Honi Ipar, 1911 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1911-01-01 / 1. szám
A MAGYAR IPARPÁRTOLÁS ÉS IPARFEJLESZTÉS KÖZLÖNYE. AZ ÖNÁLLÓ VÁMTERÜLETÉRT ÉS KÖZGAZDASÁGI FOLYÓIRAT. A MUNKAADÓK SZOCIÁLIS ÉRDEKEIT, A VÁLLAL ------ SZÁLLÍTÁSI ÜGYEIT FELÖLELŐ ÉS AZ IPAR MINDEN ÁGÁBAN MŰSZAKI ISMERETEKET (MUNKAADÓK LAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST FELELŐS SZERKESZTŐ: *~ SUGÁR OTTÓ. ELŐFIZETÉSI ÁR : BELFÖLDÖN, KÜLFÖLDÖN: Egész évre — 16 kor. Egész évre — 24 kor. Fél évre — — 8 kor. Fél évre — — 12 kor. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. VI. KER., KIRÁLY UTCA 34. SZÁM TÁRSSZERKESZTŐI TELEFON 61—55. GYÁRFÁS OSZKÁR: »A munka jegyében« kezdtük a most lefolyt esztendőt és sok reményt fűztünk hozzá. A remények nem valósultak meg. A nagy nemzeti munka nem igen haladt ‘■Kire. Inkább azt mondhatják, hogy az egész éven át inkább csak gyürkőztünk a munkához. De ez a gyürkőzés komoly, céltudatos volt és ha reményeink nem valósultak is meg, azért nincs okunk alódást, kiábrándulást emlegetni. Reményeink megvalósítása csak késik, de nem múlik. Minden jel arra mutat, hogy a nemzet gyakorlati okos munkába fogott, sima, egyenes úton halad és nyugodt önbizalommal nézhet immár a fejlemények elé. Nem akarjuk lekicsinyelni vagy éppenséggel ócsárolni az előző időszak eredményeit és törekvéseit. Tagadhatatlan, hogy az 1906—1909. időszakban sok munkát végzett a nemzet kivált az ipar, a kereskedelem, a közegészségügy és a mezőgazdaság terén. Nagy munkakedvvel, hatalmas alkotóerővel igyekezett pótolni, amit az előző évek súlyos politikai válságai közepette mulasztott. Abba az ábrándba ringatta magát, hogy azt a válságot eredményesen intézte el, hogy a »Bécs ellen« vívott küzdelemből győztesen kerül ki. Lelkesítette az a gondolat, hogy egy nagy lépéssel jutott közelebb a gazdasági függetlenséghez. Három évig tartott ez az ábránd. Három éven át hitegettük önmagunkat azzal, hogy a nemzeti és gazdasági vívmányok útjára tértünk rá és hatványozott gyorsasággal fogjuk Magyarországot modern iparállammá átvarázsolni. Bekövetkezett azután a kiábrándulás. Azt kellett tapasztalnunk, hogy amit mi győzelemnek hittünk, az csak fegyverszünet volt, hogy a függetlenség kivívásához még nem bizonyultunk elég erőseknek, hogy a gazdasági önállóság időelőtti ábránd, hogy az iparállammá való átalakulás nem történhetik meg ugrásszerűen. Ez az érzet támadt a nemzetben 1909 elején ; ennek a nyomasztó hatása alatt éltük át az 1909-iki esztendőt, fásult élekkel, elkeseredve.____________________________________ esztendő küszöbén. Ez a fásultság nem tarthatott soká. A nemzet leszámolt az ábrándjaival, higgadtan megfontolta a helyzetét, a vágyai elé tornyosult akadályokat és arra az elhatározásra jutott, hogy a régi keretekben, a lassúbb, de biztosabb fejlődés útját választja. Azóta nem hajszol vívmányokat, nem alapítja számításait a jó szerencse szeszélyeire, hanem a fáradhatatlan kitartással végzett hétköznapi munkától várja a boldogulást, kerüli az erejét meghaladó harcokat, a kockázatos, nagy vérveszteséggel járó rohamokat és inkább lépésről-lépésre, szívós álhatatossággal halad a céljai felé. Nem volt könnyű ez az átalakulás. Nem történhetett meg néhány nap, néhány hét alatt. Be kellett várni, míg ez az új felfogás gyökeret ver a nemzet széles rétegeiben. A képviselőválasztások eredménye, a munkapártnak minden várakozást felülmúló győzelme arról tanúskodott, hogy az átalakulás megtörtént, hogy az új felfogás megérlelődött. De a régi jelszavak ereje nincs teljesen megtörve. A legyőzött pártok nem nyugodtak bele a vereségükbe és hirdették a harc folytatását. Az obstrukció buzogányával fenyegetőztek és ezzel meg is akasztották többször az új csapáson haladó munkát. A Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés életbeléptetését sikerült nekik két héttel elodázni. Belekergették az országot a bank-ex-lexbe, amely eltarthat esetleg hat hétig is. De azért mégsem volt a lefolyt év egészen meddő. A Romániával kötött kereskedelmi szerződés már szeptember elején lépett érvénybe ; a kormány serényen készül újabb kereskedelmi szerződések kötésére, a képviselőház letárgyalta a polgári perrendtartás 800 .§-át, megszavazta a petróleum és a földgáz állami monopóliumát, a fehérfoszfor eltiltását. Bátran mondhatjuk, hogy a nemzet immár a munka jegyébe került, a pozitív alkotások terére lépett. A gyürkőzés be van fejezve és karácsony napjára a kormányférfiak elmondták a nemzetnek, hogy milyen munkát terveznek a jövő évre. Az 1911-iki kormányprogramjában ismét előtérben állnak a nagy politikai kérdések. A szerb kereskedelmi szerződés tárgyalásának befejezése után napirendre kerül a bankszabadalom megújítása, amely csak azért kötheti le hosszabb időre a törvényhozást, mert az egyik ellenzéki párti elsőrendű politikai kérdéssé avatta. Azután következik a rendes újoncjavaslatok tárgyalása, amelyek során előre fogják vetni árnyékukat a véderőtörvény-javaslat és az ennek kapcsán benyújtandó katonai s bűnvádi perrendtartás, amelyek nagy politikai kérdéseket hoznak majd szőnyegre. Reméljük, hogy ezeknek a tisztán politikai jellegű javaslatoknak a tárgyalása közben vagy után a kulturális , és gazdasági reformokra is kerül a sor. De meglehet, hogy a kormány éppen azt a kulturális reformot fogja előtérbe állítani, amelyet Andrássy Gyula gróf ismert karácsonyi cikke életbevágó politikai kérdésként jelölt meg. Andrássy a a közigazgatás államosításának a kérdését* belekapcsolta a »nemzeti küzdelem« V« - idéseinek a komplexumába, úgy hogy ez a kérdés, mely a magyar parlamentben az első obstrukciót provokálta újabb szóözönbe sülyesztheti az országot. A De hisszük és reméljük, hogy az idei karácsonyfáról, ahol diszitésül szerepel- tek, a Ház asztalára kerülnek azok kulturális és gazdasági reformok is ,a melyeket a közoktatási, a kereskedelmi és a földmivelési miniszter aggattak oda . Zichy János gróf tervei közül minket is közelről érdekelnek azok, melyek : középiskolák tantervének szabályozását az uj népoktatási törvény teljes végre hajtását, a tanítóképzés, a felső nép- ésső polgári iskolák szervezetének a revízióját az ipari és kereskedelmi iskoláknak szimioritását, a gyermekvédelem fejlesztés célozzák. Elvégre is a modern iparálló létesülésének egyik leglényegesebb, eg H feltétele a népiskolákból kikerült munkások szellemi színvonalának emelést írl HAIDEKKER SÁNDOR sodronyszövet-, fonat- és kerítés-gyára BUDAPEST, VIII. kerület, Üllői-ut 48/23. szár* , Készít mindennemű sodronyszöveteket és fonatokat Mírták és árajánlatok Kivárni*° gazdasági és gyári célokra. SodronyKeritéseket Hová . . 5 csőtt vaskerettel és anélkül, mindenféle Kivitelben, díjmentesen küldetnek. ”