Iparegészségügy, 1914 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1914-01-01 / 1. szám

4. oldal. Azon iparágak, amelyekben szó lehet a chlór­­mérgezésről, a következők : Mérgezés történhetik a chlór előállításánál, a chlórmészgyártásnál, szerves chlór­­termékek előállításánál, a fehérítő­ műhelyekben, a papír­gyártásnál, a mosóintézetekben, vasalásoknál, ónozó intézetekben, chlórtartalmú fertőtlenítő szerek előállí­tásánál és használatánál. Chlórgőzök fejlődhetnek külön­böző fémmunkáknál, továbbá az Eau de Javelle és Eau de Labarraque készítésénél. Az Eau de Javell alchloros­­savas nátriumot, az Eau de Labarraque pedig alchloros­­savas káliumot tartalmaz. A chlórmérgezés úgy történik, hogy a chlór gáz alakjában jut a testbe, még pedig a légzési szerveken keresztül. Azonban a mérgezés a gyomron át is lehet­séges, még pedig chlórvízzel (aqua Mori), továbbá a kálium­, nátrium és calcium hypochlorosum oldataival. Ezek tudniillik, ha a gyomorba jutnak, azon hatás követ­keztében, amelyet reájuk a gyomornak a sósava gya­korol, alkalmasakká válnak arra, hogy sok chlórt fej­lesszenek. Természetesen az ipari mérgezések szempont­jából legfontosabbak a chlórbelégzési mérgezések marad­nak. A chlór úgy a bőrre, mint a nyálkahártyákra igen erős ingert fejt ki. A bőrön a chlór behatása következ­tében égető és szúró érzés támad, amely fájdalomnak és azután gyuladásnak ad helyet. Néha csomók és hólyagok támadnak. Mindezek a tünetek a nyálkahár­tyákon fokozott mértékben lépnek fel. Erős hurutok keletkeznek, még­pedig kötőhártyahurut nagyfokú könyezéssel és fényiszonnyal, nátha, gégehurut és hörg­hurut. Megjegyzendő, hogy azon munkásoknál, akik hosszabb ideig kénytelenek magukat a chlórgőzök any­­nyira káros hatásának kitenni, majdnem állandó tünet a hörghurut, amely fájdalommal és légszomjjal szokott járni. Ez az állapot annyira megviseli a munkások szer­vezetét, hogy csakhamar egészen fenyvesekké válnak. A chlórral foglalkozó munkásoknál oly gyakran fellépő gyomorfájás onnan veszi eredetét, hogy a nyálnak nagy chlórtartalma van és ha a munkások ezt a nyálat le­nyelik, a gyomorban is megjelenik az égető és szúró fájdalom. A nyálkahártyákra gyakorolt hatásnak tudható be az a nagyfokú mellszorongás és légzési nehézség is, amely az ilyen munkásoknak oly sűrűen képezi panaszát. Néha lobuláris tüdőgyuladás keletkezik. Kóbert leírása szerint, amely Lehmann kísérleteire támaszkodik, a chlórgáznak levegővel való milliós hígí­tásánál is már alig néhány percnek eltelte után égető érzés keletkezik a szemnek és az orrnak a nyálkahár­tyáján. 004—0'06°/oo-nél 3Vs— 5 óra múlva életveszé­lyes tünetek lépnek fel, még­pedig különösen a tüdő részéről. Ha a chlór a levegőben 0.6 °/oo töménységű, akkor gyorsan fellépő halálos mérgezést okozhat. Sze­rencsére úgy áll a dolog, hogy a már jóval kisebb töménységnél is fellépő szorongási érzés a leggyorsabb menekülésre ösztönzi a munkást. Amennyiben ez a menekülés bármely okból leküzdhetlen akadályba üt­köznék, igen nagymérvű légszomj lép fel. Azelőtt az a nézet uralkodott, hogy ez a légszomj a beálló hang­­résgörcs folytán támad, Kobert azonban ennek a leg­határozottabban ellentmond. Általában, ha az ember tömény chlórgáz belég­­zésének van kitéve, fuldoklás vesz erőt a mérgezett egyénen, leküzdhetlen köhögési inger kínozza, hideg verejték lepi el, elkékül és alig ver a pulsusa. Néha a légzőszervekből vérzés indul meg. A halál már néhány pillanat alatt is beállhat, amikor is a szerencsétlenül járt egyén hirtelen összeroskad. Ha a halál csak néhány óra múlva, esetleg csak másnapra következik be, okát a lobális tüdőlokban találhatjuk meg. Legtöbbször azon­ban a mérgezés nem halálos, amikor is csupán nagy­fokú elkékülés fejlődik ki és egyúttal a betegen heves köhögés vesz erőt, nehezen tud lélegzetet venni és testét ellepi a hideg verejték. Hírt azt mondja, hogy azon munkások közül, akik foglalkozásukból kifolyólag ki vannak téve a chlórgőzök ártalmas hatásának, nem sok olyan akad, aki az év folyamán egyszer, sőt esetleg többször is meg ne bete­gednék. Azon bajok közül, amelyek ezen munkásokat érik, legnagyobb fontossága a kötőhártya hurutnak, a légzési szervek hurutjának és a gyomor hurutjának van. Kiemeli azonban, hogy mihelyt a chlóros levegőből kike­rülnek és nincsenek a chlórgáz belehelésének kitéve, állapotuk igen gyorsan megint jóra fordul. Némileg ezzel szemben Róbert azt állítja, hogy tömény gáz belehelése esetén, ha a munkások a chlórtartalmú levegőből a sza­badba jutnak, akkor vagy visszafejlődnek a tünetek, vagy esetleg még fokozódnak is, mert a méregnek utóhatása is jelentkezhetik. Leymann tapasztalatai szerint a chlór előállítá­sánál és a chlórmészgyártásnál foglalkoztatott munká­soknál a légzési szervek megbetegedései jóval gyak­rabban fordulnak elő, mint egyéb munkásoknál. Míg ugyanis ezen utóbbiaknál a légzési szervek megbetege­dése 8,8%, addig a chlórgőzök belehelésének kitett munkásoknál 17,8%. Leymann azonban egyúttal rá­mutat arra is, hogy amióta az üzemek a hygiene köve­telményeinek megfelelőleg vannak berendezve, a chlórgáz okozta megbetegedéseknek száma igen jelentékeny mérvű csökkenést mutat. A chlórmérgezésre legtöbb alkalom a chlórmész­­gyártásnál nyílik, kivált ha a munka chlórmészkama­­rákkal folyik. Itt kell természetesen megemlékeznem az úgynevezett chlóraknéről vagyis a chlórpattanásról is. Miután hozzáfogtak ahhoz (1895), hogy a chlórt elektro­­lyticus után állítsák elő a chlóralkáliákból, Herxheimer csakhamar észrevett a munkásokon egy sajátszerű ki­ütést, amelyet ő chlóraknének nevezett el. Ezen baj a zsirtüszök megbetegedésében nyilvánul meg. A tüszők tudniillik gyuladásban vannak és genyet tartalmaznak. A genyhólyagok apró fekélyekké lesznek, amelyek után mély hegek maradnak vissza. Az egész bőr aztán az illető helyen olyannak látszik, mintha szitaszerűleg ke­resztül volna lyuk­sztva. A zsírtüszök egy része olyan, mintha kásabély cystákról volna szó, amelyeknek egyike­­másika meg is nyílik, amikor is belőlük geny ürül ki. Az akne mellett Herxheimer leírása szerint egyéb tünetek is jelentkeznek, nevezetesen pedig : főfájás, álmatlanság, étvágytalanság, lesoványodás, vérszegénység és szédülés. Súlyos esetben állítólag hajhullást is észleltek. Arany, ezüst nászajándékok, evőeszközök, ezüstből és alpacca-ezüst­árak melett részletfizetésre is hiret Tet­ Polgár Kálmán műórás ékszertelepén, Budapest, VI. Ker. Teréz­ Körút 5. szám, I. emelet. Nagy képes album-árjegyzék 3000 mintarajzzal kívánatra bérmentve küldetik. Javításokra és vidéki megrende­lésekre különös gondot fordítunk iparegészségügy 1914.

Next