Honi Ipar, 1914 (15. évfolyam, 1-24. szám)

1914-01-01 / 1. szám

A' lb évf. 1. szám. ^ ptflyt- január 1. IPARI, KERESKEDELMI ÉS KÖZGAZDASÁGI FOLYÓIRAT. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST VI. KÉR., KIRÁLY-UTCA 34. SZÁM. HELYI ÉS INTERURBÁN TELEFON-SZÁM 61 55. FELELŐS SZERKESZTŐ: SUGÁR OTTÓ TÁRSSZERKESZTÖ: GYÁRFÁS OSZKÁR ELŐFIZETÉSI ÁR: Évre ............ 16 kor. ! Fél évre ...... 8 kor. | Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. Kormányprogramm a szociális békéről* Gyárosaink karácsonyi sirámaiban '■nagy szerep jutott a munkásviszonyok miatt való panaszoknak. És ezek voltak a legkeseriibbek. A kül- és a belpolitikai bo­nyodalmak valamint a pénzválság tekin­tetében némelyek mégis remélik a közeli kibontakozást, sőt szabad szemmel lát­ják is már a javulás tüneteit. De a munkásviszonyok alakulása csak csüg- :gedést váltott ki a lelkekből. A munkás- biztositó pénztár állapotai tarthatatlanok; a sztrájkokban és bojkottokban mind­jobban előtérbe lépnek a hatalmi kérdé­sek ; az amerikázás és a sabotage jár­vánnyá fajul; a szociális harcok elmérge­sedése és elvadulása a legsúlyosabb ag­godalmakat gerjeszti: ezt a bus nótát hallottuk számos változatban. Mikor újév napján a miniszterelnök, .aki elsősorban felelős a történelem előtt az ország sorsáért, akinek tehát leg­jobban kell éreznie a nemzet bajait, a kormánypárthoz intézett beszédében szemlét tartott az országot izgató bajok ■és kérdések felett, ő is a munkásviszo­nyoknak juttatta a legelőkelőbb helyet. Beszélt elsősorban a parlament munka- képességéről, amely legközvetlenebbül •érdekelte a hallgatóit. Áttért azután a véderő fejlesztésére, amelytől a most lezajlott események után a »lenni vagy nem lenni« problémája van függővé téve. Elmélkedett a nemzetiségi kérdésekről, amelyek már-már a kard élére voltak ^állítva. Majd a gazdasági helyzetről »a legsötétebb aggodalmakkal« nyilatko­zott ; beszélt arról, hogy »a meglevő erő­ket az összeroskadástól kell megvédeni« ; kijelentette, hogy »a kormánynak minden lehetőt megkell tennie az ipari pangás megszüntetésére«, ahol »a legfontosabb feladatok egyike lesz módot nyújtani a beruházási akcióknak fennakadás nélkül való folytatására«. A jövő »legfontosabb törvényhozási feladatairól« szólva, a köz- igazgatás reformjáról mondta el nézeteit. És amikor gróf Tisza István igy egymásután tárgyalta a nemzetet izgató kérdéseket, újévi beszédének befejező részét, a »nunc venio ad fortissimum« módszerénél fogva azoknak a kérdések­nek szentelte, melyek az ipari munkás- osztály sorsával függnek össze. Ezeknek a kérdéseknek sürgős aktualitást tulaj­donit a munkásbiztositó pénztár »tart­hatatlan állapota« miatt. Elmondja, hogj’ ez az intézmény óriási terheket ró az iparra, emellett olyan appa­rátust képez, amelynél hiányzik az állami szervezet fegyelme, mely nélkülözi az önkormányzat előnyét is, mert »senki­től sem függ, senkivel szemben igazi felelősséggel nem tartozik«, szóval »a bü­rokráciának és az önkormányzatnak hát­rányait egyesíti magában.« Ezeket a, bajokat, a mai helyzet mel­lett, »elviselhetetlenek«-nek minősiti, úgy, hogy azokkal a kormánynak »a legsür­gősebben kell majd foglalkoznia«. De utal arra, hogy itt nem lokális hiányosságokról van szó, hanem az egész szervezet beteg­ségéről és hogy a munkásbiztositó pénz­tár ilyetén állapota »belekapcsolódik a szociális kérdések egész komplexumába«. A kormány tehát arra törekszik, hogy a munkások zöme önkormányzatilag biztosítsa magát, hogy a munkások ön- kormányzati szervei karolják fel nemcsak az összes biztosítási ügyágakat, hanem a munkások kulturális és jóléti törek­véseit, sőt a harcra irányuló törekvései­ket is. A miniszterelnök nézete szerint a munkások önkormányzati szerveinek nyíltan, bevallottan, a törvény által biztosított lehetőség keretében, de a tör­vényben szabályozott felelősség mellett foglalkozniok kell majd a sztrájk kérdé­sével is. Gróf Tisza István nézete szerint csak akkor nézhetünk megnyugvással hazai iparviszonyaink jövő fejlődése elé, ha egyfelől nyíltan elismerjük a munkások­nak azt a jogát, hogy összebeszélés utján szervezkedjenek a munka megszünte­tésére és a munkamegszüntetés presszioná- lis eszközével igyekezzenek sorsukon javítani és ha másfelől megfelelő sztrájk­törvénynyel a mások jogait, a mások szabadságát sértő visszaéléseket meg­toroljuk, »ha a sztrájkmozgalom vezetőire kellő jogkör mellett kellő felelősséget is ruházunk«. A kellően szervezett, kellően szabályozott, a maga szabad mozgásá­ban biztosított helyzetbe jutott, de amel­lett kellő felelősséggel is körülvett szak- szervezetben látja a miniszterelnök a munkások jövő önkormányzatának helyes típusát. A miniszterelnök tehát a sztrájktör­vény mielőbbi megalkotását helyezi ki­látásba. És miután ezt azzal hozta szóba, hogy a munkásbiztositási törvény reví­ziója »belekapcsolódik a szociális kér­dések egész komplexumába« — méltán föltehetjiik, hogy a kilátásba helyezett sztrájktörvény széles alapon igyekszik majd megteremteni iparunk fejlődésének előfeltételeit. Ezek azonban nagyon sok­félék és sok m ink it igényelnek. így pl. a legfontosabbak egyike a tarifa­szerződések rendszerének legszélesebb körű meghonositása. Sokan most gú­nyosan beszélnek erről az »arkanum«-ról, mely 'szerintük máris kuruzslószernek bizonyult, mert több esetben, mondjuk sok esetben, a munkások »fütyültek« a tarifaszerződésekre. Nincs statisztikai ki­mutatásunk erről a »sok« esetről. De arról hivatalos kimutatás van, hogy 1911 végén Németországban 10.520 tarifa- szerződés volt érvényben, amelyek 183.232 munkaadót és kerekszámban másfélmillió munkást köteleztek. Ezeket a tarifaszerződéseket az élet, a szükség, a munkaadók és a munkások érdeke teremtette meg. De a törvényho­zások lomha, nehézkes gépezete nem tartott lépést az élettel, nem adta meg annak a tömérdek tarifaszerződésnek az intézményes jelleget, pedig az a tíz­ezer szerződés másfél millió munkásnak 4 essz* HAIDEKKER SÁNDOR sodronyszövet-, fonat- és kerités-gyára BUDAPEST, Vili. kerület, Üllöi-ut 48/23. szám. Minták és árajánlatok kívánatra díjmentesen küldetnek. ■ b ■ ■ Készít mindennemű sodronyszSvetoket és fonatokat gazdasági és gyári «élokra. Sodronykeritéseke* ková­csolt vaskerettel és anélkül, mindenféle kivitelben.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents