Férfiszabók Közlönye, 1937 (8. évfolyam, 1-13. szám)
1937. január / 1. szám
2 Saját készítésű pamutáruk! | Brück és Grosz ] BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 5. | Csak bélésáru üzlet! GRÜNHUTALFRÉD Olcsó átok! Telefon: 122-358 Maradékól magnó áron perxakt Bélésáru szaküzlet és varrókellékek Falk Miksa U. 13. (Lipót körútnál) Rossz varrógépét rendkívül olcsón jótállással kijavítom. Műszerészünket telefonhívásra díjmentesen kiküldjük. Használt varrógépek vétele és eladása varrógépkölcsönzés „KELETI“ VIRRÚGÍPáRUHÁZ (Budapesti Mechanikai Vállalat) VII. Thökölyi út 13. Tel: 1-343-26. Ipartestületi tagok 10% engedményt kapnak! Bélésáruk és szabókellé-kek nagyban és kicsinyben Telefon: Aut. 1-807-27., 1-800-79. miniszteri osztályfőnököt, az Iparügyi Minisztérium kisipari osztályának vezetőjét. Az ő munkálkodását, azt a szellemet, melyet is vitt be a minisztériumba, mely áthatja minden egyes munkatársát. Nagyon helyesen mondotta beszédében az érmet átnyújtó Tóth Pál IPOSZ elnök, hogy még a kérés elutasítása is jobban esik Kruchina bárótól, mint egy hideg szőrösszínből jött elintézés. Mi, aki látói és tanúi vagyunk Kruchina báró működésének, akik tudjuk, hogy szívesen ad, ha ad szívből ad és gyorsan ad, mi, akik tapasztaltuk, hogy nem az akta betűd keresi, hanem segíteni vágyással kutatja a lényeget, aki még a legbonyolultabb kérdésből is szíve szerint találja meg a kivezető utat, akinek kedvesebb a telefon, mint a gépelt papírdarab, valahogy természetesnek találtuk ezt a két könycseppet, mert dr. báró Kruchina Károlynak ez a két könnycseppje olyan záloga az ís szeretetének, az ő segítenivágyásának, melyet eddig nem mondhatott magáénak a magyar kézművési párosság. E két könnycseppet sohasem felejtjük el, s e két könnycsepp ha ugyan lehet, talán még nagyobb szeretetre és nagyobb tiszteletre késztet bennünket, ami atyai jóbarátunk Kruchina báró iránt. NÉMETH GYULA: Magyaros öltözködési mozgalom. Az iparügyi minisztérium dr. báró Kruchina Károly miniszteri osztályfőnök, a kisipari osztály vezetője elnöklete alatt a szaksajtó bevonásával értekezletet tartott azon célból, miként lehetne az öltözködésben a magyaros népművészi motívumokat felhasználni. Az elnök megnyitó szavai után dr. Ferenczy Ferenc a magyaros öltözködési mozgalom elnöke mutatott arra, hogy mily nagy jelentőségű nemcsak nemzeti szempontból, hanem gazdasági érdekből is, úgy a női, mint a férfi viseletnél a magyaros motívumok felhasználása. Lapunk képviseletében Kiss László ipartestületi főjegyző hangsúlyozta, hogy a mozgalomhoz a férfiszabóipar szívvel-lélekkel csatlakozik, azonban a férfiszabóipar szempontjából eredményt csak akkor lát, ha a magyaros jellegű ruhák viselését kezdetben ünnepélyes alkalommal, majd később utcai viseletben is magasabb helyeken kezdik meg. Ha majd minisztereink, diplomatáink, az arisztokrácia, a pénz- és szellemi élet vezetői fogadásokon, estélyeken, bálokon magyaros motívumú frakkokban, vagy szmokingokban jelennek meg, úgy látja eredményét a mozgalomnak, oly értelemben, hogy az népszerűségre tesz szert és általános viseletté válik. Vágó Jenő a Szabó Ipar szerkesztője szintén örömmel üdvözölte a gondolatot, hasonló szellemben szólalt fel. Eladó vasalóasztal és kisebb szerszámok. II Margit-krt 49. fszt. 3. Kiss Mihályné. Siccest világos utcai műhelybe felvennék. Telefon: 11-57-01. (A cikk elejét lásd az első oldalon.) évek óta küzdött a kézművesiparosság, az ipartestületek munkakörét is oly nagy mértékben bővítette ki, hogy az ipartestületek a reájuk ruházott feladatok ellátására akkor lesznek képesek, ha az eddiginél fokozottabb energiával fogják betölteni hivatásukat. Az ipartestületi intézmény fennállásának első 25 éve arra az időszakra esik, amikor a gazdasági élet fellendülése olyan mérvű volt hogy az ipartestületeknek jóformán csak közigazgatási funkciókat kellett ellátni. A második 25 esztendő azonban olyan nehézségeket támasztott a kézművesiparosság boldogulása elé, hogy az ipartestületek csakhamar tudatára ébredtek annak, hogy az ipartestületeknek nemcsak közigazgatási tevékenységet kell kifejteni, hanem foglalkozniuk kell gazdasági problémákkal, az iparfejlesztéssel és ezenfelül szociális és karitatív feladatok is hárulnak az ipartestületekre. Örömmel állapítom meg, hogy ennek a feladatnak ez , v-y az ipartestület kimagasló mértékben tett eleget. Ez az ipartestület már a 80-as évek elején a megalakulás nehézségeivel küzdő ipartestületek élére állt, s kezdeményezésére tartják meg évente az országos iparosgyűlést. Az 1890-es évek közepén elsőnek állított fel az ipartestület nyugdíjintézetet, nem a vezetőség mulasztása, hogy az ipartestületi tagok az ezzel járó, terheket vállalni nem merték. Ennek megszűntével betegsegélyző akciót indított. A világháború igen nehéz helyzet elé állította a vezetőséget, mintegy 1200 tagja veszett a világháborúba, a munkaszerzés és a hadbavonultak családtagjai segélyezése egész embereket kívánt. A kommünk sem bolondította meg az ipartestület vezetőségét. Az ipartestület tagjainak bölcs megfontolását igazolja, hogy olyanokat választott a vezetőségbe, kik között olyan, aki a nemzeti érzés és a polgári gondolat megsértése miatt vád alá került volna, egy sem volt. Abban az évtizedes harcban, melyet a kézművesiparosság az ipartörvény 4. és 47 §§-nak módosítása iránt indított nemcsak zászlóbontó volt, de fel- világosító munkájával nagy agilitásaival még azokat az iparosokat is e reform mellé, tudta ellítani, kik végeredményben saját iparukat illetően érdekelve nem is voltak. A testületi székház tehermentes. A temetkezési csoport még ilyen nagy számú tagja mellett is számottevő összeget, 60.000 segélyt utalt ki. Elsőnek állítja fel az ipartestületi széket, irányt szabva a többi ipartestületnek. Szeretetházat állít fel 16 munkaképtelen, anyagiakban elesett derék tagja az ipartestületnek kap most teljes életfogytiglani ellátást egy oly környezetben, mely talán lassan elfeledteti velük azt, hogy az élet mily mostoha volt velük szemben. Adja a Mindenható, hogy ez a szám egy maximum legyen, ne legyen szükség arra, hogy a vezetőségnek ezen akciója kiszélesítésére kelljen gondolni. A szeretetház melleti üdülőtelep viszont, oly gondolat, melynek fejlesztése az eldugott, rossz levegőben élő iparosok testi felüdülése érdekében kívánatos, kezdetnek bíztató, hogy nyaralási idény alatt már 17 családnak tud az ipartestület üdülést biztosítani. A vezetőség ezen munkái sorában meg kell emlékeznem a jegyzői irodáról, annak mostani vezetőjéről, aki a jegyzői irodát abban a szellemben vezeti, s oly általános szaktudással bír, melyet miniszterem a jegyzőktől megkíván. Az ipartestület történetéből vett epizódszerű megemlékezések után áttérek az ipartörvénynovellára. Az új ipartörvénynovella a testületek anyagi helyzetének megerősítését szolgáló rendelkezései, a jegyzői képesítését emelését szolgáló intézkedések, az ipartestületi szék hatáskörének kibővítése, az ipartestület ellenőrzési jogának kiterjesztése, egytől egyig azt a célt szolgálják, hogy a kézművesiparosság érdekképviseletei, azaz az ipartestületek mennél tökéletesebben és mennél eredményesebben tudják a reájuk háruló feladatokat ellátni. A testületnek ebben a munkájában nagy segítségükre van az új ipartörvénynovella, amely a szakmai képesítés emelésén keresztül is támogatja a kézművesiparosság szakmai színvonalának emelését szolgáló törekvéseket és egyéb rendelkezéseivel is azt a célt szolgálja, hogy a kézművesiparosság gazdasági fejlődésének lehetőségét megalapozza. Az új ipartörvénynovella és a kézművesiparosság szakmai képzettségének szóló intézkedések természetesen nem jelentik azt, hogy az iparügyi miniszter úrnak és a m. kir. kormánynak a kézművesiparosság érdekében megindított akciója ezzel befejezést nyert, hanem — amint azt a Miniszter úr őnagyméltósága már több ízben kijelentette — ez csak alapul szolgált arra, hogy a kézművesiparosság gazdasági vonatkozású problémái mennél tökéletesebben oldhassuk meg. A kézműves iparosságnak egyik legsúlyosabb problémája a hitelellátás kérdése és ennek a kérdésnek rendezését a Miniszter úr már tervbe is vette és amint a kaposvári országos iparosgyűlésen kifejezésre is juttatta, ezt a kérdést oly módon kívánja rendezni, hogy a kézművesiparosság nehéz feltételű kölcsöneit könnyebb feltételű kölcsönökkel cseréltessék ki. Kétségtelen, az is, hogy az árrombolás egyik legnagyobb veszedelme a kézmvesiparosságnak és ezért vette tervbe a Miniszter úr azt, hogy élni fog az ipartörvénynovellának az árrombolás megakadályozását szolgáló rendelkező-esetben kapott felhatalmazással. A munkaalkalmak szaporítása, mely szintén egyik legfontosabb sorskérdése a kézművesiparnak,, nagy lépésekkel haladt előre azoI által, hogy a Miniszter úr a Kisipari Kiviteli Intézet szervezésének előmozdításával a külföldi piacok megszerzésének lehetőségét is megnyitotta a kézművesipari termékek előtt. A kézművesiparosság egyéb gazdasági természetű bajainak orvoslása is állandó gondoskodás tárgyát képezi és a Miniszter úr őnagyméltósága mindent elkövet, hogy ennek az értékes társadalmi rétegnek, amely hosszú évszázadok tanúsága szerint mindig híven teljesítette a magyar haza iránti kötelességét, helyzetét mennél jobban megkönynyítse. A magyar kézművesiparosság egyaránt megállta a helyét háborúban és békében és a magagyar nemzet céljait mindenkor egyformán tudta szolgáni, karddal vagy szerszámmal a kezében és a magyar kultúra védelméhez, a magyar kultúra fejlesztéséhez nemcsak vérét áldozta fel, de verejtékcseppjeivel is elősegítette az egyetemes magyarság szebb jövője felé vezető út előkészítését. A magyar kézművesiparosság a polgári kötelességteljesítés frontján is mindenkor a legnagyobb lelkiismeretességgel igyekezett honpolgári Nyugdíjbiztosítás havi 5*— pengőért FÉRFISZABÓK KÖZLÖNYE 1. szám. 1 B. U. É. K. é. I MAKÁN JÁNOSSpecialista műtömő, Kunststopfer FÉRFI ÉS NŐI SZABÓMESTER Legtökéletesebb műtömést végez kiégett, molyrágott, elszakadt ruhákon, brokát selyem, §§ Budapest, VII., Thököly-ut 59/a. sz. szövet és bútor huzatokon. — Ruhák fordításánál szivarzsebek és gomblyukak művészies . Telefonhívó : 29—60—74. beszövése. (Elejéhez kérem a házát is beküldeni. — Vidékre a beérkezéshez számított 3 napon belül visszaszállítom.