Az Illatszerész, 1928 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1928-01-01 / 1. szám

..............unit111111111........................................................................................................................................................................ VHI. évfolyam. BUDAPEST, 1928 JANUAR 1. 1. szám uiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiHiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiimiiiiiiijiiiiíiniiiiini^ AZ ILLATSZER-, PIPERE-, KOZMETIKAI CIKK-, SZAPPAN-, DROG-, NORM-I FACHZtliUNG FÜR DIE PARFÜM-, KOSMETISCHE ARTIKEL-, SEIFENBERCI, DÍSZMŰÁRU-, FINOM ACÉL-, GUMMIÁRU-, KÖTSZER-, KEFEARU-ÉS IDROGEN-, GALANTERIE-, FEINSTAHI WAREN-, GUMMI-, VERBANDSTOFF-, HÁZTARTÁSICIKK-SZAKMA KÖZLÖNYE I . BÜRSTENWAREN UND HAUSHALTUNGS-ARTIKEL-BRANCHE llllllllll|||||||||||||||||||||||||i||||||||||||||||||t||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||j|||||||||||||||||||||||||||,,||||||| llllllilllllMllllHlillHinillliHMIIIIIIIIJIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIfllllHIIllllllllllllllllllllUllMUllliniflilliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijtiiiiiiiiiiiiiililii. millllllMllllUUlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliliililllllllllllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER Előfizetési ár: 1 évre 16 P, */2 évre 9 P, */4 évre 5 P KÜLFÖLDRE 100°/6-KAL DRÁGÁBB fi 11111 fi 1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 A MAGYAR ILLATSZER ES HÁZTARTASICIKK KERESKEDŐK ORSZ. EGYES, HIVATALOS LAPJA. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii nr....................... FELELŐS SZERKESZTŐ: DR VIDACS GYULA MiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiii SZERKESZI OIEG ES KIA JÓ HIVATAL . BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI UT 70 TELEFON: JÓZSEF 360 - 60 HIVATALOS ÓRÁK DÉLUTÁN 4-6-ig iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiimiiiiii. iiiiiiiiiiiniiii iiiliiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiniiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiriiiifni HiidetéseK, ára belföldi'hirdetők részére rmllimelersoronkent a hirdt ttsek közöli. 0'28 pengő, szövegoldalon 0 35 pengő, a boritéK- lapon 0'40 pengő. Külföldi hirdetők részére külön dijszabás. Az 1928. év köszöbén. * . , a Ángyán Béla, a Magyar Illatszer és Háztartásicikk Kereskedők Országos Egyesülete tb. elnöke. Az 1926-os év elsuhanása előtt számot vetettünk magunkkal és úgy éreztük, hogy ez az év kedvezőtlen volt a korábbiakhoz képest. Minden reményünk az új 1927-es év felé fordult, amelytől vártuk, hogy a kereskedelem számosbaját megszünteti, új anyagi lehetőségeket fog felszínre hozni, amelyek lehanyatlott kereskedelmünkbe friss lüktető erőt fognak belevinni. Az év kezdete, mintha eme reményeink megvalósulásának sugarait árasztotta volna is, de úgy mint a korai fagy a zsenge"- fejlődés" növényzet " elpusztítója, ami reményeink is elpusztultak a későbbi hónapok folyamán. Az a kereskedő, aki az 1927. évi mérlegét lezárja, nem lesz meglepve, ha mérlege az elmúlt évinél sokkal gyengébb anyagi eredményeket produkál. Azonban egy kellemetlen felfedezésre fog jutni és pedig arra, hogy bár vagyonának gyarapodására nem számított, is, a régi állagot sem tudta fentartani, tartalékait felemésztette és kezd lassan, de biztosan elszegényedni. Ez az elszegényedési, ez a lerongyolási processzus nemcsak a kereskedőosztály sajátossága, hanem — fájdalom — országos jelenség, nemcsak nálunk, hanem a legtöbb utódállamban is. A kereskedelem, az adás-vételi forgalom a lefolyt évben nagyon erőltetett volt. A gyárnak, nagykereskedőnek megvannak a rezsiköltségei, ezek kisebb forgalom mellett sem csökkennek megfelelő arányban és hogy az üzemek és üzletek szervezetét fenn lehessen tartani, a rezsiköltségek pedig ne súlyosodjanak az összezsugorodó forgalomra, minden gyár, nagykereskedő igyekezett az árut hitelbe kihelyezni. Az elmúlt évben túlhitelezésállott be, csaknem minden kereskedő emelkedő fogyasztás reményében vásárolt, a fogyasztókésesség emelkedése pedig nem következett be és általánossá vált a nehéz fizetés, a fizetési kötelezettségek kizolása. De meddig lesz ez lehetséges? A hitelezők kénytelen-kelletlen várták eddig a pénzre. Végül azonban nekik is súlyos kötelezettségeik vannak és a legközelebbi időkben ők is szorongatni, fogjákadósaikat. Hogy mire vezet ez, nem nehéz kitalálni. Szakmánkat ezeken a bajokon kívül erősen érinti az, hogy lépten-nyopjon, különösen a fővárosban számtalan újlatszertár ift itt akkor, mikor a meglevők is alig képesek magukat fentartani. Gyors segítségre volna szükség. Emelni kell az általános kereseti lehetőségeket, mert — ha ez az állapot sokáig tart — úgy az általános gazdasági leromlás kikerülhetetlen. Most az év végén elkeseredéssel tekintünk vissza az 1927-es válságos évre, de nagy bizodalommal várjuk az 1928-as évet, amely — adja Isten — talán mégis csak jobb gazdasági helyzetet fog teremteni. • A magyarok átka. . Pollák Benő aki, gyógyszerész, illatszerkereskedő. Ma, mikor szükség volna, hogy ebben az agyonsanyargatott, agyoncsonkított, ezer sebtől vérző országban kéz a kézben lenne, mi látható ? Sajnos, minden, csak nem jó. Hát még mindig nem elég a tanulságból, hogy a széthúzás a magyarok átka. Különösen érezteti kellemetlen hatását a széthúzás a kereskedelemben, mert az amúgyis magára van hagyatva. Gyáros, kereskedő egymásra van utalva, egyik sem életképes a másik nélkül. Hiszem, hogy ez vitán felül áll. És mégis mi látható? Jóllehet érdekük közös nevezőn van, nem tudnak megértésben élni. . Ma, mikor a gazdasági anarchia, pénztelenség, munkanélküliség tombol, mikor a kereskedő a gondok tömkelegében él, mikor gyermekei neveltetéséről alig tud gondoskodni, mikor a kenyér, a megélhetés numerus claususa kopogtatja otthonunkat, azt kell látnunk, hogy a magyarok átka, a széthúzás befészkel körünkbe. Ma szükség, van minden egyénre, hogy e sivár jelenből egy boldogabb, jobb jövő felé tekinthessünk. A fejlődés folyománya, hogy a kereskedelemmel foglalkozók cikkek szerint elágaznak és csoportokba, majd egyesületekbe tömörültek. Ma már ott tartunk, hogy minden szakmának van egyesülete, sőt szaklapja is. Azt hiszem, nem naivitás,hogy a szaklapnak az a célja, hogy, az illető szak érdekeit megvédje és tudományos szakközleményekkel tudását, ismereteit bővítse ,e szak tagjainak. Én azt hiszem, minden szakirót ezt az intenció vezet, de kell is, hogy vezesse, mert ezért szakiró ,és nem politikai irgi. ■ Én teljes hittel vagyok, hogy minden egyéb,, mikor a szaklapot veszi a kezébe, , nem iitrikus, ‘ cikkeket vár, hanem szakközleményeket). Dr. Gygdacs • szerkesztő úr »Az Illatszerész« karácsonyi számában már "megtalálta azt a hangot, melyet, követnünk kell: a megértés hangját. Szeretném, haaz 1928. év elűzné körünkből és testvérszakmánkból a magyarok átkát, a széthúzást és a szeretet, a megértés, a megbecsülés, a jóindulat helyezkedne el szívünkben, mert ha ez be fog következni, úgy nálunk, mint minden szakmában, akkor boldog lesz ez az ország és minden magyar. ) .