Hűtőipar, 1937 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-15 / 1. szám
AITIagy. Orsz.Hűtőipari Szövetség Hivatalos Közlönye Organe officiel de la Société Frigorifique Hongroise Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, XIV., Kövér Lajos utca TELEFON: 2962—54. MEGJELENIK HAVONTA EGYSZER A Magyar Országos Hűtőipari Szövetség tagjai a lapot tagdíj ellenében díjtalanul kapják. TARTALOMJEGYZÉK: Negyedik évébe lépett az Országos Hűtőipari Szövetség — A száraz jég gazdasági lehetőségei Közép Európában — Tervezés alatt a Máv. „GJO“ új hűtőkocsi-tipusai — Egy alispáni ítélet — Lapszemle, hírek . ........— —■■ ■ ——...........................177:________ ----- Negyedik évébe lépett az Országos Hűtőipari Szövetség írta: Dr. TEMESVÁRY IMRE ország. képviselő, a MOHSZ országos elnöke E lap hasábjain négy év óta irányítja a HítŐIPAR a magyar hűtőipari közvéleményt, — és mert ez a négy év annyira zsúfolva volt konkrétumokkal, amelyek a magyar hűtőiparosokat egyszer fájdalmasan, — de — ne legyünk hálátlanok, — igen sokszor kellemesen érintették — hogy nemigen jutott helyünk és időnk arra, hogy az állandó harcban egy percre megpihenve, viszszatekintsünk munkánk eredményére és erőt merítsünk a jövő további küzdelmeire. A magyar hűtőipar mint ilyen már harmadik évtizede szolgálja a közegészség ügyét hazánkban, — de létezése, értéke, ereje — bátran mondhatjuk, egybeesik a Magyar Országos Hűtőipari Szövet-ség megalakulásának időpontjával. A műjég, mint higiénikus hűtés ezidőszerint egyedüli eszköze, — már kb. 50 éve ismeretes Budapesten — azonban a hatósági elismerése —s mondhatni: a polgárjoga, — csak 1954 óta kezdődik. Évek óta fáradoztak azon, hogy a hűtés foganatosításának kérdése — a nyugati államok mintájára — nálunk is rendeztessék központilag, azonban mindig akadt a természetes vízből gyűjtött jéghűtés érdekében olyan ellenérv, amely álagrárius érdekekre hivatkozással megakadályozta azt, hogy e téren a tisztiorvosok, érdekeltek és szakkörök jogos kívánsága érvényesíttessék. 1955-ban megalakult a Hűtőipari Szövetség, mely első céljául azt tűzte ki, hogy rendezze a hűtés foganatosításának közérdekű kérdését, mégpedig oly módon, hogy fokozott hatósági felügyelet alá véve úgy a jéggyártást, mint a jéggyűjtést, valamint a hűtést, megvesse alapját egy centrális ellenőrző tevékenységnek, e téren a minimálisra redukálja a fertőzési lehetőségeket. A Szövetség munkája nem bizonyult eredménytelennek. 1954 március 11-én megjelent az első miniszteri rendelet, — amely most már megmondhatjuk — csak elvi sikert jelentett és körvonalazva a hűtés foganatosításának rendezését, utat mutatott a végrehajtó közegeknek a jövőbeni magatartás tekintetében. A jelzett: 17255—1954 sz. rendelet értéke azonban annak ellenére, hogy gyakorlati eredménye talán még ma sem kielégítő, felbecsülhetetlen értéket jelentett a magyar hűtésnek, mivel összegyűjtve az e téren évek óta hozott helyhatósági szabályrendeletek tömegét, egybevetve a meghallgatott szakkörök véleményét, de figyelembe véve a természetes jéggyűjtők ellenérveit is, olyan keretrendelkezést jelentett, amely a hűtésnek csaknem minden stádiumára kiterjedő tájékozást nyújtott a jövő jogalkotás számára. E rendelet foglalkozik a jéggyűjtőhelyek kijelölésével, műjégtermelés és jégraktározás hatósági bejelentésével, a vízvizsgálattal, annak módjával és díjaival, a jégtermelés eltiltásának, valamint korlátozásának módjával, a jégre vonatkozó ipar űzésének jogával, általában a jégszáltással és végül a jelzett rendelkezések megszegőivel szemben a büntető rendelkezések alkalmazásával. Annak idején e hasábokon örömmel üdvözöltük a rendelet megjelenését, de megjegyeztük azt is, hogy a rendelkezés új jogi konstrukcióikorlátolt forgalmú jog) a gyakorlatban nem alkalmasak a hatékony ellenőrzésre. A magyar hűtőiparosoknak ezt a kívánságát közölte is a Szövetség