Az Illatszerész, 1933 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-01 / 1. szám
A MAGYAR ILLATSZER ÉS HÁZTARTÁSICIKK-KERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA Az illatszer-, illatanyag-, pipere-, kozmetikai cikk-, szappan-, drog-, nürrnbergi és díszműáru-, finom acél-, gumiáru-, kötszer-, kefeáru- és háztartásicikk-szakma közlönye T ' Fachzeitung f die Parfüm-, Riechstoff-, kosmetische Artikel, J I Reifen- Drogen-, Galanterie-, keinstohl-, Gummi-, V erbau d- i slolf-, Bürstenwaren- und Haushallungsarlikel-Branche előfizetési ár: 1 évre 16,72 évre 9, 60 évre 5 pengő. Külföldre 50% felár HIRDETÉSEK ÁRA: Belföldi hirdetőknek mini soronként 40 fillér Külföldre külön díjszabás XIII. ÉVFOLYAM * BUDAPEST, 1933 JANUUÁR 1 * 1. SZÁM FELELŐS SZERKESZTŐ DR- VIDÁCS GYULA MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST VII. RÁKÓCZI ÚT 70 Telefon: J. 37-0-29. Hivatalos órák d. u. 4-6-ig TT • • Összetartás Kosztelitz Kálmán, a Magyar Illatszer- és Háztartásicikk Kereskedők Orsz. Egyesülete elnöke. A békebeli újesztendők vezércikkeiben azt olvasgattuk, hogy szeressétek egymást. • És úgy látszik, ezen igének hirdetését az akkori viszonyok tették aktuálissá, — mint ahogy a mai viszonyok közt a kereskedőtársadalom aktuális jelszava csak egy lehet: „összetartani“. Magában ez a szó talán banális, azonban, ha egy kissé a mélyére nézünk szakmánknak, úgy rájövünk az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy nem az árrombolás az, ami a kereskedő egzisztenciáját biztosítja, nem a mindenáron való árusítás az, ami biztonságot ad üzletünknek, ellenben a konkurencia figyelő megbecsülése, a szakmabeli üzletek egyetértése, a korrekt kereskedői elvek, a gyárak által úgyis minimálisan megszabott árak betartása az, ami lehetőséget nyújt arra, hogy a mai abnormis viszonyok közt is üzletünket átvezessük a jobb időkbe. És itt rámutatok az elmúlt években való munkásságunkra, amelynek célja a rokonszakmákkal való együttműködés, ami meghozza vagy már részben meghozta azon eredményeket, amelyek soha nem maradhatnak el, ha megvan az összetartás. — Biztos, hogy minden kezdetnek megvannak a maga nehézségei és a maga kinövései, de hova jutottunk volna, ha nem kezdeményeztük volna már évek hosszú sora óta a rokonszakmákkal való együttműködést. — És éppen ez ad a vezetőségeknek erőt a további közös munkálkodásra. Máris leszögezhetem, hogy az 1932. év meghozta a részleges, de komoly eredményeket. Kedves Kartársaim! Az én újévi köszöntőmben nem a sablonos jelszavakat dobálom felétek, hanem ismét és ismételten felhívlak benneteket az összetartásra és az önérzetre. — Nem győzöm eléggé hangoztatni, hogy igazi eredményeket csak a kereskedelem önérzetes összetartó támogatásával tudunk elérni. — Éppen ezért hangsúlyozni kívánom, a vezetésem alatt álló illatszerkereskedelem 1933. évi programjának csak egy lehet a jelszava: „összetartás“ és ezen összetartás ki fogja termelni a legszebb eredményeket, meg fogja szabadítani az illatszerkeresedők társadalmát a forgalmi adótól, követelni fogjuk az egész vonalon a teljes fázisrendszer bevezetését, mert a közismert 3%-os forgalmi adót az akkori kormányzat fogyasztási adónak tervezte, ez ma már többé nem adó, hiszen a közönségre tovább nem hárítható, hanem rendes rezsiköltsége a kereskedelemnek, amely úgyis a közterhek súlya miatt zsugorodott össze. — Vissza fogjuk vezetni a forgalmi adót eredeti rendeltetésére, amely intenció ezt kitermelte. — Szakmaközi működésünket szélesebb alapokra kívánjuk fektetni, a cikkek védelmét kiszélesíteni és újabb gyárak bevonásával azok termékeit is a legszélesebb alapon árvédelemben részesíteni. 22^ Az ezerkilencszázharminchármas évben otthonunkat minden körülmények között felépítjük és példát fogunk mutatni arra, hogy igazi barátainknak csak azokat tekintjük, aki otthonunkra komoly áldozatokat hoznak. — Nem fog kelleni az illatszerész-társadalom egy tagjának sem lehorgasztott fejjel járni, mert ez egy fegyelmezett és egészséges szakma, amelynek minden tagja átérzi, hogy van hova tartoznia, minden optimizmus nélkül és joggal remélheti, hogy elég volt már azokból a boldog újévekből, amelyek szakmánk minden egyes tagjának csak küzdelmet, agyat fárasztó munkát jelentett öröm nélkül. És itt tisztelt kartársaim visszatérek cikkem kiindulási pontjához, eredményeket csak az a vezetőség képes elérni, amely maga mögött érzi az illatszerész-társadalom minden tagját és ennek a társadalomnak minden tagja átérzi a jelentőségét annak a szónak, hogy: „összetartás“. Az elzárkózás nem emelte a belföldi gyárak forgalmát Baeder Hermann kereskedelmi tanácsos, a Baeder Illatszergyár Rt. igazgatója A most lezárult esztendőben valamennyi szakmára és termelési ágra a kötött devizagazdálkodás és ezzel kapcsolatban a határok elzárása nyomta rá bélyegét. Ebből azonban nem következett a hazai gyárakra, mint a kívülállók hiszik, fényes konjunktúra, mert 1. azon külföldi cégek, amelyeknek itt elterjedt márkacikkeik vannak, a határok elzárása előtt megtelepedtek; 2. a belföldi gyárak nyersanyagbeszerzése nehezebbé vált és megdrágult; 3. végül azt a csekély többletet, amelyet egyes külföldi cikkek kimaradása okozott volna, bőségesen ellensúlyozta a súlyos gazdasági viszonyok következtében a közönség vásárlóerejének csökkenése. A békeévek parfümforgalma csaknem teljesen kiesett és helyét a kölnivizek töltötték ki. Sajnos, az egész olcsó, a szesz árát is megszégyenítő árú kölnivizek képezik a főforgalom tárgyát. Csak mint érdekes jelenséget említjük meg, hogy míg a békeévekben a karácsonyi ajándékképpen adott finom pipereszappan a legmélyebb sértést váltotta volna ki, ma örömmel fogadott értékes jószág. A változott viszonyokhoz természetesen a külföldi cégek is kénytelenek alkalmazkodni. Az elzárkózás, mint fent említettem, a magyar gyáriparra nincsen jelentősebb befolyással, mégis megállapítható, hogyha ma anyagi haszon nem is, de a jövőre kiható valamelyes erkölcsi haszon észlelhető, mivel egyes hiányzó cikkek pótlására beszerzett magyar gyártmányt fog a fogyasztó akkor is használni, amikor a külföldi már bőségesen állna rendelkezésére.