Férfiszabók Közlönye, 1939 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1939. január / 1. szám

Elöljárósági ülés f. hó 17-én kedden. (Meghívót lásd 6. * 9 * 5 X4 *r-i V*»*rr •'•1939. janin no. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IV. REÁLTANODA­ U. 16 Telefon: 3—851—24. Lapvezér: NÉMETH GYULA ipt. elnök, töm­h. biz. tft£Í Szerkeszti: KISS LÁSZLÓ ipt. főjegyző Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre ............. 6­D­P. Az ipartestület tagjai, díjtalanul kapják. A tanoncok szakrajzoktatását gyakorló szabómesterekre kell bízni Nincs joga a fehérneműkészítőipari bérmegállapító bizottságnak szabóipari munka után bért megállapítani Az ipartestület elöljáróságának újabb megmozdulásai Atalos ipartestület elöljárósága pa­nasszal fordult a Polgármesterhez, mint a tanonciskolák felügyeleti hatóságához, mert a tanonciskolá­ban szabászati szakrajzot taníta­nak. A panaszos beadvány a kö­vetkezőket mondja: A tanoncvizsgáló bizottság a vizsgát tévő segédektől bekéri és megtekinti azokat a szakmabeli rajzokat, melye­ket a tanoncok a tanonciskolában a rajzórán készítenek. A bizottság ugyan­is meggyőződést óhajt szerezni a ta­­noncok szakmabeli rajzkészségéről és előrehaladásáról. A legutóbbi segédi vizsgálaton az egyik tanonc egy zakó szerkezeti szakrajzát mutatta be mint olyant, melyet az iskolában rajzolt, amelyre őt a tanonciskolában az iskola ta­nára így tanította. A sérelmezett szerkezeti szakrajzot, mely egy kabát „elejét“ és „hátulját“ ábrázolja, tisztelettel mellékeljük. A szakrajzon a tanonc az „elejét“ és „há­tát“ fehér krétával rajzolta meg. Hogy laikus előtt is szemléltetőbbé tegyük a hibákat, szakemberrel belerajzoltat­­juk a helyes és megfelelő vonalakat. Szakértő a helyesen felfektetett „ele­jét“ és „hátulját“ vörös krétával raj­zolta meg. A két szakrajz egyszerű megszem­lélésével is kitűnik az eredeti rajz alapvető hibája: 1. Az ujjakivágás úgy a hátulján, mint az elején oly kicsi, hogy a minta után kiszabott kabátba az ujját bevarrni képtelenség, helye­sebben mondva, az így megvarrt saccot használni nem lehet. 2. Ezzel szemben a tanonc által rajzolt minta „válla“ a ténylegesnél sokkalta hosszabb, úgyhogy a meg­kívánt összedolgozás szinte lehe­tetlen. 3. A kabát „elejénél“ oly nagy dif­ferenciát találtunk, mely a gyakor­latban teljesen hasznavehetetlen ka­bátot eredményez. 4. A zsebet a tanonc rossz helyre és magasra helyezte. 5. A „hátulját“ annyira szűkre raj­zolta, hogy az ezután kiszabott ka­bát a gyakorlatban teljesen hasz­navehetetlen lenne. Mi fentebb csak a nagyon kirívó hibákra mutattunk rá, azokra, melyek laikus előtt is az első pillantásra azon­nal szembetűnőnek látszanak. Az egyik vidéki Kamara területén fekvő ipartestület szabószakosztálya országos mozgalmat indított, hogy a tanonciskolában tanítsák meg a tanon­­cokat szabni is, illetőleg képezze a tananyag tárgyát a szabászati szakrajz tanítása is. A felvetett probléma meg­vitatására a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakértekezletet tartott, melyen a férfi és női szabó ipartestü­letek, s a környékbeli nagyobb vá­rosok ipartestülete ruházati szakosztá­lyainak megbízottai vettek részt. Ezen értekezlet egyhangúlag arra az álláspontra jutott, hogy a szabászati szakrajz szerkesztése a szabóiparnak egy oly magas munka­köre, mely nemhogy a tanoncok tanulási tárgyát képezhetné, hanem ezen tudás elsajátítására is csak oly segédek képesek, akik az ehhez szükséges érzékkel rendelkeznek, s akik a varrási munkálatok tudá­sainak teljes birtokában vannak. A tanonc tanideje oly rövid, hogy ezalatt a varrási mesterséget sem ké­pes teljesen elsajátítani. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a tanonc munkaideje napi 8 óra, melybe az iskolában és a leventefoglalkoztatás alatt eltöltött időt is beleszámítják. A tanonciskola viszont tananyagának bő­ségessége folytán sem képes szabászati szakrajzok mélyreható, tehát ered­ményt kecsegtető előadására a tanidő­ből erre a célra külön időt kihasí­tani De még ha erre ideje is volna, ak­kor sem képezhetné ez a tanítás tár­gyát, mert a tanonc elmebeli felkészültsége, ennek befogadására, nagy általános­ságban, képtelen. Nem is lehet a tanonc feladata, hogy s­zabni tanuljon. De az sem, hogy az egyes ruházati darabok szakrajzát elsajátítsa. Bizonyíték erre a tiszte­lettel mellékelt szakrajz, mely mintegy iskolapéldája annak, mi történik ak­kor, ha a tanoncot olyasvalamire ta­níttatják, ami az ő képességeit túl­haladja. E helyen csak megemlítjük, hogy a tanárt, aki e rajz oktatását végzi, maga sem lehet gyakorlati szakem­ber, mert máskülönben tanítványa eme rajzot nem így készítette volna el. Ezúttal ismét bebizonyosodott az ipartestület ama régi kérelme, hogy az iskola a szakrajz tanítására oly gyakorlati szakoktatókat alkalmaz­zon, akik az ipart tényleg űzik és így a divat változásait rajzaik meg­szerkesztése alkalmával átvinni ké­pesek. Nem emelünk kifogást amiatt, hogy az iskolában szakrajzot tanítanak. Kell, szükséges ez. Szükséges azért, hogy a tanonc rajzkészségét emelje. Ez az anyag azonban egyszerű mér­tani ábrák, testek, különböző mértani vonalak rajzolásán túl nem terjedhet, különösen nem szabad megengedni azt, hogy a tanoncok egyes ruházati darabok szerkezeti szakrajzát készítsék el. A tanonc elmebeli készsége fogékony az iskolában tanultak iránt. Egy egész életre vész emlékezetébe amit az isko­lába tanult. Ha már most a szerkezeti szakrajzot rossz alapból kiindulva olyasvalakitől tanulja, aki varrni nem tud, s aki nem tudja, hogy az 1—2 centiméterrel elrajzolt minta után ki­szabott darabok összevarrása a ruha­darab használhatóságában mit jelent.­ SINGER varrógépek rég bevált jó minő­ségben a szabóipar részére. Legmesszebbmenő fizetési megkönnyí­tések Csekély havi részletek. FIÓKOK MINDENÜTT. SINGER varrógép r.-t.

Next