Az Illatszerész, 1933 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-01 / 1. szám

A MAGYAR ILLATSZER ÉS HÁZTARTÁSICIKK-KERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA Az illatszer-, illatanyag-, pipere-, kozmetikai cikk-, szappan-, drog-, nürrnbergi és díszműáru-, finom acél-, gumiáru-, kötszer-, kefeáru- és háztartásicikk-szakma közlönye T ' Fachzeitung f die Parfüm-, Riechstoff-, kosmetische Artikel, J I Reifen- Drogen-, Galanterie-, keinstohl-, Gummi-, V erbau d- i slolf-, Bürstenwaren- und Haushallungsarlikel-Branche előfizetési ár: 1 évre 16,72 évre 9, 60 évre 5 pengő. Külföldre 50% felár HIRDETÉSEK ÁRA: Belföldi hirdetőknek mini soronként 40 fillér Külföldre külön díjszabás XIII. ÉVFOLYAM * BUDAPEST, 1933 JANUUÁR 1 * 1. SZÁM FELELŐS SZERKESZTŐ DR- VIDÁCS GYULA MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST VII. RÁKÓCZI ÚT 70 Telefon: J. 37-0-29. Hivatalos órák d. u. 4-6-ig T­T • • Összetartás Kosztelitz Kálmán, a Magyar Illatszer- és Háztartásicikk Kereskedők Orsz. Egyesülete elnöke. A békebeli újesztendők vezércikkeiben azt olvasgattuk, hogy szeressétek egymást. • És úgy látszik, ezen igének hirdetését az akkori viszonyok tették aktuálissá, — mint ahogy a mai viszonyok közt a kereskedőtársadalom aktuá­lis jelszava csak egy lehet: „összetartani“. Magában ez a szó talán banális, azonban, ha egy kissé a mélyére nézünk szakmánknak, úgy rájövünk az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy nem az árrombolás az, ami a kereskedő eg­zisztenciáját biztosítja, nem a mindenáron való árusítás az, ami biztonságot ad üzletünknek, ellenben a konkurencia figyelő megbecsülése, a szakmabeli üzletek egyetértése, a korrekt kereskedői elvek, a gyárak által úgyis minimálisan megszabott árak betartása az, ami lehetőséget nyújt arra, hogy a mai abnormis viszonyok közt is üzletünket átvezes­sük a jobb időkbe.­­ És itt rámutatok az elmúlt években való munkásságunkra, amelynek célja a rokonszakmákkal való együttműködés, ami meghozza vagy már részben meghozta azon eredményeket, amelyek soha nem marad­hatnak el, ha megvan az összetartás. — Biztos, hogy min­den kezdetnek megvannak a maga nehézségei és a maga kinövései, de hova jutottunk volna, ha nem kezdeményeztük volna már évek hosszú sora óta a rokonszakmákkal való együttműködést. — És éppen ez ad a vezetőségeknek erőt a további közös munkálkodásra. Máris leszögezhetem, hogy az 1932. év meghozta a részleges, de komoly ered­ményeket. Kedves Kartársaim! Az én újévi köszöntőmben nem a sablonos jelszavakat dobálom felétek, hanem ismét és is­mételten felhívlak benneteket az összetartásra és az ön­érzetre. — Nem győzöm eléggé hangoztatni, hogy igazi eredményeket csak a kereskedelem önérzetes összetartó támogatásával tudunk elérni. — Éppen ezért hangsúlyozni kívánom, a vezetésem alatt álló illatszerkereskedelem 1933. évi programjának csak egy lehet a jelszava: „összetartás“ és ezen összetartás ki fogja termelni a legszebb eredménye­ket, meg fogja szabadítani az il­latszerkeres­­edők társadal­mát a forgalmi adótól, követelni fogjuk az egész vonalon a teljes fázisrendszer bevezetését, mert a közismert 3%-os forgalmi adót az akkori kormányzat fogyasztási adónak tervezte, ez ma már többé nem adó, hiszen a közönségre tovább nem hárítható, hanem rendes rezsiköltsége a keres­kedelemnek, amely úgyis a közterhek súlya miatt zsugo­rodott össze. — Vissza fogjuk vezetni a forgalmi adót ere­deti rendeltetésére, amely intenció ezt kitermelte. — Szakmaközi működésünket szélesebb alapokra kívánjuk fektetni, a cikkek védelmét kiszélesíteni és újabb gyárak bevonásával azok termékeit is a legszélesebb alapon árvé­delemben részesíteni. 22­^ Az ezerkilencszázharminchármas évben otthonunkat minden körülmények között felépítjük és példát fogunk mutatni arra, hogy igazi barátainknak csak azokat tekint­jük, aki otthonunkra komoly áldozatokat hoznak. — Nem fog kelleni az illatszerész-társadalom egy tagjának sem le­­horgasztott fejjel járni, mert ez egy fegyelmezett és egész­séges szakma, amelynek minden tagja átérzi, hogy van hova tartoznia, minden optimizmus nélkül és joggal remél­heti, hogy elég volt már azokból a boldog újévekből, ame­lyek szakmánk minden egyes tagjának csak küzdelmet, agyat fárasztó munkát jelentett öröm nélkül.­­ És itt tisz­telt kartársaim visszatérek cikkem kiindulási pontjához, eredményeket csak az a vezetőség képes elérni, amely maga mögött érzi az illatszerész-társadalom minden tagját és ennek a társadalomnak minden tagja átérzi a jelentőségét annak a szónak, hogy: „összetartás“. Az elzárkózás nem emelte a belföldi gyárak forgalmát Baeder Hermann kereskedelmi tanácsos, a Baeder Illatszergyár Rt. igazgatója A most lezárult esztendőben valamennyi szakmára és termelési ágra a kötött devizagazdálkodás és ezzel kapcso­latban a határok elzárása nyomta rá bélyegét. Ebből azon­ban nem következett a hazai gyárakra, mint a kívülállók hiszik, fényes konjunktúra, mert 1. azon külföldi cégek, amelyeknek itt elterjedt márkacikkeik vannak, a határok elzárása előtt megtelepedtek; 2. a belföldi gyárak nyers­anyagbeszerzése nehezebbé vált és megdrágult; 3. végül azt a csekély többletet, amelyet egyes külföldi cikkek ki­maradása okozott volna, bőségesen ellensúlyozta a súlyos gazdasági viszonyok következtében a közönség vásárló­erejének csökkenése. A békeévek parfümforgalm­a csaknem teljesen kiesett és helyét a kölnivizek töltötték ki. Sajnos, az egész olcsó, a szesz árát is megszégyenítő árú kölnivizek képezik a főforgalom tárgyát. Csak mint érdekes jelenséget említjük meg, hogy míg a békeévekben a karácsonyi ajándékképpen adott finom pipereszappan a legmélyebb sértést váltotta volna ki, ma örömmel fogadott értékes jószág. A változott viszonyokhoz természetesen a külföldi cégek is kénytelenek alkalmazkodni. Az elzárkózás, mint fent említettem, a magyar gyár­iparra nincsen jelentősebb befolyással, mégis megállapít­ható, hogyha ma anyagi haszon nem is, de a jövőre kiható valamelyes erkölcsi haszon észlelhető, mivel egyes hiányzó cikkek pótlására beszerzett magyar gyártmányt fog a fo­gyasztó akkor is használni, amikor a külföldi már bősé­gesen állna rendelkezésére.

Next