Az Illatszerész, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1926-01-01 / 1. szám

VI. évfolyam. BUDAPEST, 1926. JANUÁR 1.­1. szám. AZ ILLATSZER-, PIPERE-, KOZMETIKAI CIKK-, SZAPPAN-, DROG-, NÜRINBERGI, DÍSZMŰÁRU-, FINOM ACÉL-, GUMMIÁRU-, KÖTSZER-, KEFEÁRU- ÉS HÁZTARTÁSICIKK-SZAKMA KÖZLÖNYE Fachzeitung für die Parfüm-, kosmetische Artikel-, Seifen-, Drogen-, Galanterie-, Fein­stahlwaren, Gummi-, Verbandstoff-, Bürstenwaren und Haushaltung .-Artikel-Branche A MAGYAR ILLATSZER- ÉS HÁZTARTÁSICIKK KERESKEDŐK ORSZ. EGYES, HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER ccld­Ac C7CDrrczT/­ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ELŐFIZETÉSI ÁR: FELELŐS SZERKESZTŐ: BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI­ ÚT 70­­ évre 16 pengő, V* évre 9 pengő, V* évre 5 pengő DR VIDÁCS GYULA TELEFON : JÓZSEF 60-60 KÜLFÖLDRE 1OO’/O-KAL DRÁGÁBB HIVATALOS ÓRÁK DÉLUTÁN 4-6-ig Hirdetések ára belföldi hirdetők részére milliméter-soronként a hirdetések között 0'25 pengő, szövegoldalon 0'30 pengő, a boríték­lapon 0'32 pengő. Külföldi hirdetők részére külön díjszabás. B. U. É. K. Ezzel a sablonos kívánsággal lépünk az új év első napján mindenki elé, akihez a legerősebb vagy leg­gyengébb összeköttetés szála fűz is. A kívánság két­ségtelenül jó, a szándék, amellyel nyilvánítjuk, két­ségtelenül önzetlen, de — ha bensőnket megvizsgáljuk — hitünk benne nem őszinte. Az ember életében nagy szerepet játszik a reménység, várjuk repesve a jobb jövőt, amelynek — úgy szeretnénk érezni — be kell következnie. Annyi szenvedés és küzdelem után, melyen mindenki, legyen az kereskedő, iparos, tisztviselő vagy lateiner ember, amennyin a nagy világháború óta ke­resztül mentünk valamennyien, kell egy jobb jövőnek elkövetkeznie, amely szebbé teszi majd nemcsak jele­nünket, de oly eszközöket is kell nyújtania, hogy a fejlődési lehets­égeinknek többé akadálya ne legyen. Mi kereskedők nem tekintünk sohasem az optimizmus rózsaszínű szemüvegén át, nem hiszünk egy gyors, gi­gantikus fejlődésben, de reményeink lehatárolása mellett is várjuk az 1926. év eseményeitől, hogy azok meg­teremtik azt a szolid bázist, amely a magyar keres­kedelem létének fentartásához és békés fejlesztéséhez szükséges. A magyar pénz értékállandósága mellett az új évben fogunk áttérni az új pénzegységre, ami bi­zony különösen kezdetben sok nehézséget fog okozni. Az új évnek kell meghozni a kereskedelmi szerződése­ket, az összes, de legfőképpen a szomszéd államokkal, melyekkel a békében is a legélénkebb kereskedelmi összeköttetéseket tartottuk fenn. Ugyancsak fontos lesz az adózás kérdésének rendezése, a kereskedelmet sújtó súlyos adók lemérsékelése és részben való eltörlése. Emelni kell minden úton-módon a közönség ala­posan megcsökkent vásárlóképességét, mert enélkül ke­reskedelmünk a válságos időket, amelyeken egyelőre még túl nem vagyunk és amelyek különösen az­ újév első felében még számos áldozatot fognak követelni, létének kockáztatása nélkül túlélni nem fogja. Sok egyéb kérdést is kell az 1926-os esztendőnek megoldania, így nem utolsó sorban meg kell változnia annak a téves ideológiának, hogy a kereskedelem minden terhet elbír és azt üldözni lehet vagy kell. őszintén boldog újévet csak úgy remélhetnénk, hogy az ország keresked­elmi politikájának irányítása oly kezekbe kerülne, amelyek nem közömbösek a kereskedelemmel szemben, hanem őszinte, meleg, veleérző barátai annak a foglalkozási ágnak, amelynek virágzása egyúttal a mezőgazdaságnak és ipar­nak fellendülését is jelenti. Az 1925-ös szanálási év: Vámos Hugó oki. mérnök, a Fésdház tulajdonosa. A világháború súlyos feladatokat szabott valamennyi had­viselő államra. A reparációk előre megszabták, mily nagyok lesz­nek a kiadások. Hogy ezekre fedezet legyen, meg kellett szabni a jövedelmeket. A magyar szanálás szempontjából tehát azt a műveletet fogadhatjuk el, mellyel a meglevő nagy kiadásokhoz a szükséges nagy jövedelmeket beállítjuk. Matematikailag az államot a föld és a nép adja. E kettőnek kell annyi jövedelmet adni, amennyire az államnak szüksége van. Ez meg is történt s a szanálás nagy munkáját a következő séma szerint lehetne vázolni: Ipar. Kereskedelem. Piac. Nagyközönség. I___________I____________I ' I____________ Munka—F­ogyasztás—Közteherviselés ------------------------- 1 — Államháztartás Pontos szükség azonban, hogy a mértékadó tényezők, melyek a munka, fogyasztás és közteherviselésre a hozzájárulásukat meg­szabják, töké­letes tudatában legyenek a fenti vázlatban meg­jelölt tényezők össze­tartozó­ságának. ■ Amint a természet egyenetlenségeit műszaki alkotásokkal ido­mítjuk, úgy kell a gazdasági élet szegletességeit munkamegosz­­tással szabályozni. Az államgazdaság négy alaptényezőjének viszo­nya egymáshoz rezervoár-szerepű, azaz egyik telítettsége vagy üres volta adja a másik kisebb, illetőleg nagyobb foglalkoztatását. Fejlett kereskedelem nagy ipart foglalkoztat és megfordítva, de az államháztartásban az állam világi elhelyeződése szerint közel egyenlő súlyúak. A magyar államban az ipar-, kereskedelem­, piac és nagyközönség, mint egy szekér négy kereke talán azzal a­ precízebb meghatározással adható, hogy az elülső kerekek az ipar és kereskedelem (a mezőgazdasági ipart és kereskedelmet is ide foglalom) s így ezekre relatíve nagyobb súly lenne helyezhető, természetesen egymás között egyenletesen megosztva, mint a piacra és nagyközönségre. A szanálás célját illetőleg Bud pénzügyminiszter úr nézeteit teljességgel oszthatjuk, hogy az európai államok saját gazdasági sikerüknek legtöbbet szolgálnak, ha a háború előtti összekötte­téseiket és ténykedésüket minél inkább rekonstruálják. Ez a ra­­kosistaikció azonban egyenlő mértékben kell úgy az ipar és ke­reskedelemben, mint a piac és nagyközönség körében. Visszapillantva az 1925. évre, egy bámulatos jelenséget ered­ményezett a szanálás. T. i. míg az államalkotó valamennyi té­nyező a legnagyobb krízisbe jutott, addig az állam külön foga­lommá válva, elszakadt tényezőitől s ma már minden krízisen felül áll. Pénzügyünk teljesen rendezett, de mióta az­ állami pénzügyek rendeződtek, a megélhetés fokozatosan nehezült meg s szembekerültek egymással az államalkotó tényezők. A nagy szanálási munka az iparnak adott különleges fontossá­got azzal, hogy az ipar­ általános munkaadó. Eleintén, a szélesebben terjeszkedő kereskedelmet veszélyesnek is tartották az iparra, fő­leg az árak kialakulása szempontjából. Ez a jelenség fennállhat akkor, ha elegendő nyersanyag, vagy munkaerő nem­ áll rendelke­zésre. Mai viszonyok mellett ez lehetetlenség. Hiszen több keres­kedő több árut vesz fel s igy a gyárak erősebb foglalkoztatását­ te­szik lehetővé. Az egészséges gyáripar tehát nem azon gondolkozik.

Next