Honi Ipar, 1911 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1911-01-01 / 1. szám

A MAGYAR IPARPÁRTOLÁS ÉS IPARFEJLESZTÉS KÖZLÖNYE. AZ ÖNÁLLÓ VÁMTERÜLETÉRT ÉS KÖZGAZDASÁGI FOLYÓIRAT. A MUNKAADÓK SZOCIÁLIS ÉRDEKEIT, A VÁLLAL ------ SZÁLLÍTÁSI ÜGYEIT FELÖLELŐ ÉS AZ IPAR MINDEN ÁGÁBAN MŰSZAKI ISMERETEKET (MUNKAADÓK LAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST FELELŐS SZERKESZTŐ: *~ SUGÁR OTTÓ. ELŐFIZETÉSI ÁR : BELFÖLDÖN, KÜLFÖLDÖN: Egész évre — 16 kor. Egész évre — 24 kor. Fél évre — — 8 kor. Fél évre — — 12 kor. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. VI. KER., KIRÁLY­ UTCA 34. SZÁM TÁRSSZERKESZTŐI TELEFON 61—55. GYÁRFÁS OSZKÁR: »A munka jegyében« kezdtük a most lefolyt esztendőt és sok reményt fűztünk hozzá. A remények nem valósultak meg. A­ nagy nemzeti munka nem igen haladt ‘■Kire. Inkább azt mondhatják, hogy az egész éven át inkább csak gyürkőztünk a munkához. De ez a gyürkőzés komoly, céltudatos volt és ha reményeink nem valósultak is meg, azért nincs okunk alódást, kiábrándulást emlegetni. Re­ményeink megvalósítása csak késik, de nem múlik. Minden jel arra mutat, hogy a nemzet gyakorlati okos munkába fo­gott, sima, egyenes úton halad és nyu­godt önbizalommal nézhet immár a fej­lemények elé. Nem akarjuk lekicsinyelni vagy éppen­séggel ócsárolni az előző időszak ered­ményeit és törekvéseit. Tagadhatatlan, hogy az 1906—1909. időszakban sok munkát végzett a nemzet kivált az ipar, a kereskedelem, a közegészségügy és a mezőgazdaság terén. Nagy munkakedv­vel, hatalmas alkotóerővel igyekezett pótolni, amit az előző évek súlyos poli­tikai válságai közepette mulasztott. Abba az ábrándba ringatta magát, hogy azt a válságot eredményesen intézte el, hogy a »Bécs ellen« vívott küzdelemből győztesen kerül ki. Lelkesítette az a gondolat, hogy egy nagy lépéssel jutott közelebb a gazdasági függetlenséghez. Három évig tartott ez az ábránd. Három éven át hitegettük önmagunkat azzal, hogy a nemzeti és gazdasági vív­mányok útjára tértünk rá és hatványo­zott gyorsasággal fogjuk Magyarországot modern iparállammá átvarázsolni. Bekövetkezett azután a kiábrándulás. Azt kellett tapasztalnunk, hogy amit mi győzelemnek hittünk, az csak fegyver­­szünet volt, hogy a függetlenség kivívá­sához még nem bizonyultunk elég erő­seknek, hogy a gazdasági önállóság idő­előtti ábránd, hogy az iparállammá való átalakulás nem történhetik meg ugrás­szerűen. Ez az érzet támadt a nemzetben 1909 elején ; ennek a nyomasztó hatása alatt éltük át az 1909-iki esztendőt, fásult élekkel, elkeseredve.­­____________________________________ esztendő küszöbén. Ez a fásultság nem tarthatott soká. A nemzet leszámolt az ábrándjaival, higgadtan megfontolta a helyzetét, a vágyai elé tornyosult akadályokat és arra az elhatározásra jutott, hogy a régi kere­tekben, a lassúbb, de biztosabb fejlődés útját választja. Azóta nem hajszol vív­mányokat, nem alapítja számításait a jó szerencse szeszélyeire, hanem a fárad­hatatlan kitartással végzett hétköznapi munkától várja a boldogulást, kerüli az erejét meghaladó harcokat, a kockázatos, nagy vérveszteséggel járó rohamokat és inkább lépésről-lépésre, szívós álha­­tatossággal halad a céljai felé. Nem volt könnyű ez az átalakulás. Nem történhetett meg néhány nap, néhány hét alatt. Be kellett várni, míg ez az új felfogás gyökeret ver a nemzet széles rétegeiben. A képviselőválasztások eredménye, a munkapártnak minden várakozást felül­múló győzelme arról tanúskodott, hogy az átalakulás megtörtént, hogy az új fel­fogás megérlelődött. De a régi jelszavak ereje nincs teljesen megtörve. A legyőzött pártok nem nyu­godtak bele a vereségükbe és hirdették a harc folytatását. Az obstrukció buzogá­nyával fenyegetőztek és ezzel meg is akasztották többször az új csapáson ha­ladó munkát. A Szerbiával kötött kereske­delmi szerződés életbeléptetését sikerült nekik két héttel elodázni. Belekergették az országot a bank-ex-lexbe, amely el­tarthat esetleg hat hétig is. De azért még­sem volt a lefolyt év egészen meddő. A Romániával kötött kereskedelmi szerződés már szeptember elején lépett érvénybe ; a kormány seré­nyen készül újabb kereskedelmi szerző­dések kötésére, a képviselőház letárgyalta a polgári perrendtartás 800 .§-át, meg­szavazta a petróleum és a földgáz állami monopóliumát, a fehérfoszfor eltiltá­sát. Bátran mondhatjuk, hogy a nemzet immár a munka jegyébe került, a pozi­tív alkotások terére lépett. A gyürkőzés be van fejezve és kará­csony napjára a kormányférfiak elmond­ták a nemzetnek, hogy milyen munkát terveznek a jövő évre. Az 1911-iki kormány­programjá­ban ismét előtérben állnak a nagy politikai kérdések. A szerb kereskedelmi szerző­dés tárgyalásának befejezése után napi­rendre kerül a bankszabadalom­­ meg­újítása, amely csak azért kötheti le hosszabb időre a törvényhozást, mert az egyik ellenzéki párti­ elsőrendű poli­tikai kérdéssé avatta. Azután követ­kezik a rendes újoncj­avaslatok tárgya­­­lása, amelyek során előre fogják vetni árnyékukat a véderőtörvény-j­avaslat és az ennek kapcsán benyújtandó katonai s bűnvádi perrendtartás, amelyek nagy politikai kérdéseket hoznak majd sző­nyegre. Reméljük, hogy ezeknek a tisztán politikai jellegű javaslatoknak a tár­gyalása közben vagy után a kulturális , és gazdasági reformokra is kerül a sor.­­ De meglehet, hogy a kormány éppen azt a kulturális reformot fogja előtérbe­­ állítani, amelyet Andrássy Gyula gróf­­ ismert karácsonyi cikke életbevágó poli­­tikai kérdésként jelölt meg. Andrássy a a közigazgatás államosításának a kérdését* belekapcsolta a »nemzeti küzdelem« V« - i­­déseinek a komplexumába, úgy hogy ez a kérdés, mely a magyar parlamentben az első obstrukciót provokálta újabb szóözönbe sülyesztheti az országot.­­ A De hisszük és reméljük, hogy az id­e­i karácsonyfáról, ahol diszitésü­l szerepel-­ tek, a Ház asztalára kerülnek azok kulturális és gazdasági reformok is ,a melyeket a közoktatási, a kereskedelm­­i és a földmivelési miniszter aggattak oda . Zichy János gróf tervei közül minke­­t is közelről érdekelnek azok, melyek : középiskolák tantervének szabályozását az uj népoktatási törvény teljes végre­­ hajtását, a tanítóképzés, a felső nép- ésső polgári iskolák szervezetének a revízióját az ipari és kereskedelmi iskoláknak szi­m­ioritását, a gyermekvédelem fejlesztés célozzák. Elvégre is a modern iparáll­ó létesü­lésének egyik leglényegesebb, eg H feltétele a népiskolákból kikerült mun­­kások szellemi színvonalának emelést írl HAIDEKKER SÁNDOR sodronyszövet-, fonat- és kerít­és-gyára BUDAPEST, VIII. kerület, Üllői-ut 48/23. szár* , Készít mindennemű sodronyszöveteket és fonatokat Mírták és árajánlatok Kivárni*° gazdasági és gyári célokra. SodronyKeritéseket Hová­ . . 5 csőtt vaskerettel és anélkül, mindenféle Kivitelben, díjmentesen küldetnek. ”

Next