Hűtőipar, 1935 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1935-01-15 / 1. szám
fl I Tlagy. Orsz.Hűtőipari Szövetség Hivatalos Közlönye Organe officiel de la Société Frigorifique Hongroise Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VII. Kövér Lajos utca 21. MEGJELENIK MINDEN HÓ 5.-ÉN A Magyar Országos Hűtőipari Szövetség tagjai a lapot tagdíj ellenében Telefon: 96—2—54, díjtalanul kapják. TARTALOMJEGYZÉK: Megjelent az országos jogrendelet végrehajtási utasítása. —A szárazföldi szállítás és a hűtőipar vonatkozásai Magyarországon, az 1933. szeptember 1-től 1934. szeptember 1-ig terjedő időszakban. (A Nemzetközi Hidegügyi Intézet Xll. Bizottsága részére Varga Bálint MÁV műszaki tanácsos által szerkesztett jelentés. — Lapszemle, hírek Megjelent az országos jogrendelet végrehajtási utasítása A Magyar Országos Hűtőipari Szövetség a Műtőipar jelen számában közreadja a Magyar kir. Belügyminisztérium 1975. évi január hó 5-én megjelent körrendeletét, amely az ország valamennyi törvényhatósága részére megküldetvén, hivatva van az, országos jogrendelet címen ismert 17235/1934 KM. sz. rendelet tényleges gyakorlati megvalósulását elősegíteni. A Belügyminisztérium ezen intézkedésével megkezdte a tisztító munkát a jogviszonyok országos rendezése tekintetében, amelyre módot nyújtott, illetve keretrendelkezést alkotott a múlt évben kibocsátott 17253/1954. KM. sz. rendelet.Mielőtt a végrehajtási utasítás szövegét közölnénk, legyen szabad egy pillanatra letérnünk a konkrétumok egyszerű közreadásától és tekintsünk vissza az egy év előtti állapotokra, hogy az összehasonlítás módszerével kidomborítsuk az ismertetett rendelkezés valódi értékét. A hűtési viszonyok jellemzésére nyugodtan állíthatjuk, hogy 1934. év közepéig olyan rendezetlenség uralkodott országszerte, amely szinte párját ritkította. A gép- és hűtőtechnika fejlődése, valamint a közegészségügy terén mutatkozó fokozott érdeklődés maga után vonta a hűtésre szolgáló anyagnak — jégnek — mesterséges, gépi úton való előállítását. Kézenfekvőnek látszott, hogy a hygiénikus úton előállított ún. műjég ki fogja szorítani a gyakorlatból az álló szenny- és csatorna vizekből gyűjtött és vermekben tárolt, tehát a legnagyobb mértékben fertőzésnek kitett ú. n. természetes jeget. Hogy ez nem így történt, annak okát a gazdasági viszonyok fokozatos leromlásában és a jogkérdésnek bizonyos körök által erőszakosan agrárpolitikai problémává tételében volt keresendő. Ezen erőltetett beállításnak tényleg sikerült egy időre a hivatalos közvélemény figyelmét a hűtés eredeti céljától a közegészségügy szolgálatától elterelve, a kérdés megoldását tévesen értelmezett, agrárpolitikai érdekekre hivatkozva elodázni. A tisztiorvosi jelentések, a hatósági statisztika, a fertőző betegségek időnkénti pusztítása, csak szomorú eredményeket tettek köztudomásúvá, de mivel ezeknek a hűtés szakszerűtlen foganatosításával való közvetlen összefüggése a dolog természeténél fogva nem volt kimutatható, így e kérdés a legutóbbi időkig nem vétetett kellő súlylyal figyelembe illetékesek részéről. Ma, amikor már a Minisztérium erélyes kézzel hozzányúlt a hűtési viszonyok rendezéséhez, nem tekinthető szerénytelenségnek, ha egy év eredményét mérlegre téve, a hűtéssel kapcsolatos közegészségügi viszonyok határozott javulását a Magyar Országos Hűtőipari Szövetség megalakulásával és céltudatos munkájával hozzuk kapcsolatba . Szóval megalakulása 1933. novemberében túl videnképpen egy országszerte felhangzó panaszkiátts elementáris megnyilvánulása volt. Hiába volt az egyes vidéki hatósági orvosok tiltakozása, hiába romlott egyébként indokolatlanul az országos fertőzési statisztika, hiába volt az egyesek erotic- - Megmozdulása a pocsolya jég használata ellen, történt semmi, ami javított volna a kilátásutáni helyzeten. 1933 novemberében alakult meg a Magyar Országos Hűtőipari Szövetség, amely programoi-