Az Illatszerész, 1937 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-01 / 1. szám

A MAGYAR ILLATSZER ÉS HÁZTARTÁSI CIKK-KERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA Az illatszer-, illatangag-, pipere-, kozmetikai cikk-, szappan-, jlll Fachzeitung f. die Parfüm-, Riechstoff-, kosmetische Artikel, drog-, norinbergi és díszműáru-, finom acél-, gumiáru- I Seifen-, Drogen-, Galanterie-, Feinstahl-, Gummi-, Verband­kötszer-, k e f e á r u- és h á z t a r l á s i c i k k-szakma közlönye. ||| stoff-, Bürstenwaren- und Ilaushullungsartikel-Branche. ELŐFIZETÉSI AH: MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER 1 évre 16. 1U évre 9, 1U évre 5 pengő. Külföldre 50% felár FELELŐS SZERKESZTŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: HIRDETÉSEK ARA: DR VIDACS GYULA BUDAPEST, VII, RÁKÓCZI ÜT ** Belföldi hirdetőknek mim soronként 40 fillér Külföldre külön díjazás Telefon: 1-370-29. * Hivatalos órák d. u. 3—6-ig XVII. KVFO I.Y * Hl * It II IIAPFST, 1 9 S 7 J A V IIÁ It 1. * 1. SZÁKI A főbb fövő felé... Amikor Szilveszter napja elmúlik, az utolsó éjjel vigassága után & komoly munka elkezdődik, mindenkinek első dolga, hogy visszapillant az elmúlt évre és filmszerűen lepergeti maga előtt az elmúlt év történetét. A kereskedő leül és befejezi az ó-év számadásait, megállapítja, vájjon :u elmúlt év eredménye milyen volt és felért-e annak összege a korábbi évek eredmé­nyével. Az illatszerszakma is visszapillamt az Ibiit), évre és minden egyes tagjának elszorul a szíve, haragos redők keletkeznek homlokán és nem tudja levetni bosszúságát, csalódottságát, amelyet ez ag év és annak eseményei okoztak. Nem akarunk itt beszámolni minden egyes illatszertártulajdonos egész évi küzdelméről, a map-nap után megismétlődő nehézségekről és a sikertelenségekről, amelyet a legnagyobb szorgalom és kitartás mellett is ajig lehetett leküzdeni és mindezt az egyes üzletek fenntartásáért, az exisztencia megmentéséért és a napi kenyéréri. Ha az illatszerésztársadalom összességét tekintjük, úgy azt kell tapasztalnunk, hogy ebben az esztendőben a kormányzat velünk szemben nagyon mostoha volt. Váratlanul léptette életbe az érdekeltség megkérdezése nélkül a drogistarendeletet, amely a legfontosabb cikkek kimérésétől eltiltotta :w illatszerkereske­dőt, olyan cikkek eladásától, amely cikkek egyedül és kizáró­lag az illatszertárak üzletkörébe tartoznak és ezzel szemben vi­szont i\ gyógyszerészeknek és drogistáknak megengedte a pú­der, dióolaj, fogpor, szájvíz, tejkrém kimérve való árusítását és emellett az illatszertárból számtalan olyan cikket tiltott ki, amelyek az illatszertárak létezése óta mindenkor a,z illatszer- tárba tartoztak és a közönség mindig ott is kereste és keresi még ma is. A rendelet más szakmákat is érintett, de egyiket sem olyan súlyosan, mint az illatszerszakmát, amely pedig sem­miképpen sem szolgált reá, hogy olyan cikkek árusításától tilt­sák el, illetve olyan cikkek árusításában korlátozzák, amelyek az egész földkerekségén csak az illatszertárak hoznak forga­lomba. Ez ellen a. méltánytalan és az igazságot messze elkerülő rendelet ellen harcolnunk kell és harcolni fogunk mindaddig, amíg a kormányzatot jobb belátásra nem fogjuk tudni bírni. Ha sorsunk mostohává vált, azt nemcsak a kívülünk álló eseményekre toljuk, hanem tekintsünk széjjel az illatszerész­társadalom berkeiben is. Az a szakmai összetartás, szeretet és a szakmához való ragaszkodás, a szakma szeretete, amely koráb­ban ebben a társadalomban olyan szépen kifejlődött, táján az általános európai légkörtől, amely a háborúkivánásban és az ellentétek szításában éli ki magát, megfertőződött, az irigység, a gyűlölség százfejű hidrája emelkedett ki a földből és meg­akadályozott minden fejlődést, lehetetlenné tett minden tisz­tességes törekvő elgondolást és akarást. A személyeskedés, a tárgyilagosság teljes hiánya és mindig csak a személyek elleni háborúskodás, válogatás nélküli támadások az okok erőszakos kiásásával, szennyes hangú támadások szolgáltattak okot arra, hogy azok. akik hivatva vannak egy szakma élére állni és a szakma érdekeit képviselni, elkedvetlenedve eltávoztak, vissza­vonultak és tapasztalataikkal nem támogatják azt a szakmát, amelynek érdeke az ő érdekük is. Ha az ó-év távozik és az újév hajnalán vagyunk, mindig rózsaszínű szemüvegen át látjuk a jövőt A remény rózsaszínű sugara hatol belénk és úgy hisszük, hogy a rossz év után végre egy minden jót meghozó újesztendő fog következni. Az 1937. év küszöbére érve, tényleg úgy látjuk a korábbi új esztendőkkel ellentétben, hogy ezt az évet sokkal szívesebben, sokkal na­gyobb reménységgel fogadják, mindenkiben egy belső érzés va,n, amelynek magyarázatát adni nem tudja és úgy hiszi, hogy a jövendőbe lát, sokkal jobb gazdasági helyzetet vár és ezt oly biztonsággal látja, mintha tényleg a jövendő előtte megnyílnék és tisztán látná a történendőket. Az általános gazdasági helyzet tényleg arra enged következtetni, hogy valami javulásnak a le­folyt hét szűk esztendő után be kell következni. Az illa.tszerszakmában is általánosak ezek a szép remény­ségek. Mi is azt hisszük, hogy a közgazdasági helyzet javulni fog, az általános keresőképesség emelkedik és ezzel együtt az illatszer detailkereskedelem helyzete is javulni fog, mert hiszen minden forgalomemelkedés töhbé-kevésbé erre a szakmára is kihatással bír. Mi is úgy érezzük, hogy az 1937. évben sike­rülni fog a szakmánkat béklyóiban tartó drogistarendeleten változtatást eszközölni, hiszen azok is akarják, akiknek ez a rendelet jogokat hozott, éspedig azért, mert ezek a jogok kívánságaiknál sokkal szerényebbek és erősen korlátozottak lettek. Várjuk és reméljük, hogy a szakmában a jobb belátás fog érvényre jutni, elülnek a személyes harcok és megnyílik annak a lehetősége, hogy ismét egységes legyen az illatszerész­társadalom, ismét szeretettel kezelje a kartárs a kartársat, ra­gaszkodjék szakmájához és érdekképviseletéhez, úgy mint ezelőtt. Ehhez azonban az kell, hogy az illatszerésztársadalom a sötétben bujkáló idegen elemek befolyásától meg tudjon sza­badulni és ne adjanak hitelt azoknak, akik merő rosszakaratból, csakhogy az ellentéteket szítsák, 'kartársat kartárs ellen, barátot barát ellen uszítanak, förtelmes rágalmakat szórván azokra, akik az illalszerészlársadalomért hosszú éveken át önzetlenül küz­döttek. Bort, búzát, békességet, ez a régi magyar mondás, mi ez utóbbit akarjuk, amely békesség lehetővé teszi az alkotó mun­kát és azon anyagi javaknak a megszerzését, amellyel a bor és búza megszerezhető. Indulunk a jobb jövő felé.. . Elérkezünk-e a valóban jobb, szebb és gondtalanabb életlehetőségekbe? Ki tudja? Vederemo.

Next

/
Thumbnails
Contents