Iparegészségügy, 1903 (2. évfolyam, 1-15. szám)
1903-01-13 / 1. szám
11. évfolyam. Budapest, 1103. január 15. 1. szám. IPAREGÉSZSÉGÜGY AZ EGÉSZSÉGTANI ISMERETEK NÉPSZERŰ TERJESZTÉSÉT ÉS A BALESETELLENES VÉDEKEZÉS ELŐMOZDÍTÁSÁT TÁRGYALÓ HAVI KÖZLÖNY Egész qAriz 1ó korona DR NAGY BÉLA megjelenik minden Ró 15-ÉN Felelős szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Erzsébet körút 28. szám Hogy biztosítsunk? Irta: Zaij Miklós gróf. A munkásbiztosítás kérdése egy megoldatlan feladata a magyar közéletnek. Mig a nagy nyugoti népek százféle intézkedést tettek, hogy a modern társadalom gerinczének, az ipari munkásnak sorsa az élet százféle esélyeivel szemben biztosítva legyen, addig mi magyarok alig jutottunk tovább e téren a betegsegélyző pénztáraknál. Hiába, par excellence mezőgazdasági ország vagyunk, melyet nemcsak a magyar faj veleszületett hajlamai, de a magyar állam közjogi viszonyai is a földművelés ősi állapotában tartanak meg. Nálunk a szociális kérdés egész egyoldalúan fejlődött. A 90-es évek nagy szoczialisztikus mozgalma végeredményeiben alig ment túl a mezőgazdasági munkásra nézve jobb, kedvezőbb, humánusabb aratási szerződések kierőszakolásánál. Munkáspárt a magyar képviselőházban nincs. Ez azonban semmikép se gátja annak, hogy sajtó, kormány, törvényhozás e kérdéssel teljes odaadással ne foglalkozzanak. Angliában is előbb jöttek létre a munkásokat védő intézmények, mint maga a politikai munkáspárt. Az okos nemzetek nem halogatják Pató Pálmódjára az életbevágó kérdések megoldását, nem várják be, míg a gyümölcs a nyakukra érik,úgy, hogy azt többé jól betakarítani nem képesek, de bölcs előrelátással, helyes reformok által előzik meg a politikai és társadalmi erupcziókat. Angliában rég belátták, hogy nyugodt fejlődés csakis ott lehetséges, ahol állam és társadalom szüntelen azon munkálkodnak, hogy az ország minden egyes fia hazájában jól és otthonosan érezze magát. (tehén Mór minapi czikkében éles elmével fejtette ki a munkásbiztosítás felől táplált nézeteit aziparegészségügyek hasábjain.Úgy hiszem, elvben igazat fog neki adni a munkásosztály minden igaz barátja. Azonban kérdés: vájjon az általa megjelölt czél, a munkás sorsának az életösszes viszonyai közt való biztosítása s annak megfelelően egy országos szervezet alkotása már a közeljövőben elérhető-e? Kérdés, váljon a súlyos és annyi más feladatot háttérbe szorító katonai terhek lehetővé teszik-e, hogy az állam milliókat áldozzon e czélra Mert jól jegyezzük meg, alapos munkát e téren csak nagy áldozatok révén végezhetünk, ha csak oly terhetnem akarunk az egyes munkás vállaira rakni, amely ismét útjában fog állani egyéni boldogulásának. A magyar nemzet bizonynyal e téren is a fokozatos haladás útján fog megmaradni. Addig fog nyújtózni, ameddig a paplan elér, mert a tapasz-"talás szerint az olyan takarózás keveset használ, hol a test nagy részehidegen marad. Manapság minden életbevágó reform tengelye a nervus rerum gerendarum. Ha a szükséges tőke, a pénzforrás megvan, a többi magától jön. Mégis az adott esetben fontos, hogy a munkásbiztosítás új intézményét mely formában ültetjük át az életbe. Fontos azért mert részben a formától függ, várjon az államra és az egyes munkásra nagyobb vagy csekélyebb teher háramlik-e belőle. Mondanom se kell, hogy a szövetkezeti formát tartom leghelyesebbnek. Az önkormányzat elvének a lehető legszélesebb alapon való keresztülvitele egyedül méltó egy szabad nemzethez. Ahol a felvilágosultság, egyetértés, jóindulat és anyagi segélyforrás nem hiányzik, ott helyén van a szövetkezés. Azonban a munkásbiztosítás csakis úgy lehet alapos és komoly, ha kötelező az ország egész területén az ipar összes ágaiban. Mert hiszen nemcsak a munkásokról van szó, de azok családjairól is, kiket az elzülléstől meg a nyomortól A nagy m. m. kir. kereskedelmi minisztérium által ajánlott valódi amerikai „DUSTLESS“ padlófertőtlenítő és pormentesítő szer Erdős József és Társánál Budapest, VI., Andrássy út 15.