Az Illatszerész, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1926-01-01 / 1. szám

VI. évfolyam. BUDAPEST, 1926. JANUÁR 1. 1. szám. AZ ILLATSZER-. PIPERE-. KOZMETIKAI CIKK-. SZAPPAN-. DROG-, NORINBERGI, DÍSZMŰÁRU-. FINOM ACÉL-, GUMMIÁRU-. KÖTSZER-, KEFEÁRU- ÉS HÁZTARTÁSICIKK-SZAKMA KÖZLÖNYE Fachzeitung für die Parfüm-, kosmetische Artikel-, Seifen-, Drogen-, Galanterie-, Fein­stahlwaren, Gummi-, Verbandstoff-, Bürstenwaren und Haushaltung .-Artikel-Branche A MAGYAR ILLATSZER- ÉS HAZTARTÄSICIKK KERESKEDŐK ORSZ. EGYES. HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER ccictAc C7CDrrc7T/i SZERKESZröSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ELŐFIZETÉSI ÁR: FELELŐS SZEKKESZIO: BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 70 1 évre 16 pengő, V* évre 9 pengő, V* évre 5 pengő DR VIDACS GYULA TELFFON : JÓZSEF 60-60 KÜLFÖLDRE lOO’/o-KAL DRÁGÁBB HIVATALOS ÓRÁK DÉLUTÁN 4-6-ig Hirdetések ára belföldi hirdetők részére milliméter-soronként a hirdetések közölt 0'25 pengő, szövegoldalon 0'30 pengő, a boriték­lapon 0'32 pengő. Külföldi hirdelők részére külön díjszabás. B. U. É. K. Ezzel a sablonos kívánsággal lépünk az uj év első napján mindenki elé, akihez a legerősebb vagy leg­gyengébb összeköttetés szála fűz is. A kívánság két­ségtelenül jó, a szándék, amellyel nyilvánítjuk, két­ségtelenül önzetlen, de — ha bensőnket megvizsgáljuk — hitünk benne nem őszinte. Az ember életében nagy szerepet játszik a reménység, várjuk repesve a jobb jövőt, amelynek — úgy szeretnénk érezni — be kell következnie. Annyi szenvedés és küzdelem után, melyen mindenki, legyen az kereskedő, iparos, tisztviselő vagy lateiner ember, amennyin a nagy világháború óta ke­resztül mentünk valamennyien, kell egy jobb jövőnek elkövetkeznie, amely szebbé teszi majd nemcsak jele­nünket, de oly eszközöket is kell nyújtania, bogy a fejlődési lehetsőégeinknek többé akadálya ne legyen. Mi kereskedők nem tekintünk sohasem az optimizmus rózsaszínű szemüvegén át, nem hiszünk egy gyors, gi­gantikus fejlődésben, de reményeink lehatárolása mellett is várjuk az 1926. év eseményeitől, hogy azok meg­teremtik azt a szolid bázist, amely a magyar keres­kedelem létének fentartásához és békés fejlesztéséhez szükséges. A magyar pénz értékállandósága mellett az uj évben fogunk áttérni az uj pénzegységre, ami bi­zony különösen kezdetben sok nehézséget fog okozni. Az uj évnek kell meghozni a kereskedelmi szerződése­ket, az összes, de legfőképpen a szomszéd államokkal, melyekkel a békében is a legélénkebb kereskedelmi összeköttetéseket tartottuk fenn. Ugyancsak fontos lesz az adózás kérdésének rendezése, a kereskedelmet sújtó súlyos adók lemérsékelése és részben való eltörlése. Emelni kell minden uton-módon a közönség ala­posan megcsökkent vásárlóképességét, mert enélkül ke­reskedelmünk a válságos időket, amelyeken egyelőre még túl nem vagyunk és amelyek különösen azi újév első felében még számos áldozatot fognak követelni, létének kockáztatása nélkül túlélni nem fogja. Sok egyéb kérdést is kell az 1926-os esztendőnek megoldania, így nem utolsó sorban meg kell változnia annak a téves ideológiának, hogy a kereskedelem minden terhet elbír és azt üldözni lehet vagy kell. őszintén boldog újévet csak úgy remélhetnénk, hogy az ország kereskedjelmi politikájának irányítása oly kezekbe kerülne, amelyek nem közömbösek a kereskedelemmel szemben, hanem őszinte, meleg, veleérző barátai annak a foglalkozási ágnak, amelynek virágzása egyúttal a mezőgazdaságnak és ipar­nak fellendülését is jelenti. Az 1925-ös szanálási év. Vámos Hugó oki. mérnök, a Fésüház tulajdonosa. A világháború súlyos feladatokat szabott valamennyi had­viselő államra. A reparációk előre megszabták, mily nagyok lesz­nek a kiadások. Hogy ezekre fedezet legyen, meg kellett szabni a jövedelmeket. A magyar szanálás szempontjából tehát azt a műveletet fogadhatjuk el, mellyel a meglevő nagy kiadásokhoz a szükséges nagy jövedelmeket beállítjuk. Matematikailag az államot a föld és a nép adja. E kettőnek kell annyi jövedelmet adni, amennyire az államnak szüksége van. Ez meg is történt s a szanálás nagy munkáját a következő séma szerint lehetne vázolni: Ipar. Kereskedelem. Piac. Nagyközönség. I ___________I____________I ' I____________ Munka—F ogyasztás—Közteherviselés------------------------- 1 — Államháztartás Pontos szükség azonban, hogy a mértékadó tényezők, melyek a munka, fogyasztás és közteherviselésre a hozzájárulásukat meg­szabják, tökéuletes tudatában legyenek a fenti vázlatban meg­jelölt tényezők össze tartozó ságának. ■ Amint a természet egyenetlenségeit műszaki alkotásokkal ido­mítjuk, úgy kell a gazdasági élet szegletességeit munkamegosa- tással szabályozni. Azállnmgazdaság négy alaptényezőjének viszo­nya egymáshoz rezervoár-szerepü, azaz egyik telítettsége vagy üies volta adja a másik kisebb, illetőleg nagyobb foglalkoztatását. Pejlett kereskedelem nagy ipart foglalkoztat és megfordítva, do nz államháztartásban az állam világi elhelyeződése szerint közel egyenlő súlyúak. A magyar államban az ipar-, kereskedelem-, piac és nagyközönség, mint egy szekér négy kereke talán azzal a. precízebb meghatározással adható, hogy az elülső kerekek az ipar és kereskedelem (a mezőgazdasági ipart és kereskedelmet is ide foglalom) s igy ezekre relative nagyobb súly lenne helyezhető, természetesen egymás között egyenletesen megosztva, mint a piacra és nagyközönségre. A szanálás célját illetőleg Búd pénzügyminiszter ur nézetéit teljességgel oszthatjuk, hogy az európai államok saját gazdasági sikerüknek legtöbbet szolgálnak, ha a háború előtti összekötte­téseiket és ténykedésüket minél inkább rekonstruálják. Ez a ra- kojistnjkció azonban egyenlő mértékben kell úgy az ipar és ke­reskedelemben, mint a piac és nagyközönség körében. Visszapillantva az 1925. évre, egy bámulatos jelenséget ered­ményezett a szanálás. T. i. mig az államalkotó valamennyi té­nyező a legnagyobb krízisbe jutott, addig az állam külön foga­lommá válva, elszakadt tényezőitől s ma már mindén krízisen felül áll. Pénzügyünk teljesen rendezett, de mióta az, állami pénzügyek rendeződtek, a megélhetés fokozatosan nehezült meg s szembekerültek egymással az államalkotó tényezők. A nagy szanálási munka az iparnak adott különleges fontossá­got azzal, hogy az ipar' általános munkaadó. Eleintén, a szélesebben terjeszkedő kereskedelmet veszélyesnek is tartották az iparra, fő­leg az árak kialakulása szempontjából. Ez a jelenség fennállhat akkor, ha elegendő nyersanyag, vagy munkaerő nemi áll rendelke­zésre. Mai viszonyok mellett ez lehetetlenség. Hiszen több keres­kedő több árut vesz fel s igy a gyárak erősebb foglalkoztatósátl te­szik lehetővé. Az egészséges gyáripar tehát nem azon gondolkozik,

Next

/
Thumbnails
Contents