Az Illatszerész, 1931 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1931-01-01 / 1. szám

1 A MAGYAR ILLATSZER ÉS HÁZTARTÁSICIKK-KERESKEDÖK ORSZÁGO^ESGlEl|NE%HIVATALOS LAPJA Az illatszer-, illatanyag-, pipere-, kozmetikai cikk-, szappan-, Sag- Fachzeitung f. (l&arféh£,m$Woff!& ........................ drog-, norinbergi és díszműáru-, finom acél-, gummiáru-, Seiten, Droaenr.Qéla kötszer-, kefeáru- és háztartásicikk-szakma közlönye ^ Stoff-, Bürsterqpqüßn ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 16, J/2 évre 9,V4 évre 5 pengő. Külföldre 50°/o felár HIRDETÉSEK ÁRA: Belföldi hirdetőknek mim soronként 40 fillér Külföldre külön díjszabás FELELŐS SZERKESZTŐ: DR VIDACS GYULA metische Artikel, ummi-, Verband­sartikel-Branche XI. ÉVFOLYAM * BUDAPEST, 1931 JANUÁR 1 1. SZÁM Tíz év és a jövő, a tizenegyedik 2 Boros Mór, a Magyar Illatszer- és Háztartáscikk Kereskedők Orsz. Egyesülete tb. elnöke A magyar illatszerkereskedelemnek idén kettős ünnepe van: 10 évvel ezelőtt alakult meg az illatszerszakma érdek- képviselete, a Magyar Illatszer- és Háztartásicikk Kereskedők Orsz. Egyesülete és immáron 10 éves lett szakmai érdekeink harcos orgánuma, AZ ILLATSZERÉSZ is. Amikor Az Illatszerész első száma megjelent, a magyar illatszerkereskedelem még nem nyűtte el az első gyermek­cipőt. A háborús kötött gazdálkodás maradványai még mindig béklyókként nehezedtek a forradalmaktól megtépett kereske­delemre. Kereskedelem- és iparellenes irányzat ütötte fel a fejét, amely nem tisztelte a múlt tradícióit és nem akarta érvé­nyesülni hagyni a ma élni akaróit. Megindult az érdekképvise­letek hosszú harcainak hősi sorozata, amelynek célja volt a magyar kereskedelem és ipar békebeli tekintélyének helyre- állítása, jogainak s igazságainak a kiküzdése. országnak a közterhek ezer sebétől, az állami beavatkozás omnipotenciájától vérző kereskedője nem kezdheti meg első­nek az árak lemorzsolását, mert horribilis rezsiköltségei s az iparcikkek magas árai ezt nem engedik meg neki. Reális olcsóbbodási folyamatot ma nálunk csak a közter­hek lebontása indíthat meg, mert csak ez lehet az egyetlen mód a termelési költségek egészséges lefaragására. Erősza­kos beavatkozással a gazdasági élet törvényszerűségein nem lehet változtatni. Ezen ténykörülmények felismerésén alapszik az árvédelmi mozgalom feléledése. Reméljük, hogy a mozgalom, amelynek élére szakmánk legjobbjai kerültek, nem lesz ismét szalma- lángszerű és végre meg fogja hozni a mindannyiunk által óhaj­tott eredményt, a márkacikkek árainak stabilitását és az egész vonalon való egyöntetűségét. Az érdekképviseletek ezen nagy harcából, már a mi egyesületünk, a Magyar Illatszer- és Háztartásicikk Kereske­dők Orsz. Egyesülete is kivette bőven a részét, amiről Az Illatszerész tíz évfolyamának az átlapozása számtalan tanú­bizonyságot szolgáltat. Emmerson híres mondása szerint, minden kor kitermeli azokat az embereket, akik a különböző intézményeket a ma­guk képére formálják és ezeken keresztül az egész társadalom világszemléletének a kialakulására döntő hatást gyakorolnak. Ami ezen mondásból igaz a nagy egészre nézve, az meg­állja a helyét a speciális tagozódásoknál is. Tagadhatatlan az a tény, hogy az illatszerkereskedelem szervezetének a kiépítésében, a szakmai öntudat fejlesztésé­ben és a kari összetartás megszilárdításában nem kis része van Az Illatszerésznek és az ő kitűnő szerkesztőjének. Dr. Vidacs Gyula cikkeiből mindig visszatükröződik az a nagy szeretet, amellyel szakmánk iránt viseltetik. Sorai a lel­kesedés tüzétől vannak áthatva, valahányszor szakmánk iga­záért, sorstársaink boldogulásáért emeli fel a szavát. Ma a lét és nem lét kérdése mindnyájunk elé fenyegető kérdőjelként mered. A fogyasztás válsága világjelenségként száguld végig tengeren innen és tengeren túl, napról-napra felégetvén, meg­semmisítvén a kispolgári rend ezreit és tízezreit. A folytono­san nagyobb mérveket öltő munkanélküliség fokozatosan vevőink egész tömegétől megfoszt bennünket. Árucikkeink nagy része a nagy harcban, amelyik a mindinkább gyengülő felvevőképességű fogyasztóért folyik, lassan visszaszorul, tért veszít a nélkülözhetetlen első osztályú fontosságú javakkal szemben. A lecsökkent fogyasztás soha nem látott gyilkos versenyt idézett elő, amely szakmánkat, ha nem tudunk okos össze­fogással védekezni ellene, létalapjában fogja megingatni. Néhány rövidlátó gazdasági férfiú, aki a gazdasági élet kör­forgását nem elég alaposan figyelte meg, útnak indította a „le az árakkal” hangzatos jelszót, ezzel megindított egy lavi­nát, elfelejtkezvén arról, hogy a mai túladóztatott Magyar­A Magyar Illatszer- és Háztartásicikk Kereskedők Orsz. Egyesülete és Az Illatszerész ez alatt a 10 esztendő alatt hal­latlanul kifejlődött és igazolta azt a sok jogos reményt, ame­lyet mi, alapítók, annakidején hozzáfűztünk. Dr. Vidacs Gyula barátunk a jól elvégzett munka boldog érzésével gondolhat vissza az elmúlt esztendőkre. Lapja összeforrott a magyar illatszerkereskedő társa­dalommal, vér lévén a vérünkből, hús a húsunkból. Az elmúlt esztendők sok sötét napján az egyetlen világító pont volt Az Illatszerész fáklyájának becsületes tüze. Az ilyen tiszta célkitűzésű lapnak a jövőjében még akkor is bízni kell, amikor a mai nyomasztó gazdasági viszonyok fülledtsége, a jobb jövő majdnem minden reményétől megfoszt bennünket. Vizsgáljuk meg a mai gazdasági helyzetet közelebbről.. Nem várunk sokat az újévtől. Nem kérünk senkitől sem mást, mint azt, hogy méltányolják azt az emberfeletti mun­kát, amelyet ma a kereskedelem kifejt régi színvonalának leg­alább részleges fenntartása érdekében. Kartársainkat pedig arra kérem, hogy testvéri szeretettel és meleg ragaszkodással építsék tovább, fejlesszék még job­ban egyesületünket és legyenek Az Illatszerésznek nemcsak olvasói, hanem igaz barátai is. <2, ]oldog újévet kívánunk olvasóinknak, hirdetőinknek és barátainknak „Az Illatszer ész“ szerkesztősége és kiadóhivatala V ^MJEL1EHJ« jfA^röNTÄ KÉTSZER ''sés kiadóhivatal: RÁKÓCZI ÜT.7b,.f Telelőn: J 370-29. Hivatalos órák d.u. 4-8-{gL.fc«Hv.

Next

/
Thumbnails
Contents