Iparegészségügy, 1912 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1912-01-01 / 1. szám
XI. évfolyam. Budapest, 1912. január I. 1. szám. 4Paregészségügy ‘ AZ IPAR. KERESKEDELMI ÉS MEZŐGAZDASÁGI m %POCIÁLIS TÖREKVÉSEK KÖZLÖNYE Megjelenik minden hó elsején és tizenötödikén. ;Cl ,r — Előfizetési ár ——Jászkásbiztosítás c. melléklattal együtt lesz évre 20 korona Felelős szerkesztő DR NAGY BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Rottenbiller utca 35. sz. (Damjanich-utca sarok.) Küzdelem az ólom ipari ártalmai ellen. VI. Az ólomsulfid, azaz ólomkéneg az ólombányákban nem okoz mérgezést, amit egyébiránt az állatkísérletek is bizonyítanak. Az ólomsulfid, amely a szájon keresztül, vagy pedig az orron át vétetik fel, mint indifferens anyag halad az emésztőcsatornán keresztül. Az előadottak után néhány szóval ama viszonyokról is meg kell emlékeznem, amelyek az ólommérgezésnek bekövetkezését elősegítik. A munkás annál akább ki van téve az ólommérgezés veszélyének, minél gyengébb és minél kisebb szervezetének az ellentállási képessége. Ezek szerint annál nagyobb a munkást fenyegető veszély, minél több egyéb ártalomnak is van az üzemben kitéve. Ezen egyéb ártalmak közül kiemelem megerőltető munkát, a túlságosan hosszú munkaidőt, a rosszul szellőzött munkahelyiséget, a nagy meleget, a hirtelen hőmérsékleti átmenetet és végül általában az ipari port és a mérges gázokat és gőzöket. A mondottakból kitűnik, hogy általában véve a gyenge és beteges emberek, ha ólommal foglalkoznak, könnyebben esnek ennek áldozataiul, mint az egészségesek és erőteljesek. A tapasztalat azt is megmutatta, hogy vannak olyan egyének, akik különösen fogékonyak az ólom iránt, és viszont olyanok is vannak, akik azzal szemben rendkívül nagy ellentállási képességgel bírnak. Megerőltető textilmunca különösen a kohókban fordul elő; egyes szerveknek túlerőltetése kivált a betűszedőknél található, akik munkájukat többnyire állva végezik, ami mellett nemcsak a szemük és az ujjuk fárad el, hanem többnyire még a lábuk is. Festőknél és mázolóknál különösen a túlságosan hosszú munkaidő az, amely talán legelső sorban szolgáltatja az alkalmat, az ólommérgezésnek a kifejlődésére. A nagy melegség kivált a kohókban szolgál alkalmi momentum gyanánt a bajnák kifejlődésére, amennyiben a kályhák mellett dolgozó munkások sokat izzadnak és így gyakran vannak kitéve az úgynevezett meghűléses bántalmaknak, amelyek alkalmasak a szervezet ellentállási képességének a megcsökkentésére. A kohókban dolgozó munkásoknál gyakran találkozunk a szem kötőhártyahurutjával is, aminek oka a lobogó láng és az olvasztott tömeg sugárzásában keresendő. Bányákban gyakran fejlődik a fúrás alkalmával az egészségre káros hatású por, amelynek enyhítése céljából megfelelő öntözésre van szükség. Egyes személyeknek az ólommérgezéssel szembenvaló ellentállási képessége nemcsak a testalkattól függ, hanem jelentékeny mérvben a megfelelő táplálkozástól, és az illetőknek egyéb életviszonyaitól is. Általában véve az ifjú munkások és a nők csekélyebb ellentállási képességgel bírnak a mérgezéssel szemben, mint a felnőtt férfiak. Állítólag az ólombetegségek örökölhetők, illetve az ólombetegeknek utódai sokkal gyengébbek, mint a nem ólombetegekéi. Ha ezen állítás megfelel az objektív igazságnak, akkor ólombetegségben elhalt szülőknek gyermekeit nem volna szabad az ólomüzemekben foglalkoztatni. Minél jobban táplálkozik valamely munkás, annál kevesebb kárt tehet benne az ólom. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az alkoholisták különösen fogékonyak az ólom iránt, mégpedig annyira, hogy az alkoholistákat az ólommal való foglalkozásra alkalmatlanoknak kell mondanunk, illetve az ólommunkásokat az alkohol élvezetétől el kellene tiltanunk. E tekintetben a munkásokat megfelelő oktatásban kellene részesíteni, ámbár közvetlen személyes tapasztalatom a festő- és mázoló munkásoknál azt , mutatja, hogy a munkásoknak egy része inkább hajlandó lemondani az ebédjéről, mint a dohányról és az alkoholról. Ama borzalmas lakviszonyokról, amelyek között — hivatalos adatok szerint is — a budapesti ipari munkások élnek, ugyancsak alkalmasak a munkások szervezetének lerontására és ezzel kapcsolatosan az ólombetegség iránt való fogékonyságuknak fokozására. Hogy a munkások a fennálló rendszabályok ellen tájékozatlanságból, vagy nemtörődömségből mennyit vétenek, arra példa gyanánt a legműveltebb munkásokra, tudniillik, a nyomdászokra hivatkozom, akik akárhányszor megteszik, hogy a munkahelyiségekben esznek-isznak, sőt ami több, élelmiszereiket is ott tartják, ahol azokat a legnagyobb vigyázat mellett is belepheti a por. Azt is akárhányszor láthatjuk, hogy ólmos kezükkel cigarettát sodornak, azt a szájukba veszik, néhány szippantás után leteszik az ólompor által belepett szekrényekre és aztán innen újból a szájukba veszik. Festőknél, mázolóknál gyakran láthatjuk, hogy a munkások munkába menet, illetve a munka megkezdése előtt pipájukat az ólomfestékkel bepiszkított munka polya megbízható, szolid és olcsó beszerzési forrása Feste kék krátere, és társa és lakkok festék-, kencze és ■ Főraktár és iroda : V. Váczi ut 34. ,Krayer festékudvara. BUDAPEST lakkgyára — Cs. és kir. udvari szállítók Ő cs. és kir. Fensége, József főherceg udvari szállitója. A m. kir. államvasutak, állami gép- és vasgyárak, az összes vaggongyárak, Budapest főváros szállítói.