Férfiszabók Közlönye, 1936 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1936. január / 1. szám

­ A közelmúltban végighallgattam egy szabászati tanfolyamot. A tanfolyam vizsgáján az egyik tanuló nem tudott felelni a feltett anyag- és áruismereti kérdésre. Mikor a vizsgát vezető igaz­gató ennek oka után tudakozódott, ez a tanuló a megjelent minisztériumi és testületi hivatalos kiküldöttek előtt azt az elképesztő indokot hozta fel mentségére, hogy azokon az órákon, ahol az anyag- és áruismeretről volt szó, nem jelent meg, mert az a sza­bászat és szabóság egyik fölösle­ges mellékága csupán. Nem volna helyes ez esettel részle­tesen is foglalkozni, ha ez csak magá­­ban álló egyéni kijelentés lett volna. De a vizsga után történtek indokolttá teszik, hogy ez esettel mégis foglalkoz­zunk. Az történt ugyanis, hogy néhány hallgató gratulált a »szakinak« bátor kijelentéséért. Jól tette szaki — mon­dották — tanuljon anatómiát az orvos, könyvvitelt a bankár, iparjogot az ügyvéd, áruismeretet a kereskedő stb. —­ s boldogan üdvözölték társukat, aki megmerte mondani s kivágta nevükben is a rezet, — hiszen ezek is fölösleges tárgyai voltak a tanfolyamnak. Pirulva, szégyenkezve és bosszankodva néztük sokan a korlátoltságnak ezt a gaudiu­­mát. Akaratlanul is eszembe jutott sok minden. Mert választ kaptam sok olyan érthetetlen jelenségre, mely a mai sza­bóiparosság életét dermedt mozdulat­lanságra kárhoztatja. S amely nekünk fiatal mestereknek a jövőjét teszi bi­zonytalanná és kilátástalanná. E kije­lentés révén megtudtam sok mindent. Tudom már miért nézik le az ipa­rost és miért nem értékelik. Most már tudom miért hanyagolta el a kormány­zat évtizedeken át a kisipar törekvé­seit. Hogy áldozzon az állam reánk, mikor a nyújtott alkalmakat sem hasz­náljuk fel szaktudásunk gyarapítására? Különösen fájó ez most, amikor a mintaműhelyek s vándortanfolyamok létesítésével akarja az iparügyi mi­nisztérium a kisipar tudását növelni, továbbfejleszteni. Megértem azt is, ha az iparosság vezetőinek elmegy a ked­vük a tevékenységtől, hiszen hivatalos Mellékág írta: Karsai József küldetésben kell pironkodniok kartár­saik bárgyú kijelentései miatt. Világos lett előttem, miért nem tudnak ezek után a testületi vezetők és más ipar­érdekeltségi szervek kellő eredményt felmutatni sok fáradságot igénylő mun­kájuk után. Most már tudom, miért szidják so­kan a kereskedőket, hogy becsapják őket. Azért, mert ezeknek a »szakem­bereknek« az anyagismeret: mellékág. Miért van annyi baj az adóval, OTI- val, kérvénnyel és a közhivatalokkal, mert az iparjog és adózás ismerete: mellékág. Azt is tudom, miért vártatta el egy kartársam a Lipótvárosban egy sínadrág készítését hozzávalóval együtt 4 pengőért, mert a kalkuláció mellék­ág. És mellékág minden:­ a mértan, könyvvitel, anatómia stb., mert ez nem varrás és nem szabászat. Lelki téren is vannak ilyen jelenségek, melyek egyesek szerint szintén mellékágak. Szabad legyen néhányat megemlíteni. PL: szorgalom, tisztesség, kartársak becsülése, önzetlen közszolgálat, szé­pért és jóért való lelkesedés, intéz­mények támogatása, iparos önt­udat, tagdíjfizetés (ez elsősorban lelkiisme­reti kérdés), amelyek fölösleges csö­kevényei lelkiségünknek, egyéniségünk­nek. De, bocsánatot kérek, hova jutunk el így? Mi lesz velünk, ha minden szépet, jót, nemest, hasznosat és amely érték bennünk, mellékesnek nyilvánít­juk. A mi szakmánkban több tudást, értéket, ízlést és helyes üzletvitelt je­lentenek ezek. Szabad-e hát mellék­ággá lefokozni?! Mi fiatalok tiltako­zunk e degradálás ellen, mert tudjuk azt, hogy a fentiek tudása adja meg együttesen a mi értékelésünket. Öntudat, szolgálat, áldozat, szerzi meg számunkra a belső értéket és súlyt. A több tudás és intelligencia pedig biz­tosítja számunkra a nemzeti társada­lomban azt az elit helyet, mely méltán megillet minket munkánk és áldoza­tunk révén. Küzdeni fogunk az olyan ostoba felfogás ellen, mely kényelmi vagy más szempontból az iparosság kárára különbséget tesz fő- és mellék­ágak, valamint szükséges és fölösleges dolgok között. Nekünk fiatal mesterek­nek minden fontos és minden szük­séges, mely egyéni tudásunkat növeli, iparunk szebb jövőjét pedig elősegíti. Hasznos, jó munkálkodást az uj esztendőben! Saját kikészítésű pamutáruk! Bélaéruk és szabókellé­­­kék «aprfca» és kicsiny­ben Brück és Grosz­­| Tern: Aus. 27-27, 800- 79 BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 56sé festést k értet­­ tatott arra, hogy az ipartestület ve­zetősége csak úgy és akkor képes al­kotó munkát kifejteni, ha a tagok egymás iránt szeretettel viseltetnek. Szűnjön meg az a türelmetlen és ide­ges hiang, mely az üléseken néha ki­robban Ezekkel és ily tónussal a szabóipar ügyes-bajos dolgait nem oldjuk meg. A kritikának jogosultsá­gát elismeri és helyénvalónak tartja. Azonban céltalan, sőt káros a minden ok nélküli kritika, különösen az, mely tárgyi alap nélkül való, mely legtöbb­ször magán viseli a hozzánem értés bélyegét. Ezeket azért mondom az újév napján, hogy az elkövetkezendő mun­kaévben az elöljáróságban a szeretet, a békére való vágyakozás, termelő munka iránti vágy leljen hont és így teljesíthesse kitűzött munkáját. Utolsónak Rá­cz József alelnök kö­szönte meg a jókívánságokat, s egy­úttal ő is boldog újévet kívánt mind­annyiunknak. Beszédében rámutatott arra, hogy a bedolgozó kisiparosság helyzete ma kétségbeejtő. A munka­béreket napról-napra nyomják le s ma már ott tart ez a hatalmas tábor, hogy reggeltől estig terjedő munkájá­val sem a megélhetését, sem a ház­bérét nem tudja megkeresni. Ezért kell legelsősorban az ipartestület ve­zetőségének a munkabérkérdést meg­­rendszabályozni, megteremteni a lehe­tőségét a nyugodt termelőmunkának. Biztosítani kell a kisiparosság részére azt, hogy a kereskedelem ne a munka­bérek rovására boldoguljon, hanem a kereskedő munkáját végző iparos ép­­úgy megtalálja számítását, mint a másik fél. Szükséges és kívánatos azért­­ is, mert ha a kereskedelem nem a­­ munkabérek letörésével konkurál egy­mással, akkor a finom rendelési szabó­ság munkaalkalma is megnövekedhet. Az ipartestület elnökségének célki­tűzései között, miként Németh elnök úr már mondotta, egyik legfontosabb problémája ép a munkabérkérdés. Min­den remény megvan arra, hogy ezt a közeljövőben úgy a munkaadók, mint a bedolgozó kisiparosság, vala­mint a segédek közös és kölcsönös megelégedésére megoldhatjuk. Boldog újévet kíván MAKÁN JÁNOS Specialista műtömő, Kunststopfer FÉRFI ÉS NŐI SZABÓMESTER Legtökéletesebb műtömést végez kiégett, molyrágott, elszakadt ruhákon, brokát selyem.­­ Budapest, VII., Thökoly-ut 59/a. sz. szövet és bútor huzatokon. — Ruhák fordításánál szivarzsebek és gomblyukak művészies . Telefonhivó: 96—0—74. beszövése. (Elejéhez kérem a hátát is beküldeni.) — Vidékre a beérkezéshez számított 3 napon­­ belül visszaszállítom. j§­ ii ... ........ ........................ A­­ FÉRFISZABÓK KÖZLÖNYE A legalacsonyabb munkabéreket megállapító bizottság tagjainak kinevezésénél a bedolgozó iparosokat sérelem érte A m. kir. Iparügyi Miniszter úr múlt hó 22-én rendeletet bocsátott ki, melyben életre hívta a férfi­szabóiparban alkalmazott segédek részére fizetendő legalacsonyabb munkabéreket megállapító bizott­ságot. A bizottság elnöke dr. Bor­­sitzky Imre, ny. Ítélőtáblás tanács­elnök, jegyzője Visky László mi­niszteri főmérnök. A bizottság fel­adata, hogy a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara területére Fejér, Nógrád és Hont, valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék továbbá Kecskemét és Székesfehér­vár törvényhatósági joggal felru­házott városok és a Székesfőváros területére kiterjedő hatállyal, egy­részt a férfiszabó és férfiruhaké­­szítő, másrészt a női szabó, leány­ruha és füzőkészítő iparban is, ide­értve a férfi, fiú, női és leányfelső­ruha tömeges előállítását (ruha­konfekció) végző alkalmazottak szá­mára fizetendő legalacsonyabb munkabért megállapítsa, de ugyan­akkor meg kell állapítania a be­dolgozó kisiparosok részére fize­tendő munkadíjat is. A feladata egyúttal az is, hogy az ország egész területén férfi, fiú, női és leány felsőruha tömeges elő-­­ állításával foglalkozó gyáripari üzemek munkavállalóinak fizetendő legkisebb munkabéreket is állapít­sa meg. A munkabérmegállapító bizottsá­got 6 tagozatban alakították meg: 1. Férfiszabó és fiuruha rende­lési szabóság, 2. férfi és fiuruha vásári raktár­szabóság, 3. közszállítási szabóság, 4. női szabó és leányruhakészítő rendelőszabóság, 5. női és leányfelsőruha konfek­cióipar, 6. füzőkészítő szakma. A bizottság érdektelen tagjai Felschmann József nyug, minisz­teri tanácsos és dr. Veér Tibor egy­­temi magántanár, műegyetemi ad­junktus. Az egyes tagozatokban függően attól, hogy melyikről van szó, három férfiszabómester és há­rom férfiszabósegéd nyert kineve­zést. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy a bedolgozó kisiparosokat nagy­ sérelem érte,­­ mert egyetlen egy bizottságban sem — kivéve a konfekció tagozatot — kapott képviseltetést. Márpedig nyilvánvaló, hogy a bedolgozó kis­iparosok képviselői nélkül sem a munkabéreket nem lehet megálla­pítani, de ugyanúgy lehetetlen a bedolgozók munkadíja felett dön­teni. Ipartestületünk — ahogy a rendelkezés napvilágot látott — megfelelő előterjesztésben rámuta­tott a kinevezések hiányosságára, ezzel azonban nem elégedett meg, hanem Németh Gyula elnök, Rácz József alelnök, valamint Bagó Ber­talan és Schlesinger Sándor előírú­­sági tagok a bedolgozó kisiparo­sok képviseletében küldöttségileg kérték az iparügyi minisztérium­ban a hiányok orvoslását. Ez alka­lommal ígéretet nyertek a kisipa­rosság képviselői, hogy szakértő-­­ként minden egyes tárgyalásra meghivatnak és módjuk lesz kíván­ságaikat a bizottságban előadni. A bizottság munkaadó tagjai már megkezdték az előzetes tár­gyalásokat, igyekszenek a munka­vállalókkal megegyezni, hogy a bizottság ülésein mennél simáb­ban és gyorsabban történhessen a munkabérek és munkadíjak megál­lapítása. 3. szám. Rossz vérrőgépét rendkívül olcsón jótállással kijavítom. Műszerészünket telefonhívásra díjmentesen kiküldjük. Hasz­nált varrógépek vétele és eladása varrógépkölcsönzés KELE­n VARRÓGÉPs ÁRUHáZ (Budapesti Mechanikai Vállalat) VII. Thököly­ út 13. Tel: 32­0-93. Ipartestületi tagok 10% engedményt kapnak. II

Next