Férfiszabók Közlönye, 1939 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1939. január / 1. szám
FÉRFISZABÓK KÖZLÖNYE Sommes* és Klimger mechanikai ruhagyár Fixemp márkás férfiruházat és felsőkabátok Zerge márkás tiroliruhák és gyermekkabátok kizárólagos gyártói BUDAPEST, V. Wekerle Sándor u. 15. Telefonsz.: 123-031 és 111-011. isii pamutárukrück és Gresz BUDAPEST, V., Erzsébet tér 5. 1 . Bélésáruk ésszabókellékekék nagyban és kicsinyben . Telefon: Aut. 1-807-27., 1-800-79. Csak stélésáru üzlet nek, vagy sokszor mily helyrehozhatatlan hibát okoznak elképzelhető, hogy ez a rossz alap és rossz tanítás a tanoncban örökké megmarad. Bár ha később évek folyamán utánképzi , magát az alapvető hibába önkéntelenül visszaesik, s majd csak a gyakorlati élet vezeti őt a helyes útra. Addig azonban, időben, munkában és anyagiakban súlyos tanulópénzt fizet. Fentiek tiszteletteljes elmondása után arra kérjük a méltóságos Polgármester urat, méltóztassék utasítani, a tanonciskola igazgatóságát, hogy egyes ruhadarabok szerkezeti szakrajzának tanítását mellőzzék és kizárólag ez egyszerűbb rajzelemek tanítására szorítkozzanak. Ezúttalismételten előterjesszük ama kérésünket is, mely oda irányul, hogy a tanonciskolában szakrajzot és technológiát kizárólag az ipart ma is űző, tehát gyakorlóiparosok tanítsák. A munkások védő munkaruhái is a férfiszabóipar körébe tartoznak , több évtizedek által kialakult szokás-A fehérneműkészítő ipar munkabéreit megállapító bizottság, egyes ruházati darabok után is megállapította a fizetendő munkabéreket, melyek a férfiszabóipar munkakörébe tartoznak. Miután az ipartestület sérelmezte a bizottság hatásköri túllépését, a hozott határozat ellen az alábbiakban fellebbezett: „A bizottság hatásköre kizárólag a fehérneműkészítő iparban fizetendő legalacsonyabb munkabérek megállapítására terjed ki, miként ezt a Budapesti Közlöny 1938. évi 212. számában közzétett kinevezési miniszteri rendelet is előírja. A fentiekből önként következik az, hogy ez a bizottság kizárólag csak azon munkadarabok után állapíthat meg munkabéreket, amely munkabéreket, amely munkadarabok a fehérneműkészítő ipar munkakörébe tartoznak. A bizottság azonban ezt az elvet nem vette figyelembe, hanem a megállapított munkabéreket oly ruhadarabok után is, melyek nem a fehérneműkészítő ipar, hanem más történetesen a képesítéshez kötött férfiszabóipar munkakörébe tartoznak, gyakorlat alapján azt is, hogy minden néven nevezendő oly férfi felső ruházati cikk, melyet felsőruhaként viselünk, a férfiszabóipar munkakörébe tartozik. Márpedig a fentemlített ruhadarabok minden körülmények közeli felső ruházati cikke, mert hiszen viselője alatta valójában fehérneműt, sőt esetleg kabátot is visel. Hogy azonan fellebbezésünket mégjobban alátámasszuk, mély tiszteletet hívjuk fel Nagyméltóságod szíves figyelmét arra is, hogy a fenti elven túl, a megállapított munkabérek szakszerűtlenek és nem alkalmasak azt a nemes célt szolgálni, mely eme szociális törvény alkotója szemei előtt lebegett. Egészen természetes dolognak látszik, hogy ily munkabérek megállapítására csak oly bizottság képes, melyben az érdekelt ipar munkaadói és munkavállalói helyet kaptak, s a bizottságnak szakszerű felvilágosításokkal a szakma sajátságos helyzetével, termelési módjával és lehetőségeivel számolva adtak tanácsot. Ha a bizottságnak ezt a határozatát respektálnék, akkor ugyanezen a jogcímen jogosult volna a hentes vagy mészárosiparban működő legalacsonyabb munkabéreket megállapító bizottság a férfiszabóipar ruhadarabjaira vonatkozóan határozatot hozni. Hosszú évtizedes szokásgyakorlat határolta el a férfiszabó és fehérnemű készítő ipar munkaterületét. Ezt a szokásgyakorlatot a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában az érdekelt szakmák érdekképviseleteinek kiküldötteiből alakult szakértekezlet magáévá tette, s kimondotta, hogy a „munkaköpeny“, „orvosi köpeny“, „munkaruha“ és a „munkásruha húzós nadrággal“ a képesítéshez kötött férfiszabó, illetőleg amennyiben nők viselik, a női szabó ipar munkakörébe tartozik. Tisztelettel megemlítjük Nagyméltóságod előtt, hogy a fenti megállapítás, mely a Kamarának elvi jelentőségű döntése, mérvadó a kontárbíróságok előtt is, amennyiben ennek alapján ítélik el a fehérneműkészítő iparost, ha ily munkacikkeket készít. Ugyanúgy megállapította a Kereskedelmi és Iparkamara szintén a Hogy ne mondjunk egyéb példát, iparunkra mutatunk rá, ahol külön-külön rendelet intézkedik a rendelési szabóság, a tömegtermelő, a vásári szabóság, valamint a közszállítási szabóság munkabéreire.. Ezek a rendeletek annyira komplikáltak, bonyolultak, hogy azokban csak az ismeri ki magát, ki az ipar termelési technikájával tisztában van. A kitűzött cél elérése céljából tehát kívánatos, hogy az időszaki vizsgálatokban az ipartestület is részt vegyen. Az ipartestület elöljárósága határozata értelmében a fentieket közölte az ipartestület a Kamarával és az Ipartestületek Központjával azon célból, hogy ezt a két érdekképviseleti szerv tegye az elgondolást magáévá és ily értelemben terjesszen emlékiratot az iparügyi miniszterhez. A bizottságban azonban sem oly munkaadók, sem oly munkavállalók nem kaptak helyet, akik ezeket a ruhadarabokat készítik, de még csak szakértőként sem hallgattattak meg. A fehérneműkészítő ipar alapanyaga rendszerint vászon, selyem és könynyebb fehér vágya színes méterárú. A mondott ruhadarabok alapanyaga azonban pamutvászon, lenvászon, impregnált vászon, saválló gyapjú, ponyva, lüszter, műselyem, ballonselyem. Az ezekből készült ruhadaraok rendszerint védőruhák, amelyet semmiféle indokolással sem lehet fehérnemű, alsóruházat fogalma alá vonni. Amennyiben belenyugodnánk abba, hogy a bizottság jogosult volt a sérelmezett ruhadarabokra vonatkozóan határozatot hozni, akkor ezzel módot is nyújtanánk arra, hogy ezek az iparosok a ruhadarabokat készítsék és így a férfiszabóipar jogos munkaterülét vennék el, amelybe természetszerűleg bele nem nyugodhatunk. Mély tisztelettel megemlítjük végül azt is, hogy a határozat sérelmezett része nem segít a fehérneműkészítő iparban foglalkoztatott munkásokon és nem teremt rendet a vállalati munkabérek terén sem. Nem éri el azt a célját sem, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen, sőt a határozat az érdekelteket a lehető leghátrányosabb helyzetbe hozza. A fentiek tiszteletteljes elmondása után kérjük Nagyméltóságodat, hogy a megfellebbezett határozat 15., 1i., 17-ik pontjait helyezze hatályon kívül illetőleg azokat ne erősítse meg és itamosítsa, hogy ezen ruhadarabok legalacsonyabb munkabérét és munkadíját az erre hivatott férfiszabóipari munkabérmegállapító bizottság állapítsa meg. * 1. szám. Január végéig lehet felmondani a megrögzített általános kereseti adót K érvényben kell kérni az új adó megállapítását, amelyhez az adóvallomást is csatolni kell. — Az ipartestület díjtalanul készíti el a kérvényt és az adóvallomási ívet A jövedelem- és vagyonadóról, valamint az általános kereseti adóról szóló törvényes rendelkezések értelmében az adóhatóságok azoknak az adózóknak adóit, akiknek előző évi keresete 10.000 pengőt, vagyonuk pedig a 150.000 pengőt nem haladta meg, megrögzítették. Ezek az adózók a fennálló rendelkezések értelmében nem kötelesek adóvallomást adni, mert ezek adóját új kivetés mellőzésével a jövő évre változatlanul átírják. Az adóhatóságoknak az adóalapot új kivetés alapján a következő esetekben kötelességük megállapítani: Ha a kereseti adóalap a 10.000 pengőt, a vagyonadóalap a 150.000 pengőt meghaladja. (Az ilyen adózók február hó végéig kötelesek adóvallomást benyújtani), ha a kivetés február hó végéig nem válik jogerőssé, vagyis ha az 1935. évi adó még fellebbezés vagy panasz alatt áll, ha az adókivetés nem egy teljes évi, hanem csonka üzletév eredménye alapján történt; (azok az adózók tehát, akiknek 1935. évi kereseti adóját csonka év alapján állapították meg, 1935-ben február havában, még vallomást kötelesek benyújtani), ha az adózó évközben más adókerületbe költözött; ha az adózó adóévét megelőző esztendő folyamán foglalkozást változtatott; továbbá, ha az adóhivatal akár a kereseti, akár a jövedelemadóra új bevallás nyújtására hívja fel az adózót. Mint ahogy az adóhatóság jogosult a megrögzített adót felmondani és az adózói vallomás beadására felhívni, éppen így jogosult az adózó is megrögzített adóját felmondani. Az adóhatóság az esetben mondhatja fel a megrögzített adót, ha az adózó jövedelmében változás állt elő. Ebben az esetben a pénzügyi hatóságok a felmondás jogával március hó végéig élhetnek. Az adózó a megrögzített adó felmondását január hó végéig eszközölheti és ugyanazon időpontig köteles a felmondást tartalmazó kérvénnyel együtt új adóvallomást benyújtani. Ha valaki adójának új megállapítását kéri, az érvéi ívben lévő rendelkezések értelmében az adó akár az első, akár másodfokon JM&hs&ikGkteft Ui&ideltie!Specialista műtömő, Kunststopfer iP INI FE.rl ^3 i\ 0 • ^‘v J ‘ Legtökéletesebb műtömést végez kiégett, molyrágott, elszakadt ruhákon, brokát selyem, Budapest, VII., Thököly-út 59/a. sz. szövet és bútor huzatokon. — Ruhák fordításánál szivarzsebek és gomblyukak művészies Telefonhivó , 29—60—74. beszövése. (Elejéhez kérem a házát is beküldeni.) — Vidékre a beérkezéshez számított 3 napon belül visszaszállítom.