Honi Ipar, 1909. július-december (10. évfolyam, 13-24. szám)

1909-07-01 / 13. szám

2 WORTHINGTON sziyiti részvénytársaság BUDAPEST, V., VÁCZI-UT 4 Különlegességeink: Vashűtőtornyok, központi pondensátlók, olajelválasztók és vízművi szivattyúk. Ha végigtekintünk az iparvállalatokat alapítók névsorán, a hosszú listában sok ügyes emberre bukkanunk, de kevés kezdeményezőre. A kezdeményezők azok, kik nem az állami támogatás emlőjén nőttek nagyra, nem óriási, füstölgő gyár­kémény árnyékában kezdték meg műkö­désüket, hanem a­kik valamely kis boltocska homályából tűnve elő, tisztán a saját erejükre utalva törtek előre, akiknek minden lépéséhez valamely új iparcikk meghonosítása, a magyar ipar valamely haladása fűződik. Ezek a kezdeményezők legnagyobb­részt kint pihennek a temető lombos fái alatt. Felemésztve a rettenetes küzdelem összemorzsoló tusáitól, többnyire a ren­desnél korábban költöztek el, itthagyva ragyogó emléküket és töméntelen olyan alkotást, amely nélkül már el sem tudjuk képzelni magyar iparunkat. Ezek között a kezdeményezők között örökké kiváló hely illeti meg Rigler József Edét, kit a napokban hantoltunk el a magyar ipar minden igaz barátjának őszinte szomorúságára. Ha az ember korát nem az évek, hanem a nevéhez fűződő alkotások száma után mérik, úgy bátran állíthatjuk, hogy Rigler József Edében a magyar ipar egy veteránja költözött el. Olyan férfiú volt ő, aki egészen felolvadt abban az életcélban, melyet kitűzött magának. Az a törhetetlen makacs erély, melyet feladatára pazarolt, a saját egyéni kényel­mének az a lábbal tiprása, melyet muta­tott, az a közvetlen egyéni érdekektől majdnem egészen ment, folyton előre törő igyekezet, mely őt jellemezte : egész külön helyet biztosít neki a magyar ipar fejlődésének történetében. Rigler József Ede self made man volt Egy ravatal előtt. — Rigler József Ede. — a szó legszebb értelmében. Közgazdasági tevékenységét nem könyvből kiszedett teóriákkal, hanem saját lelki erényeivel és hibáival táplálta. A saját sikereiből, a saját botlásaiból tanult, de úgy sikerei, mint botlásai ugyanabból a forrásból fakadtak: a magyar ipar iránt érzett úgyszólván ideális rajongásból és abból a soha nem szünetelő alkotási vágyból, mely a hypnózis erejével kergette újra meg újra az alkotások mezejére. Rigler József Ede ipari téren úgy alkotott, mint a művész, kinek fantáziá­ját folytonosan újabb meg újabb eszmék termékenyítik meg. Alkotott a munka kedvéért és folytonosan uj ipari problé­mákat teremtett, melyek nehézsége von­zotta őt, mint vándort az oázis. Úgyszólván önmagával kelt mindig versenyre, a­mikor mindig újat, az előbbi­nél mindig szebbet akart alkotni szak­májában. Pihenés nélkül, megállás nélkül tört folyton előre, csak utolsó sorban tekintve az anyagi célt. Az ő lázasan dol­gozó fantáziájának nyomán lett abból a kis Kecskeméti­ utcai üzletből az a hatal­mas papirárú-gyár, mely az alkotó nevét viselve, a munkások százait foglal­koztatja. Az ő energiája varázsolt elő a visegrádi talajból egy faárugyárat, mely iparfejlesztési tekintetben oly szép missziót tölt be. A gyárakat ragyogó üzletekkel vette körül, melyek berendezései majdnem egy mecénás bőkezűségéről tettek tanú­ságot. Alig volt hónap, mikor valamely új tettéről ne értesültünk volna. Csak a legutóbb nyitott Nagyváradon új, fényes üzletet, melynek berendezése, de fenn­tartási költsége is magasan felülmúlja a vidéki kereskedelemtől megszokott szín­vonalat. De nem mint üzletembert akarjuk Rigler József Edét méltatni. Beszéljünk róla, mint iparosról, mint kezdeménye­zőről, mint a nagyipar úttörőjéről, már azért is, mivel e téren csak tündöklő erényei voltak, melyek a feltétlen elisme­rés szemfedelét borítják ravatalára. E tekintetben mindig következetes volt magához. Mindig a magyar ipar hiányai­ból indult ki, mindig azokat akarta be­tölteni. Sohasem haladt taposott utakon, mindig újat hozott és életének minden egyes fázisában, úgy is mint kisebb iparos, úgy is, mint nagyiparos, köz­­gazdasági missziót töltött be. Volt kis műhelye, is, de már abból az első tisz­tességes krajcáros magyar irka került ki. Az első levélborítékkal, az első olcsó magyar üzleti könyvvel, az első rajz­tömbbel, az első magyar tém­ával, rajz­táblával ő ajándékozta meg a magyar közönséget, így futotta meg ő élet­pályáját, mindenütt nyomokat hagyva az ipari életben, és az egyszerű levél­papír-doboztól a művésziesen adjusztált és a világversenyben helyt álló konfek­cionált dobozig, az egyszerű levélpapír­tól egészen az ízlés magas fokán álló, illusztrált áruig, minden egyes forga­lomban levő darab az ő tetterejének emlékeztetője. Voltak olyan iparágak is, mint a fényképészeti lemez­ipar, melye­ket lényeges anyagi áldozat árán meg­honosított és melyek tovább mivelését másoknak engedte át, de ez nem von le semmit sem az ő érdemeiből és abból a hálából, melylyel a magyar ipar ezen úttörőjének tartozunk. S Rigler József Edében olyan férfiút vesztett el a magyar ipar, ki rajongó lelkesedéssel, egy apostol buzgalmával, az életével, a vérével termékenyítette HONI IPAR TELEFON 62—68. Ő cs. és kir. Fensége József főherceg kamarai szállítója.LÖW SÁNDOR órás és ékszerész TELEFON 62—68. Ő cs. és kir. Fensége József főherceg kamarai szállítója. BUDAPEST, Vil­., JÓZSEF-KÖRUT 81. Saját ház. A magyar királyi államvasutak, a magyar királyi posta és távirda szerződéses óraszállítója. Dús raktár a legdivatosabb brilliáns és arany ékszerekben, ezüst alkalmi ajándékokban, úgyszintén min­dennemű kitűnően járó, pontosan szabályozott zseb-, fali, álló és utazó­ órákban. Saját nagysza­bású műhelyében ékszer-átalakítások és órajavítások jutányosan eszközöltetnek, 838 Saját gyártmányú FÉNYMÁSOLÓPAPÍR és VÁSZON, MÁSOLÓPAPÍR, VIASZ- és CEREÁT-PAPÍR, fénymásolatok, autográfiák, FÉNYMÁSOLATI BERENDEZÉSEK TZTZT ¥ TVTPD ¥ CH müso­r 1 Jul\ ■ zl M papírgyára BUDAPEST, V., Sürgős esetben fénymásolatok az esti órákban is készülnek villanyfény mellett :: :: :: TELEFON­SZÁM 28-48. Váczi út 4- szám.

Next