Hűtőipar, 1937 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-15 / 1. szám

AÍTIagy. Orsz.Hűtőipari Szövetség Hivatalos Közlönye Organeofficiel de la 5ociété Frigorifique Hongroise Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, XIV., Kövér Lajos utca TELEFON: 2—962—54. MEGJELENIK HAVONTA EGYSZER A Magyar Országos Hűtőipari Szövet­ség tagjai a lapot tagdíj ellenében díjtalanul kapják. TARTALOMJEGYZÉK: Negyedik évébe lépett az Országos Hűtőipari Szövetség — A száraz jég gazdasági lehetőségei Közép Európában — Tervezés alatt a Máv. „GJO“ uj hűtőkccsi-tipusaí — Egy alispánt ítélet — Lapszemle, hírek- . ........— —■■ ■ —j—...........................=77:________ -----­Negye dik évébe lépett az Országos Hűtőipari Szövetség Irta: Dr. TEMESVÁRY IMRE orszgy. képviselő, a MOHSZ. országos elnöke E lap hasábjain négy év óta irányítja a H í: fŐIPAR a magyar hűtőipari közvéleményt,; — és mert ez a négy év annyira zsúfolva volt konkrétumokkal, amelyek a magyar hűtőiparoso­kat egyszer fájdalmasan, — de — ne legyünk há­látlanok, — igen sokszor kellemesen érintették — hogy nemigen jutott helyünk és időnk arra, hogy az állandó harcban egy percre megpihenve, visz- szatekintsünk munkánk eredményére és erőt me­rítsünk a jövő további küzdelmeire. A magyar hűtőipar mint ilyen már harmadik évtizede szolgálja a közegészség ügyét hazánkban. — de létezése, értéke, ereje — bátran mondhatjuk, egybeesik a Magyar Országos Hűtőipari Szövet-' ség megalakulásának időpontjával. A mű jég, mint higiénikus hűtés ezidőszerint egyedüli eszköze, — már kb. 50 éve ismeretes Bu­dapesten — azonban a hatósági elismerése —!• mondhatni: a polgárjoga, — csak 1954 óta kezdő­dik. Évek óta fáradoztak azon, hogy a hűtés foga­natosításának kérdése — a nyugati államok min­tájára — nálunk is rendeztessék központilag, azon­ban mindig akadt a természetes vízből gyűjtött jéghűtés érdekében olyan ellenérv, amely álagrá­rius érdekekre hivatkozással megakadályozta azt. hogy e téren a tisztiorvosok, érdekeltek és szak­körök jogos kívánsága érvényesíttessék. 1955-ban megalakult a Hűtőipari Szövetség, mely első céljául azt tűzte ki, hogy rendezze a hű­tés foganatosításának közérdekű kérdését, még pe­dig olymódon, hogv fokozott hatósági felügyelet alá véve úgy a jéggyártást, mint a jéggyüjtést. valamint a hűtést, megvesse alapját egy centrális ellenőrző tevékenységiek, e téren a minimálisra redukálja a fertőzési lehetőségeket. A Szövetség munkája nem bizonyult ered­ménytelennek. 1954 március 51-én megjelent az első miniszteri rendelet, — amely most már meg­mondhatjuk — csak elvi sikert jelentett és körvo­nalazva a hűtés foganatosításának rendezését, utat mutatott a végrehajtó közegeknek a jövőbeni magatartás tekintetében. A jelzett: 17255—1954 sz. rendelet értéke azonban annak ellenére, hogy gyakorlati eredmé­nye talán még ma sem kielégítő, felbecsülhetetlen értéket jelentett a magyar hűtésnek, mivel össze­gyűjtve az e téren évek óta hozott helyhatósági szabályrendeletek tömegét, egybevetve a meghall­gatott szakkörök vé’eményét, de figyelembevéve a természetes jéggyüjtők ellenérveit is, olyan keret­rendelkezést jelentett, amely a hűtésnek csaknem minden stádiumára kiterjedő tájékozást nyújtott a jövő jogalkotás számára. E rendelet foglalkozik a jéggyiijtőhelyek ki­jelölésével, mű jégterme1 és és jégraktározás ható­sági bejelentésével, a vizvizsgálattal, annak mód­jával és dijaival, a jégtermelés eltiltásának, vala­mint korlátozásának módjává1, a jégre vonatkozó ipar űzésének jogával, általában a jégszál itással és végül a jelzett rendelkezések megszegőivel szem­ben a büntető rendelkezések alkalmazásával. Annak idején e hasábokon örömmel üdvözöl­tük a rendelet megjelenését, de megjegyeztük azt is, hogy a rendelkezés uj jogi konstrukciói (korlá­tolt forgalmú jégé a gyakorlatban nem alkalma­sak a hatékony ellenőrzésre. A magyar hűtőiparo­soknak ezt a kívánságát közölte is a Szövetség

Next

/
Thumbnails
Contents