Férfiszabók Közlönye, 1939 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1939. január / 1. szám

FÉRFISZABÓK KÖZLÖNYE Sommes* és Klimger mechanikai ruhagyár Fixemp márkás férfiruházat és felsőkabátok Zerge márkás tiroliruhák és gyermekkabátok kizárólagos gyártói BUDAPEST, V. Wekerle Sándor­ u. 15. Telefonsz.: 123-031 és 111-011. isii pamutáruk­­­rück és Gresz BUDAPEST, V., Erzsébet­ tér 5. 1 . Bélésáruk és­­szabókellé­ke­kék nagyban és kicsinyben . Telefon: Aut. 1-807-27., 1-800-79. Csak stélésáru üzlet­­ nek, vagy sokszor mily helyrehozh­a­­­­tatlan hibát okoznak elképzelhető, hogy ez a rossz alap és rossz tanítás a tanoncban örökké megmarad. Bár ha később évek folyamán utánképzi , magát az alapvető hibába önkéntelenül­­ visszaesik, s majd csak a gyakorlati­­ élet vezeti őt a helyes útra. Addig azonban, időben, munkában és anya­giakban súlyos tanulópénzt fizet. Fentiek tiszteletteljes elmondása után arra kérjük a méltóságos Pol­gármester urat, méltóztassék utasítani, a tanonciskola igazgatóságát, hogy egyes ruhadarabok szerkezeti szakraj­zának tanítását mellőzzék és kizárólag ez egyszerűbb rajzelemek tanítására szorítkozzanak. Ezúttal­­ismételten előterjesszük ama kérésünket is, mely oda irányul, hogy a tanonciskolában szakrajzot és technológiát kizárólag az ipart ma is űző, tehát gyakorlóiparosok tanítsák. A munkások védő munkaruhái is a férfiszabóipar körébe tartoznak , több évtizedek által kialakult szokás-A fehérneműkészítő ipar munka­béreit megállapító bizottság, egyes ruházati darabok után is megálla­pította a fizetendő munkabéreket, melyek a férfiszabóipar munkakö­rébe tartoznak. Miután az ipartestület sérel­mezte a bizottság hatásköri túllé­pését, a hozott határozat ellen az alábbiakban fellebbezett: „A bizottság hatásköre kizárólag a fehérneműkészítő iparban fizetendő legalacsonyabb munkabérek megálla­pítására terjed ki, miként ezt a Buda­pesti Közlöny 1938. évi 212. számában közzétett kinevezési miniszteri rende­let is előírja. A fentiekből önként következik az, hogy ez a bizottság kizárólag csak azon munkadarabok után állapíthat meg munkabéreket, amely munka­béreket, amely munkadarabok a fehérneműkészítő ipar munkakö­rébe tartoznak. A bizottság azonban ezt az elvet nem vette figyelembe, hanem a megálla­pított munkabéreket oly ruhadarabok után is, melyek nem a fehérneműké­­szítő ipar, hanem más történetesen a képesítéshez kötött férfiszabóipar mun­kakörébe tartoznak, gyakorlat alapján azt is, hogy minden néven nevezendő oly férfi felső ruházati cikk, melyet felsőru­haként viselünk, a férfiszabóipar munkakörébe tartozik. Márpedig a fentem­lített ruhadarabok minden kö­rülmények közeli felső ruházati cikke, mert hiszen viselője alatta valójában fehérneműt, sőt esetleg kabátot is visel. Hogy azonan fellebbezésünket még­­jobban alátámasszuk, mély tisztele­tet hívjuk fel Nagyméltóságod szíves figyelmét arra is, hogy a fenti elven túl, a megállapított munkabérek szak­szerűtlenek és nem alkalmasak azt a nemes célt szolgálni, mely eme szo­ciális törvény alkotója szemei előtt le­begett. Egészen természetes dolognak lát­szik, hogy ily munkabérek megállapí­tására csak oly bizottság képes, mely­ben az érdekelt ipar munkaadói és munkavállalói helyet kaptak, s a bi­zottságnak szakszerű felvilágosítások­kal a szakma sajátságos helyzetével, termelési módjával és lehetőségeivel számolva adtak tanácsot. Ha a bizottságnak ezt a határozatát respektálnék, akkor ugyanezen a jogcímen jogosult volna a hentes vagy mészárosiparban­ működő leg­alacsonyabb munkabéreket meg­állapító bizottság a férfiszabóipar ruhadarabjaira vonatkozóan határo­zatot hozni. Hosszú évtizedes szokásgyakorlat határolta el a férfiszabó és fehérnemű készítő ipar munkaterületét. Ezt a szokásgyakorlatot a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamarában az érde­kelt szakmák érdekképviseleteinek ki­küldötteiből alakult szakértekezlet ma­gáévá tette, s kimondotta, hogy a „munkaköpeny“, „orvosi köpeny“, „munkaruha“ és a „munkásruha húzós nadrággal“ a képesítéshez kö­tött férfiszabó, illetőleg amennyi­ben nők viselik, a női szabó ipar munkakörébe tartozik. Tisztelettel megemlítjük Nagyméltó­ságod előtt, hogy a fenti megálla­pítás, mely a Kamarának elvi je­lentőségű döntése, mérvadó a kon­­tárbíróságok előtt is, amennyiben ennek alapján ítélik el a fehérnemű­­készítő iparost, ha ily munkacik­­keket készít. Ugyanúgy megállapította a Keres­­­­kedelmi és Iparkamara szintén a­­ Hogy ne mondjunk egyéb pél­dát, iparunkra mutatunk rá, ahol külön-külön rendelet intézkedik a rendelési szabóság, a tömegtermelő, a vásári szabóság, valamint a köz­szállítási szabóság munkabéreire.. Ezek a rendeletek annyira kompli­káltak, bonyolultak, hogy azokban csak az ismeri ki magát, ki az ipar termelési technikájával tisz­tában van. A kitűzött cél elérése céljából tehát kívánatos, hogy az időszaki vizsgálatokban az ipar­testület is részt vegyen. Az ipartestület elöljárósága ha­tározata értelmében a fentieket közölte az ipartestület a Kamará­val és az Ipartestületek Központjá­val azon célból, hogy ezt a két érdekképviseleti szerv tegye az el­gondolást magáévá és ily értelem­ben terjesszen emlékiratot az ipar­ügyi miniszterhez. A bizottságban azonban sem oly munkaadók, sem oly munkavállalók nem kaptak helyet, akik ezeket a ruhadarabokat készítik, de még csak szakértőként sem hallgattattak meg. A fehérneműkészítő ipar alapanyaga rendszerint vászon, selyem és köny­­nyebb fehér vágya színes méterárú. A mondott ruhadarabok alapanyaga azonban pamutvászon, lenvászon, im­pregnált vászon, saválló gyapjú, pony­va, lüszter, műselyem, ballonselyem. Az ezekből készült ruhadaraok rendszerint védőruhák, amelyet semmiféle indokolással sem lehet fehérnemű, alsóruházat fogal­ma alá vonni. Amennyiben belenyugodnánk abba, hogy a bizottság jogosult volt a sérel­mezett ruhadarabokra vonatkozóan határozatot hozni, akkor ezzel módot is nyújtanánk arra, hogy ezek az ipa­rosok a ruhadarabokat készítsék és így a férfiszabóipar jogos munkaterü­­lét vennék el, amelybe természetsze­rűleg bele nem nyugodhatunk. Mély tisztelettel megemlítjük végül azt is, hogy a határozat sérelmezett része nem segít a fehérneműkészítő iparban foglalkoztatott munkásokon és nem teremt rendet a vállalati munkabérek terén sem. Nem éri el azt a célját sem, hogy egyenlő ver­senyfeltételeket teremtsen, sőt a határozat az érdekelteket a lehető leghátrányosabb helyzetbe hozza. A fentiek tiszteletteljes elmondása után kérjük Nagyméltóságodat, hogy a megfellebbezett határozat 15., 1i., 17-ik pontjait helyezze hatályon kívül illetőleg azokat ne erősítse meg és i­t­amo­sítsa, hogy ezen ruhadara­bok legala­­csonyabb munkabérét és munkadíj­át az erre hivatott férfiszabóipari mun­­kabérmegállapít­ó bizottság állapítsa meg. * 1. szám. Január végéig lehet felmondani a megrögzített általános kereseti adót K érvényben kell kérni az új adó megállapítását, amelyhez az adóvallomást is csatolni kell. — Az ipartestület díjtalanul készíti el a kérvényt és az adóvallomási ívet A jövedelem- és vagyonadóról,­­ valamint az általános kereseti adó­ról szóló törvényes rendelkezések értelmében az adóhatóságok azok­nak az adózóknak adóit, akiknek előző évi keresete 10.000 pengőt, vagyonuk pedig a 150.000 pengőt nem haladta meg, megrögzítették. Ezek az adózók a fennálló rendel­kezések értelmében nem kötelesek adóvallomást adni, mert ezek adó­ját új kivetés mellőzésével a jövő évre változatlanul átírják. Az adó­hatóságoknak az adóalapot új ki­vetés alapján a következő esetek­ben kötelességük megállapítani: Ha a kereseti adóalap a 10.000 pengőt, a vagyonadóalap a 150.000 pengőt meghaladja. (Az ilyen adó­zók február hó végéig kötelesek adóvallomást benyújtani), ha a kivetés február hó végéig nem válik jogerőssé, vagyis ha az 1935. évi adó még fellebbezés vagy panasz alatt áll, ha az adókivetés nem egy teljes évi, hanem csonka üzletév ered­ménye alapján történt; (azok az adózók tehát, akiknek 1935. évi ke­reseti adóját csonka év alapján ál­lapították meg, 1935-ben február havában, még vallomást kötelesek benyújtani), ha az adózó évközben más adó­­kerületbe költözött; ha az adózó adóévét megelőző esztendő folyamán foglalkozást vál­toztatott; továbbá, ha az adóhivatal akár a kereseti, akár a jövedelemadóra új bevallás nyújtására hívja fel az adózót. Mint ahogy az adóhatóság jo­gosult a megrögzített adót felmon­dani és az adózói vallomás beadá­sára felhívni, éppen így jogosult az adózó is megrögzített adóját fel­mondani. Az adóhatóság az esetben mond­hatja fel a megrögzített adót, ha az adózó jövedelmében változás állt elő. Ebben az esetben a pénz­ügyi hatóságok a felmondás jogá­val március hó végéig élhetnek. Az adózó a megrögzített adó fel­mondását január hó végéig eszkö­zölheti és ugyanazon időpontig kö­teles a felmondást tartalmazó kér­vénnyel együtt új adóvallomást be­nyújtani. Ha valaki adójának új megállapítását kéri, az érvéi ívben lévő rendelkezések értelmében az adó akár az első, akár másodfokon JM&hs&ikGkteft Ui­&ideltie!Specialista műtömő, Kunststopfer iP INI FE.rl ^3 i\ 0 • ^‘v J ‘ Legtökéletesebb műtömést végez kiégett, molyrágott, elszakadt ruhákon, brokát selyem, Budapest, VII., Thököly-út 59/a. sz. szövet és bútor huzatokon. — Ruhák fordításánál szivarzsebek és gomblyukak művészies Telefonhivó , 29—60—74. beszövése. (Elejéhez kérem a házát is beküldeni.) — Vidékre a beérkezéshez számított 3 napon belül visszaszállítom.

Next