Iparegészségügy, 1909 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1909-01-01 / 1. szám

1909. IPAREGÉSZSÉGÜGY 9 magyar agyagiparban előforduló­­ ólommérgezésekrőíl. Irta: Dr. Chyzer Béla, államvasuti felügyelő, főorvos-helyettes. (Vége.) Neurosisok. Tetania. Az általam összegyűjtött és észlelt 900- at meghaladó ólom­mérgezési esetek mintegy 3%-ban a betegek azt panaszolták, hogy időszakonként kezeiket, lábaikat a görcs húzza össze. A betegség leírásának a betegek majdnem egyhangúlag azt jelezik, hogy a görcsök fellépte előtt nagy nyugtalanság, izgalom szállja meg őket, eszméletüket nem veszítik el s a fáj­dalmas görcsök hol a karokban és kézizmokban vagy a lábakban s itt leggyakrabban a lábujjakban és az ikraizmokban jelentkeznek. Az arcizmok tetániáját egy békési ólomkad­exiás egyénnél észleltem. A betegség tartamának s ismétlődésének megszabott ideje nincsen. Az egyre változik. Bizonyos elővigyázatra van szükség, midőn ezen eredetében, lefolyásában sok változatosságot mutató és sok tekintetben még kellőképen nem tisz­tázott idegbajról óhajtok szólni. A tetania különböző okokból eredhet, így isme­retes, hogy helyenként a tavaszi hónapokban járványos jellegű lehet; előfordulhat súlyosabb fertőző betegségek után; nőknél terhesség és szoptatás alatt; némely gyomorbántalommal kapcsolatban (gyomortágulás, heveny gyomor-bélhurut); pajzsmirigy kiirtása után, toxikus anyagok (alkohol, ergotin, ólom) élvezete után és bizonyos foglalkozásokkal kapcsolatban. A tetania rövid időszakokban jelentkező, három oldali tonikus fájdalmas görcsökben nyilvánul. A két tetaniánál az ujjakat a görcs h­ó tartásba vagy ökölbe hozza, a lábujjak pedig a talp felé hajlanak. Eseteimben a tetania kizárólag férfiaknál észleltetett. Valószínű, hogy a faze­kasok tetániáját két tényező okozza, a foglalkozás és az ólommérgezés. A tetániát némely iparban, így a szabóságnál és cipészségnél aránylag gyakrabban észlelik. Összefüggésbe hozható ezen tény a nevezett iparágakban előforduló megerőltető kézi munkával, illetve a kézujjak megerőltetésével. A fazekasiparban a kor­ong hajtásában ismerjük fel azon munkát, mely ilyen kifáradásból eredő s foglalkozással járó tetania kiváltására alkalmas. Míg a korong perdítése a lábujjak és talp izmait fárasztja ki, addig ugyanakkor az agyag alakítása a kéz ujjait erőlteti és fárasztja. Két ízben volt alkalmam tetaniában szenvedett egyénnél kiváltani azon tünetet, melyet Trousseau-féle tünetnek neveznek s egy hasonló esetről kaptam hírt Várpalotáról. Ez a tünet abban áll, hogy az idegtörzsre vagy ezekre gyakorolt nyomás (karnál a sulcus bicipitalis internus) kiváltja a nyugvó izmokban a tetaniás görcsöket. Egyetlen esetben volt alkalmam tetániánál a Chvostek­­féle facialis tünetet észlelni. Ezen tünet abban áll, hogy az izmok és idegek fokozott mechanikai ingerlékenysége — kopogtatás, nyomás —­ következtében már aránylagos gyengébb ütés vagy nyomásnál a facialis által beidegzett izmokban rángás mutatkozik. Esetemben egy békési kad­e­xiás fazekasnál az arcizmok rángása nagyon erős volt s a faciális által beidegzett egész területen jelentkezett. Az ólomreszketés. Nem hagyhatjuk említés nélkül" az ólom­reszketést (tremor saturninus). Ezen köralakot több ízben volt alkalmam észlelni, nagyobbára idősebb fazekasoknál, rendszerint azonban oly esetekben, hol kifejezett büdösek fordultak elő. Az esetek többségében elkülöníthető volt a kórkép az öreg emberek reszke­­tésétől (tremor senilis), mivel ezen kóralakra jellegző fejreszketést — egy eset kivételével — sohasem ész­leltem. Nem szabad azonban teljesen figyelmen kívül hagyni a tremor keletkezésénél az alkohol hatását sem, mivel ezen ipart űzők között sok az alkoholista s ezért ezen utóbbi körülményben az ólomremegés egyik elő­segítő okát véljük találni. Encephalopathia saturnina. Az agybántalmak. Az ólomnak az agyra és pályáira kiterjedő elváltozásait az agybántalmak — encephalopathia saturnina — fejeze­tébe foglaljuk össze. Az agybántalmak csoportjába kell soroznunk első­sorban a kora gyermekévekben jelent­kező agybántalmak közül a gyermekeknél gyakran észlelt agyvízkórt, agyhártyalábot, rángógörcsöket. Felnőtteknél az agyvérzéseket is ide kell számítanunk. Két esetről van tudomásom, hol hirtelen beálló agyvérzés féloldali hüdéseket okozott. Mindkét esetben egyéb ólommérge­zésre való jelek is voltak jelen. Az egyik egyénnél (Zombor) az agyvérzés többször jelentkezett. Ugyancsak ezen fejezethez tartozik az epilepsia is. Epilepsia és elmebaj. Az epilepsiát fazekasoknál és családtagjaiknál gyakran lehet észlelni. Mindenekelőtt feltűnik az a körülmény, hogy oly családokban, hol a gyermekek között többen haltak el rángógörcsökben, az életben maradt gyermek­es kóros betegséget kapott. (Temerin, Siklós.) Említést érdemel az a körülmény is, hogy az epilepsia a fazekasoknál elég gyakran jelentkező betegség s tapasztalataim szerint akkor lép fel, midőn az egyén legtöbbet dolgozik: a 30—35 években. Ide vágó eseteim egyike Sz. M. (kód­exiás) 54 éves fazekas, ki 30 éves korában lett epilepsiás. A baj mindössze 3 ízben jelent­kezett rajta. Mintegy 8 esetről van tudomásom, hol a betegség ily későn jelentkezett. Ezek közül 2 nő volt. Amint eseteimből a kér­dést tisztázhatom, a betegség az esetek túlnyomó részében kedély­izgatottsággal köszönt be, ezt követi az eszméletlenség és a görcsök. Az ólom okozta epilepsia rendszerint rövidebb ideig szokott tar­tani s ritkábban jelentkezik. Mily veszélylyel jár a baj ebben az iparban, az alábbi eset bizonyítja. S. Gábor békési fazekas, ki férfikorában lett epilepsiás a ki előzetesen hosszabb idő óta ólom­­kólikában szenvedett és vérszegény volt, egy ízben akkor kapta meg a bajt, mikor az edényeket a katlanba rakta. Eszméletét veszítve a nyitott tűzbe esett s ez alkalommal súlyosan összeégett. Kiterjedt égési sebeit kórházban gyógykezelték, itt azonban nem­sokára elmebaj jelei mutatkoztak rajta s elmeintézeti és otthoni ápolás után 6 év múlva elhalt. Megfigyeléseim alapján azon tapasz­talatra jutottam, hogy az ólom okozta epilepsiások között arány­lag magasabb számmal fordul elő azor, kúralak, melyet epilepsia procursivának s a franczia szerzők automat­isme ambulatoire-nak neveznek. (Charcot, Laséque.) A bolygó epilepsiának azon kór­alakot nevezik, amelynél az egyének öntudatlanságukban — mint­egy ismeretlen erőtől hajtva — kóborolnak s gyakran nagy utat megtesznek. Két ily esetről van tudomásom. Legérdekesebb P. István hódmezővásárhelyi fazekas esete. Nevezettet két év előtt java munkája közben érte a betegség. Félbe hagyva legsürgősebb dolgait, bolyongani kezdett s útjában búcsúsok sorába állott. Öntudatát csupán a mintegy 110 kilométernyire fekvő 5. oldal. PI KELETI és MURÁNYI vegyészeti gyára, Újpesten. Föld és vegyi Festék, ólomfehér, lysoform. Telefon 87-88, a legtökéletesebb fertőtlenítő szer. Nélkülözhetetlen minden üzemben, különösen hol sok munkás dolgo­zik egy helyiségben. Biztosan és rögtön megszüntet minden rossz szagot és megsemmisíti az összes betegségek csíráit. Igen olcsó!

Next