Iparegészségügy, 1910 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1910-01-01 / 1. szám

ilffl If*I 1960 Budapest, 1910. január 1. ,Bl£N0REVí IMJ I. szám. Megjelenik minden hó elsején és tizenötödikén. : Előfizetési ár, a Munkásbiztosítás c. melléklettel együtt Egész évre 20 korona Felelős szerkesztő i­paregészségügy AZ IPARI, KERESKEDELMI ÉS MEZŐGAZDASÁGI szociális törekvések közlönye DR NAGY BÉLA Felkérjük t. előfizetőinket, hogy amennyiben lapunk valamely m. évi száma az adminisztráció vagy posta hibá­jából meg nem érkezett volna, azt most megreklamálni szíveskedjenek, hogy a hiányzó számok azonnali meg­küldéséről gondoskodhassunk. A KIADÓHIVATAL. Újabb erjesztő. Lapunk legutóbbi számában már kifejezést adtunk ama sejtelmünknek, hogy a pénztári ügyvezetők moz­galma mögött beteges, személyes ambíciók és rejtett célok működnek. Most pedig az ügyvezetők országos értekezletének lefolyása után már valósággal aggodal­munkat kell kifejezni eme mozgalom felett, mert mate­matikai bizonyossággal látjuk, hogy ha ez az értekezlet szülte véleményező testület egyszer és mindenkorra el nem tűnik, akkor ez a semminek látszó valami nem­csak, hogy a munkásbiztosítási szervezetek kifejlődését fogja megakadályozni, nemcsak a felettes hatóságok békés együttműködését teszi lehetetlenné, de képes a legádázabb háborúságot is felidézni nemcsak az Állami Hivatal és az Országos Pénztár közt, de magában az autonómiában működő ügyvezetők között is. Mert nézzük csak egy kissé közelebbről, hogy miként is áll ez a kérdés ? A helyi szervek választanak maguknak igazgatóságot. Ez az igazgatóság azután választ kiküldötteket, akik megalkotják saját magukból az Országos Pénztár igaz­gatóságát. Világos tehát, hogy az így megalakult Orszá­gos Pénztár nem más, mint a helyi szervek összessége, az autonómia színe és java. Most menjünk egy lépéssel tovább. A helyi szer­vek igazgatósága választ ügyvezetőt, akinek végre kell hajtani az ő, illetve saját testéből alakult magasabb fórumnak, az Országos Pénztár igazgatóságának a határozatait. A törvény eme világos rendelkezései ellenére azon­ban most azt mondják az ügyvezetők : Mi nem akarunk, mi nem kívánunk a jövőben egyszerű végrehajtó szervei lenni az Országos Pénztárnak, szóval mi nem vetjük ma­gunkat alá az 1907. évi XIX. t.-c.-nek — mert azt hiszszük avval minden ügyvezető tisztában van, hogy az új törvény imperative így rendelkezik — mi véle­ményező szerv akarunk lenni, szakvéleményeket akarunk adni az Állami Hivatalnak és azt kívánjuk, hogy úgy dőljenek el bizonyos kérdések, ahogy mi gondoljuk és nem úgy, ahogy a mi felettes hatóságunk, az O. P. rendeli. Csodálatos dolog, hogy a pénztári ügyvezetők be nem látják eme eljárásuknak valósággal törvényellenes voltát. Az ő külön véleményező szervezetük úgy fest, mintha valamely megye községei a vármegye alispáni hivatalát megkerülve, egyenesen a belügyminiszterhez fordulnának kívánságaikkal; avagy ha az Állami Hivatal tisztviselői kara panaszaival, a kereskedelemügyi kor­mány helyett, egyenesen a parlamenthez fordulna. Az 1907. évi XIX. t.-c. azt rendeli, hogy minden szakkérdésben az Országos Pénztár mond véleményt. Ha a törvénykészítő nem ezt célozta volna, nem így akarta volna, akkor nyilván egy ügyvezetőkből alakított szervezetet rendelt volna — már ab ovo — véleményező testületté. Mivel pedig a törvény ilyesmiről nem szól, engedjenek meg nekünk, tisztelt egyesület-tervező urak, ez a tervük semmi áron se fog sikerülni és az Országos Pénztár, amely nem egy esetben védte meg és pedig szép sikerrel az 1907. évi XIX. t.-c.-et, ezt a Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Erzsébet-körút 28. szám Központi fűtés, szellőztetés. — Víz­ellátás, csatornázás. — Hűtés, ned­vesítés, szárítás. — Szívóberende­zések. — Blackman ventilátorok, kochaustorok, fúvók. — Csővezeté­kek minden célra. — Vízállomá­­sok. — Lakatos és bádogos áruk. Hoffmann Miklós és Rohonci Hugó magánmérnökök, Budapest, VI. ker., Aréna­ út 122. sz. Telefon: 96—96 Interurban. Sürgönyeim: Blackman Budapest.

Next