Iparegészségügy, 1912 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1912-01-01 / 1. szám

XI. évfolyam. Budapest, 1912. január I. 1. szám. 4Paregészségügy ‘ AZ IPAR­. KERESKEDELMI ÉS MEZŐGAZDASÁGI m %POCIÁLIS TÖREKVÉSEK KÖZLÖNYE Megjelenik minden hó elsején és tizenötödikén. ;Cl­ ,r — Előfizetési ár ——­­Jászkásbiztosítás c. melléklattal együtt lesz évre 20 korona Felelős szerkesztő DR NAGY BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Rottenbiller­ utca 35. sz.­­ (Damjanich-utca sarok.)­­ Küzdelem az ólom ipari ártalmai ellen. VI. Az ólomsulfid, azaz ólomkéneg az ólombányákban nem okoz mérgezést, amit egyébiránt az állatkísérletek is bizonyítanak. Az ólomsulfid, amely a szájon keresz­tül, vagy pedig az orron át vétetik fel, mint indifferens anyag halad az emésztőcsatornán keresztül. Az előadottak után néhány szóval ama viszo­nyokról is meg kell emlékeznem, amelyek az ólommér­­­gezésnek bekövetkezését elősegítik. A munkás annál akább ki van téve az ólommérgezés veszélyének, minél gyengébb és minél kisebb szervezetének az ellentállási képessége. Ezek szerint annál nagyobb a munkást fenye­gető veszély, minél több egyéb ártalomnak is van az üzemben kitéve. Ezen egyéb ártalmak közül kiemelem megerőltető munkát, a túlságosan hosszú munkaidőt, a rosszul szellőzött munkahelyiséget, a nagy meleget, a hirtelen hőmérsékleti átmenetet és végül általában az ipari port és a mérges gázokat és gőzöket. A mondottakból kitűnik, hogy általában véve a gyenge és beteges emberek, ha ólommal foglalkoznak, könnyebben esnek ennek áldozataiul, mint az egész­ségesek és erőteljesek. A tapasztalat azt is megmutatta, hogy vannak olyan egyének, akik különösen fogékonyak az ólom iránt, és viszont olyanok is vannak, akik azzal szemben rendkívül nagy ellentállási képességgel bírnak. Megerőltető textilmun­ca különösen a kohókban fordul elő; egyes szerveknek túlerőltetése kivált a betű­szedőknél található, akik munkájukat többnyire állva végezik, ami mellett nemcsak a szemük és az ujjuk fárad el, hanem többnyire még a lábuk is. Festőknél és mázolóknál különösen a túlságosan hosszú munkaidő az, amely talán legelső sorban szolgáltatja az alkalmat, az ólommérgezésnek a kifejlődésére. A nagy melegség kivált a kohókban szolgál alkalmi momentum gyanánt a bajnák kifejlődésére, amennyiben a kályhák mellett dolgozó munkások sokat izzadnak és így gyakran van­nak kitéve az úgynevezett meghűléses bántalmaknak, amelyek alkalmasak a szervezet ellentállási képessé­gének a megcsökkentésére. A kohókban dolgozó munká­soknál gyakran találkozunk a szem kötőhártyahurutjával is, aminek oka a lobogó láng és az olvasztott tömeg sugárzásában keresendő. Bányákban gyakran fejlődik a fúrás alkalmával az egészségre káros hatású por, amely­nek enyhítése céljából megfelelő öntözésre van szükség.­ Egyes személyeknek az ólommérgezéssel szemben­­való ellentállási képessége nemcsak a testalkattól függ, hanem jelentékeny mérvben a megfelelő táplálkozástól, és az illetőknek egyéb életviszonyaitól is. Általában véve az ifjú munkások és a nők csekélyebb ellentállási képes­séggel bírnak a mérgezéssel szemben, mint a felnőtt férfiak. Állítólag az ólombetegségek örökölhetők, illetve az ólombetegeknek utódai sokkal gyengébbek, mint a nem ólombetegekéi. Ha ezen állítás megfelel az objektív igazságnak, akkor ólombetegségben elhalt szülőknek gyermekeit nem volna szabad az ólomüzemekben foglal­koztatni. Minél jobban táplálkozik valamely munkás, annál kevesebb kárt tehet benne az ólom. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az alkoholisták különösen fogéko­nyak az ólom iránt, még­pedig annyira, hogy az alko­holistákat az ólommal való foglalkozásra alkalmatla­noknak kell mondanunk, illetve az ólommunkásokat az alkohol élvezetétől el kellene tiltanunk. E tekintetben a munkásokat megfelelő oktatásban kellene részesíteni, ámbár közvetlen személyes tapasztalatom a festő- és mázoló­ munkásoknál azt , mutatja, hogy a munkásoknak egy része inkább hajlandó lemondani az ebédjéről, mint a dohányról és az alkoholról. Ama borzalmas lakviszonyokról, amelyek között — hivatalos adatok szerint is — a budapesti ipari munkások élnek, ugyancsak alkalmasak a munkások szervezetének lerontására és ezzel kapcsolatosan az ólombetegség iránt való fogékonyságuknak fokozására. Hogy a munkások a fennálló rendszabályok ellen tájékozatlanságból, vagy nemtörődömségből mennyit vétenek, arra példa gyanánt a legműveltebb munkásokra, tudniillik, a nyomdászokra hivatkozom, akik akárhányszor megteszik, hogy a munkahelyiségekben esznek-isznak, sőt ami több, élelmiszereiket is ott tartják, ahol azokat a legnagyobb vigyázat mellett is belepheti a por. Azt is akárhányszor láthatjuk, hogy ólmos kezükkel cigarettát sodornak, azt a szájukba veszik, néhány szippantás után leteszik az ólompor által belepett szekrényekre és aztán innen újból a szájukba veszik. Festőknél, mázolóknál gyakran láthatjuk, hogy a munkások munkába menet, illetve a munka megkezdése előtt pipájukat az ólomfestékkel bepiszkított munka­ pol­y­a megbízható, szolid és olcsó beszerzési forrása Feste kék kráter­e, és társa és lakkok festék-, kencze és ■ Főraktár és iroda : V. Váczi­ ut 34. ,Krayer festékudvara. BUDAPEST lakkgyára — Cs. és kir. udvari szállítók Ő cs. és kir. Fensége, József főherceg udvari szállitója. A m. kir. államvasutak, állami gép- és vasgyárak, az összes vaggongyárak, Budapest főváros szállítói.

Next