában is oly igazságosan és tárgyilagosan, mint aminő munkájáért lett az ipartestületi székünk nemcsak min­den egyes tagunk előtt példaadóvá, hanem iskolapéldája lett a többi magyarországi ipartestületi székek előtt is. A felszólalások után az ipartes­­tület vezetősége még hosszasan együttmaradt, barátságos, fesztelen beszélgetés során cserélték ki a ve­zetőségi tagok gondolataikat.____ Talán-talán ez a bájos francia népmese s a kacagtató trükkfilm annak politikai hátterével több öntudatot sugall számukra. Belát­ják végre , hogyha a kézműves­­iparos a közületét támogatja, azt teteket. Ha azután majd jön a far­kas, vagyis az OTI adó, munkahi­ány és egyéb iparos baj, akkor bez­zeg siet az ipartestülethez, a szö­vetséghez, az egyesülethez, hogy mentsék meg őt. a sérelmek ellen eredményesen küzdő védvárává esik­ ki, akkor gondtalanul eldanolhatja, hogy: »Nem félünk a farkastól«. Németh Gyula: I/07117FMNFI

Next