Az Illatszerész, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-01-01 / 1. szám
VI. évfolyam. BUDAPEST, 1926. JANUÁR 1.1. szám. AZ ILLATSZER-, PIPERE-, KOZMETIKAI CIKK-, SZAPPAN-, DROG-, NÜRINBERGI, DÍSZMŰÁRU-, FINOM ACÉL-, GUMMIÁRU-, KÖTSZER-, KEFEÁRU- ÉS HÁZTARTÁSICIKK-SZAKMA KÖZLÖNYE Fachzeitung für die Parfüm-, kosmetische Artikel-, Seifen-, Drogen-, Galanterie-, Feinstahlwaren, Gummi-, Verbandstoff-, Bürstenwaren und Haushaltung .-Artikel-Branche A MAGYAR ILLATSZER- ÉS HÁZTARTÁSICIKK KERESKEDŐK ORSZ. EGYES, HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER ccldAc C7CDrrczT/ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ELŐFIZETÉSI ÁR: FELELŐS SZERKESZTŐ: BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI ÚT 70 évre 16 pengő, V* évre 9 pengő, V* évre 5 pengő DR VIDÁCS GYULA TELEFON : JÓZSEF 60-60 KÜLFÖLDRE 1OO’/O-KAL DRÁGÁBB HIVATALOS ÓRÁK DÉLUTÁN 4-6-ig Hirdetések ára belföldi hirdetők részére milliméter-soronként a hirdetések között 0'25 pengő, szövegoldalon 0'30 pengő, a borítéklapon 0'32 pengő. Külföldi hirdetők részére külön díjszabás. B. U. É. K. Ezzel a sablonos kívánsággal lépünk az új év első napján mindenki elé, akihez a legerősebb vagy leggyengébb összeköttetés szála fűz is. A kívánság kétségtelenül jó, a szándék, amellyel nyilvánítjuk, kétségtelenül önzetlen, de — ha bensőnket megvizsgáljuk — hitünk benne nem őszinte. Az ember életében nagy szerepet játszik a reménység, várjuk repesve a jobb jövőt, amelynek — úgy szeretnénk érezni — be kell következnie. Annyi szenvedés és küzdelem után, melyen mindenki, legyen az kereskedő, iparos, tisztviselő vagy lateiner ember, amennyin a nagy világháború óta keresztül mentünk valamennyien, kell egy jobb jövőnek elkövetkeznie, amely szebbé teszi majd nemcsak jelenünket, de oly eszközöket is kell nyújtania, hogy a fejlődési lehetségeinknek többé akadálya ne legyen. Mi kereskedők nem tekintünk sohasem az optimizmus rózsaszínű szemüvegén át, nem hiszünk egy gyors, gigantikus fejlődésben, de reményeink lehatárolása mellett is várjuk az 1926. év eseményeitől, hogy azok megteremtik azt a szolid bázist, amely a magyar kereskedelem létének fentartásához és békés fejlesztéséhez szükséges. A magyar pénz értékállandósága mellett az új évben fogunk áttérni az új pénzegységre, ami bizony különösen kezdetben sok nehézséget fog okozni. Az új évnek kell meghozni a kereskedelmi szerződéseket, az összes, de legfőképpen a szomszéd államokkal, melyekkel a békében is a legélénkebb kereskedelmi összeköttetéseket tartottuk fenn. Ugyancsak fontos lesz az adózás kérdésének rendezése, a kereskedelmet sújtó súlyos adók lemérsékelése és részben való eltörlése. Emelni kell minden úton-módon a közönség alaposan megcsökkent vásárlóképességét, mert enélkül kereskedelmünk a válságos időket, amelyeken egyelőre még túl nem vagyunk és amelyek különösen az újév első felében még számos áldozatot fognak követelni, létének kockáztatása nélkül túlélni nem fogja. Sok egyéb kérdést is kell az 1926-os esztendőnek megoldania, így nem utolsó sorban meg kell változnia annak a téves ideológiának, hogy a kereskedelem minden terhet elbír és azt üldözni lehet vagy kell. őszintén boldog újévet csak úgy remélhetnénk, hogy az ország kereskedelmi politikájának irányítása oly kezekbe kerülne, amelyek nem közömbösek a kereskedelemmel szemben, hanem őszinte, meleg, veleérző barátai annak a foglalkozási ágnak, amelynek virágzása egyúttal a mezőgazdaságnak és iparnak fellendülését is jelenti. Az 1925-ös szanálási év: Vámos Hugó oki. mérnök, a Fésdház tulajdonosa. A világháború súlyos feladatokat szabott valamennyi hadviselő államra. A reparációk előre megszabták, mily nagyok lesznek a kiadások. Hogy ezekre fedezet legyen, meg kellett szabni a jövedelmeket. A magyar szanálás szempontjából tehát azt a műveletet fogadhatjuk el, mellyel a meglevő nagy kiadásokhoz a szükséges nagy jövedelmeket beállítjuk. Matematikailag az államot a föld és a nép adja. E kettőnek kell annyi jövedelmet adni, amennyire az államnak szüksége van. Ez meg is történt s a szanálás nagy munkáját a következő séma szerint lehetne vázolni: Ipar. Kereskedelem. Piac. Nagyközönség. I___________I____________I ' I____________ Munka—Fogyasztás—Közteherviselés ------------------------- 1 — Államháztartás Pontos szükség azonban, hogy a mértékadó tényezők, melyek a munka, fogyasztás és közteherviselésre a hozzájárulásukat megszabják, tökéletes tudatában legyenek a fenti vázlatban megjelölt tényezők összetartozóságának. ■ Amint a természet egyenetlenségeit műszaki alkotásokkal idomítjuk, úgy kell a gazdasági élet szegletességeit munkamegosztással szabályozni. Az államgazdaság négy alaptényezőjének viszonya egymáshoz rezervoár-szerepű, azaz egyik telítettsége vagy üres volta adja a másik kisebb, illetőleg nagyobb foglalkoztatását. Fejlett kereskedelem nagy ipart foglalkoztat és megfordítva, de az államháztartásban az állam világi elhelyeződése szerint közel egyenlő súlyúak. A magyar államban az ipar-, kereskedelem, piac és nagyközönség, mint egy szekér négy kereke talán azzal a precízebb meghatározással adható, hogy az elülső kerekek az ipar és kereskedelem (a mezőgazdasági ipart és kereskedelmet is ide foglalom) s így ezekre relatíve nagyobb súly lenne helyezhető, természetesen egymás között egyenletesen megosztva, mint a piacra és nagyközönségre. A szanálás célját illetőleg Bud pénzügyminiszter úr nézeteit teljességgel oszthatjuk, hogy az európai államok saját gazdasági sikerüknek legtöbbet szolgálnak, ha a háború előtti összeköttetéseiket és ténykedésüket minél inkább rekonstruálják. Ez a rakosistaikció azonban egyenlő mértékben kell úgy az ipar és kereskedelemben, mint a piac és nagyközönség körében. Visszapillantva az 1925. évre, egy bámulatos jelenséget eredményezett a szanálás. T. i. míg az államalkotó valamennyi tényező a legnagyobb krízisbe jutott, addig az állam külön fogalommá válva, elszakadt tényezőitől s ma már minden krízisen felül áll. Pénzügyünk teljesen rendezett, de mióta az állami pénzügyek rendeződtek, a megélhetés fokozatosan nehezült meg s szembekerültek egymással az államalkotó tényezők. A nagy szanálási munka az iparnak adott különleges fontosságot azzal, hogy az ipar általános munkaadó. Eleintén, a szélesebben terjeszkedő kereskedelmet veszélyesnek is tartották az iparra, főleg az árak kialakulása szempontjából. Ez a jelenség fennállhat akkor, ha elegendő nyersanyag, vagy munkaerő nem áll rendelkezésre. Mai viszonyok mellett ez lehetetlenség. Hiszen több kereskedő több árut vesz fel s igy a gyárak erősebb foglalkoztatását teszik lehetővé. Az egészséges gyáripar tehát nem azon gondolkozik.