Iparegészségügy, 1909 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1909-01-01 / 1. szám

Vili. évfolyam. Budapest, 1909. január 1. IPAREGÉSZSÉGÜGY : Előfizetési ár: a Munkásbiztosítás c. melléklettel együtt Egész évre 20 korona Felelős szerkesztő DR NAGY BÉLA I. szám. AZ IPARI, KERESKEDELMI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZOCIÁLIS TÖREKVÉSEK KÖZLÖNYE Megjelenik minden hó elsején és tizenötödikén. Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Erzsébet­ körút 28. szám­ át­a«•? Filius ante patrem. Valóban nem lehet máskép megjelölni azokat a sürgető törekvéseket, melyekkel néhány ügybuzgó, fiatal honatya a munkásbiztosítás ügyét megreformálni kívánja. Mint köztudomású, ebben a törekvésben kizárólag önzetlen és objektív szempontok voltak irányadók, csak az, hogy az adózó ipari munkaadók érdekei megvédessenek a hazátlan nemzetközi forradalmárok terrorizmusától. Nos, mert a munkaadók érdekeinek védelme dom­borodott ki a fent tisztelt honatyák aggódó gondosko­dásából, legyen szabad erre a túlzott gondoskodásra — hogy ne mondjuk agyonszeretésre, — munkaadói szempontból néhány megjegyzést tennünk. A felhozott panaszok és javasolt orvosszerek közül most csak a paritás kérdésével kívánunk foglalkozni, mint amelyet különös sürgetéssel szorgalmaztak és amely tekintetben a kereskedelmi államtitkár úr is nyilat­kozatokat tett. A „paritás“ dolgában az a fő panasz, hogy az a gyakorlati életben nem érvényesül, mert a munkások állandó túlsúlyban vannak. Ebben tényleg van valami igazság, de sajnálattal vagyunk kénytelenek beismerni, hogy e tekintetben a vád a munkaadók képviselőire hárul, akik — illetve akiknek egy része — vállalt tiszt­jének kellő lelkiismeretességgel nem tesz eleget. És éppen azokat látjuk meglepő következetességgel távol maradni a pénztárak önigazgatási tevékenységétől, akik választások idején a leghangosabban követeltek maguk és vállalataik számára helyet. Nem láttuk még és senki sem láthatta eddig, hogy abból a tényből valami nagy baj lett volna, hogy a munkások az eddig részükre billent hatalmi túlsúlyt törvényellenes működésre használták volna fel; de amit ha talán akartak volna is, nem valósíthattak volna meg, mert hiszen a segélyezési kérdésekben való határoza­tokon kívül majdnem minden ügy az állami munkás­­biztosítási hivatal jóváhagyása alá tartozik, amely hivatal ezzel a jogkörével nemcsak élt, hanem hatáskörét oly kiterjesztőleg magyarázta és „ellenőrzési“ jogköréből kifolyólag annyira magához ragadta a pénztárak minden határozatának felülvizsgálatát, sőt pozitív irányban való megváltoztatását, hogy valósággal adminisztrált s a pénztárak jó vagy rossz ügymeneteléért végeredmény­ben csak ő lehet felelős. Fel kell tenni, hogy ezt a birói jellegű hivatalt semmi egyoldalú érdek nem vezé­relte s a hivatalnak ez az igazgatási tevékenysége eleve kizárja, hogy a paritásos egyensúly ez idő szerinti kilengéséből károk származhattak volna. De igaz az is, hogy talán a hivatal is tudatára fog jutni mostani aktív igazgató tevékenységével járó felelősségének s ma gyakorolt tevékenységét visszaadja majd törvény szerint arra illetékes faktoroknak s ekkor nem közömbös a munkaadók szempontjából sem, hogy a paritás a gyakorlatban miként fog érvényesülni. De ma azt állítani — azt merni állítani, hogy a törvény rossz és a paritás nem valósítható meg — legalább is: filius ante patrem. Nem méltóztatik tudni talán, hogy az első, a legelső paritásos választás még meg sem volt ? Nem méltóztatik tudni, hogy a végrehajtási rendelet értelmében a volt autonóm szervek, melyekben eddig a munkások i­s többségben voltak, máig csak kiegészítve vannak? Nem méltóztatik tudni, hogy a régi törvény alapján a munkaadók mit sem törődtek ezen szervezettel, melyben a régi törvény szerint befolyást nem gyakorol­hattak. Ami tapasztalatot eddig komoly megfigyeléssel IPAREGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK KÖZPONTI fűtő-, szellőző-, por-, for­gács-szívó stb. berendezések. Vízellátás. Telef­on 96-96 és 103-33. HOFFMANN MIKLÓS ÉS ROHONCI HUGÓ magán­mérnökök Budapest, VI., Podmaniczky­ utca 14. és VI., Aréna­ út 122 sz. Sürgönyczim: Blackman, Budapest.

Next