Honi Ipar, 1904. szeptember-december (5. évfolyam, 18-24. szám)
1904-09-15 / 18. szám
A MAGYAR IPARPÁRTOLÁS ÉS IPARFEJLESZTÉS KÖZLÖNYE. AZ ÖNÁLLÓ VÁMTERÜLETÉRT KÜZDŐ IPARI, KERESKEDELMI ÉS KÖZGAZDASÁGI FOLYÓIRAT. A MUNKAADÓK SZOCZIÁLIS ÉRDEKEIT, A VÁLLALKOZÓK ÉS NAGYIPAROSOK KÖZSZÁLLÍTÁSI ÜGYEIT FELÖLELŐ ÉS AZ IPAR MINDEN ÁGÁBAN MŰSZAKI ISMERETEKET TERJESZTŐ SZAKLAP, SZERKESZTŐSÉQ ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST RIAdE10ill! MÁRIA fefcÓZIA-TÉR 2 SZÁM. Telefon 61455.FELELŐS SZERKESZTŐ : SUGÁR OTTÓ. TÁRSSZERKESZTŐ : GYÁRFÁS OSZKÁR. ELŐFIZETÉSI ÁR : EGÉSZ ÉVRE .... 16 KOR. FÉL ÉVRE................................ 8 KOR. MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 1-ÉN ÉS 15-ÉN. Az igazat megvallva, Mandel Pál dr.-nak kartell-törvénytervezete túltett minden várakozásunkon s erősen meglepett bennünket. A kartellek dolgában t. i. ott áll ma a nemzetközi legiszlativa, hogy problémájának tanulmányozásához először a kellő anyagot tartja beszerzendőnek, így pl. az észak-amerikai Egyesült Államokban egy esztendővel ezelőtt a Bureau of Corporations-t alapították törvényhozásilag, kimondottan avval a czélzattal, hogy anyagot gyűjtsön a későbbi idők törvényhozásának fentartott kartell- és tröszt törvényhez. A német kormány is idestova egy esztendő óta folytat kontradiktorikus tárgyalásokat az ott fennálló kartellek körül közvetlenül és távolabb vonatkozásban érdekeltekkel. Amint tehát látjuk, a művelt nyugaton egyelőre még várakozó álláspontot foglalnak el a kartelleknek törvényhozás útján megoldandó problémájával szemben. Jogosan hihettük ennélfogva, hogy Mandel dr. terve is abban fog kulminálni, hogy az összes kartellek az e czélra kirendelt hatóságnál bejelentendők, mert különben érvénytelenek. A napilapokban megjelent előzetes kommünikék is e feltevésünket erősítették meg. S most megjelenik igazi meglepetés gyanánt a 22. §-ból álló törvénytervezet mint teljesen átgondolt, a kérdés egészébe markoló munka. Benne van ugyan a kartell-publiczitást szolgáló s így a jövőbeli kodifikáció részére anyaggyűjtést elrendelő intézkedés is, de a Mandeláért tervezet ezen jóval túlmegy. Egyfelől a kereskedelmi miniszternek megadja a jogot arra, hogy a rendes bíróságnál a kartell megszüntetését kérhesse az esetben, ha a kartell-szerződésben káros kikötések foglaltatnak, vagy ha az a kartell az áraknak a közönség kizsákmányolására irányuló rendkívüli felszöktetését idézi elő. Más A kartell-törvényjavaslat felől pedig kártérítésre kötelezi a kartellált vállalatokat azok irányában, akik bebizonyíthatólag valamely módon kárt szenvedtek a kartell valamely ármegállapítása folytán. Egyébiránt a kartellszerződéseket általában érvényeseknek deklarálná a magyar törvénytervezet, ha azok bizonyos, előírt tartalmi kellékeknek megfelelnek és a törvényszéknél kellően bejelentettek. A kartellszerződés be nem jelentését nem sújtja a tervezet büntetéssel, de azért gondoskodik megfelelő szankcióról, amennyiben kimondja, hogy a kartellszerződés törvényszéki bejegyzésének kihirdetéséig e szerződés sem a kartell tagjait nem kötelezi, sem mások nem köthetnek a kartellel addig érvényesíthető szerződést. Ha már most méltatni és bírálni akarjuk ezt a rövid s áttekinthetősége miatt is szellemes törvénytervezetet, előnyéül s egyszersmind hibájául azt kell mindenekelőtt megállapítanunk, hogy a kartell-publicitás elvének kimondásán kívül alig foglal magában egyebet, mint legalizálását a sokszoros törvénykezési praxis révén amúgy is fennálló jogállapotnak. A kartellszerződés érvényessége eddig is bírói mérlegelés tárgya volt alapjában véve s in ultima analysi az lesz a törvényjavaslat megvalósulása esetén is. A különbség a két jogállapot közt mindössze abban állna, hogy míg ez időszerint a kartellszerződés érvényessége csak az esetben derül ki, ha a kartellált vállalatok azt a bíróság előtt érvényesíteni törekszenek, addig a jövőben a kartellszerződés bejelentését követő három hónapon belül a kartellszerződés vagy végérvényesen hatályba lép, vagy bíróság elé kerül érvényességének megállapítása iránt. Az, hogy a bíróság elé kerül-e ez a kérdés, vagy sem, tisztán a kereskedelmi minisztertől fog függni, s így a miniszter végérvényesen jóváhagyhatja ugyan a kartellszerződéseket, de nem érvénytelenítheti azokat, hanem csak a bírósági eljáráshoz folyamodhatik e czélból. Kétségtelen, hogy ez a rendelkezés egyfelől nagy diszkrecionális hatalmat juttat a mindenkori kereskedelmi miniszternek, másfelől azonban nagyon alkalmas ez az intézkedés arra, hogy véget vessen ama sokszor kínos bizonytalanságnak, amely mostanában a kartell-szerződések jogi hatályát körülveszi. A kartell-szerződések érvényessége tekintetében ugyanis nem tudott még eddig leszűrődni valamely egyöntetű bírósági gyakorlat. A Curia szemmel láthatólag azon az állásponton van, hogy neki feladata minden egyes kartell sajátos körülményeihez képest megítélni azt, hogy a kartellt létrehozó szerződés érvényes-e, vagy sem. A kartellek megítélésénél latbaeső sajátos körülmények elbírálása azonban a jogászok szempontjából a legnehezebb probléma. E probléma megoldásának nehézségeibe nemrég alaposan bevilágított a német birodalmi törvényszék, a következőket fejtvén ki: „Arra nézve, várjon a kartell az iparszabadság elvébe ütközik-e, két szempont irányadó. Először is, hogy az árminimumot megszabó kartell megengedhetetlen módon kontra-karrírozza-e a törvényhozásnak ama szándékát, amely az ipari szabadsággal a közönség összérdekeit kívánta fejleszteni ; másodszor, hogy az ily megállapodások az egyes kartell-tagok egyéni szabadságát a törvényhozó intencióival ellenkező módon megbénítják-e ? E kérdések elsejét többszörösen vélték igenlőleg eldönthetni, holott evvel szemben megfontolandó a következő szempont is. Ha valamely iparágban az előállított czikkek árai túlságos mértékben aláhanyatlanak s ezáltal veszélyeztetik az illető iparág zavartalan folytatása, akkor az igy szükségképen beálló válság nemcsak az egyesekre, hanem az egész közgazdaságra nézve károkat rejt magában s igy a közönség összérdeke is megköveteli, hogy meg nem felelő, alacsony árak semmiféle iparágban tartósan fenn ne álljanak. A törvényhozás ehhez képest már régóta s még napjainkban is gyakran HilIDEKKER SÁNDOR sodronyszövet-, fonat- és kerítésgyára BUDAPEST, Vill., Üllői út 48. sz. Készít mindennemű sodronyszöveteket és fonatokat gazdasági és gyári czélokra. Sodronykerítéseket mindenféle kivitelben.