Az Illatszerész, 1928 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1928-01-01 / 1. szám

..............unit111111111!........................................................................................................................................................................ VHI. évfolyam. BUDAPEST, 1928 JANUAR 1. 1. szám uiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiHiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiimiiiiiiijiiiiíiniiiiini^ AZ ILLATSZER-, PIPERE-, KOZMETIKAI CIKK-, SZAPPAN-, DROG-, NORIN- I FACHZtllUNG FÜR DIE PARFÜM-, KOSMETISCHE ARTIKEL-, SEIFEN- BERCI, DÍSZMŰÁRU-, FINOM ACÉL-, GUMMIÁRU-, KÖTSZER-, KEFEARU-ÉS I DROGEN-, GALANTERIE-, FEINSTAHI WAREN-, GUMMI-, VERBANDSTOFF-, HÁZTARTÁSICIKK-SZAKMA KÖZLÖNYE I . BÜRSTENWAREN UND HAUSHALTUNGS-ART1KEL-BRANCHE llllllllll|||||||||||||||||||||||||i||||||||||||||||||t||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||j|||||||||||||||||||||||||||,,||||||| llllllilllllMllllHlillHinillliHMIIIIIIIIJIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIfllllHIIllllllllllllllllllllUllMUllliniflilliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijtiiiiiiiiiiiiiililii. A MAGYAR ILLATSZER- ES HÄZTARTASICIKK KERESKEDŐK ORSZ. EGYES. HIVATALOS LAPJA. millllllMllllUUlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliliililllllllllllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER Előfizetési ár; 1 évre 16 P, */2 évre 9 P, */4 évre 5 P KÜLFÖLDRE 100°/o-KAL DRÁGÁBB fi 11111 ii 1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 iiKiiniiiiiiiiiiiiiiiinii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiini ni ....................... FELELŐS SZERKESZTŐ: DR VIDACS GYULA MiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiii SZERKESZI OsEG ES KIAlJÖHlVATAL . BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 70 TELEFON: JÓZSEF 360 - 60 HIVATALOS ÓRÁK DÉLUTÁN 4-6-ig iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiimiiiiii. iiiiiiiiiiiniiii iiiliiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiniiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiriiiifni HiidetéseK, ára belföldi'hirdetők részére rmllimelersoronkent a hirdt ttsek közöli. 0'28 pengő, szövegoldalon 0 35 pengő, a boritéK­lapon 0'40 pengő. Külföldi hirdetők részére külön dijszábás. Az 1928. év köszöbén. * , , a Ángyon Béla, a Magyar Illatszer és Háztartásicikk Kereskedők Országos Egyesülete tb. elnöke. Az 1926-os év elsuhanása előtt számot vetettünk ma­gunkkal és úgy éreztük, hogy ez az év kedvezőtlen volt a korábbiakhoz képest. Minden reményünk az uj 1927-es év felé fordult, amelytől vártuk, hogy a kereskedelem számos -baját megszünteti-, uj anyagi Tehetőségeket fog felszínre hozni, ame­lyek lehanyatlott kereskedelmünkbe friss lüktető erőt fognak bele vinni. Az év kezdete, mintha eme reményeink megvaló­sulásának sugarait árasztotta volna is, de úgy mint a korai fagy a zsenge*- fejlődői" növényzet : elpusztító ja, ami remé­nyeink is elpusztulták a későbbi hónapok'folyamán. Az a keres­kedő, aki az 1927. évi mérlegét lezárja, nem lesz meglepve, ha mérlege az elmúlt évinél sokkal. gyengébb anyagi eredmé­nyeket produkál. Azonban egy kellemetlen felfedezésre fog jutni ős'pedig arra, hogy bár vagyonának gyarapodásira nem számított, is, a régi állagot sem tudta féntartani, tartalékait felemésztette és kezd lassan, de biztosan elszegényedni. Ez az elszegényedési, ez a íerongyolási processzus nemcsak a kereskedőosztály sajátossága, hanem — fájdalom — orszá­gos jelenség, nemcsak nálunk, hanem a legtöbb utódállamban is. A kereskedelem, az adás-vételi forgalom a lefolyt évben nagyon erőltetett volt.' A gyárnak, nagykereskedőnek meg­vannak a rezsiköltségei, ezek kisebb forgalom mellett sem csökkennek megfelelő arányban és hpgy az üzemek és üzletek szervezetét fenn lehessen tartani, a rezsiköltségek pedig ne sulyosódjanak az összezsugorodó forgalomra, minden gyár, nagykereskedő igyekezett az áiut hitelbe kihelyezni. Az el­múlt évben túlhitelezés .állott be, csaknem minden kereskedő emelkedő fogyasztás reményében Vásárolt, a fögyaSztókéjiessóg emelkedése pedig nem következett be és általánossá vált a nehéz fizetés, a fizetési kötelezettségek kitólása. De meddig lesz ez lehetséges? A hitelezők kénytelen-kelletlen várták óidig a pénzre. Végül azonban nekik is súlyos kötelezettségeik van­nak és a legközelebbi időkben ők is szorongatni, fogják .adó­saikat. Hogy mire vezet ez, nem nehéz kitalálni. Szakmánkat ezeken a bajokon kívül erősen érinti az, hogy léptgn-nyopioa,. különösen a fővárosban számtalan uj ü'atszerlár iff it’ t ákkot, mikor a meglevők is alig képesek magukat féntartani. Gyors segítségre volna szükség. Emelni kell az általános kereseti lehetőségeket, mert — ha ez az állapot sokáig tart — úgy az általános gazdasági leromlás kikerülhetetlen. Most az év végén elkeseredéssel tekintünk vissza az 1927-es válságos évre, de nagy bizodalommal várjuk az 1928-as évet, amely — adja Isten — talán mégis csak jobb gazdasági hely­zetet fog teremteni. • A magyarok átka. . Pollók Benő oki. gyógyszerész, illatszerkereskedő. Ma, mikor szükség volna, hogy ebben az agyon­sanyargatott, agyoncsonkitott, ezer sebtől vérző országban kéz a kézben lenne, mi látható ? Sajnos, minden, csak nem jó. Hát még mindig nem ©lég a tanulságból, hogy a széthúzás a magyarok átka. Különösen érezteti kelle­metlen hatását á széthúzás a kereskedelemben, mert az amúgy -is magára van hagyatva. Gyáros, kereskedő egy­másra van utialva, egyik sem életképes a másik nélkül. Hiszem, hogy ez vitán felül áll. És mégis mi látható? Jóllehet érdekük közös nevezőn van, nem tudnak meg­értésben élni. , Ma, - mikor a gazdasági anarchia, pénztelenség, munkanélküliség tombol, mikor a kereskedő a gondok tömkelegében él, mikor gyermekei neveltetéséről alig tud gondoskodni, mikor a kenyér, a megélhetés numerus claususa kopogtatja otthonunkat, azt kell látnunk, hogy a magyarok átka;, a széthúzás befészkel körünkbe. Ma szükség, van . minden egyénre, bogy e sivár jelenből egy boldogabb, jobb jövő felé. tekinthessünk. A, fejlődés folyománya, hogy i a kereskedelemmel foglalkozók cikkek szerint elágaznak es csoportokba, majd egyesületekbe tömörültek. Ma már ott tartunk, hogy minden szakmának van egyesülete,' sőt szaklapja is. Azt hiszem, nem naivitás,.-hogy a szaklapnak az a célja, hogy, az illető szak érdekeit megvédje és tudo­mányos szakközleményekkel tudását, ismereteit bővitse ,e szak tagjianiak. Én azt hiszem, minden szakirot ez1 az intenció vezet,’ de kell is, hogy vezesse^ mert ezért sz'akiró .és nem. politikai iryi. ■ Én teljes hittel vagyok, hogy minden egyéb,, mikor a szaklapot-veszi a kezébe, . nőm iritrikűs, ‘ cikkeket vár, hanem szakközleményeket). Dr. - ygdacs • szerkesztő ur »Az Illatszeresz« karácsonyi számSÍan már "megtalálta azt a hangot, melyet, követ­nünk kell: a megértés hangját. Szeretném, ha iaz 1928. ev elűzne körünkből es testver- szakmánkból a magyarok átkát, a széthúzást és a sze­retet, a megértés, a megbecsülés* a jóindulat helyez­kedne el- szivünkben, mert ha ez be fog következni, úgy nálunk, mint minden szakmában, akkor boldog lesz ez az ország és minden magyar. ) _ .

Next

/
Thumbnails
Contents