Iparegészségügy, 1914 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1914-01-01 / 1. szám
4. oldal. Azon iparágak, amelyekben szó lehet a chlórmérgezésről, a következők : Mérgezés történhetik a chlór előállításánál, a chlórmészgyártásnál, szerves chlórtermékek előállításánál, a fehérítő műhelyekben, a papírgyártásnál, a mosóintézetekben, vasalásoknál, ónozó intézetekben, chlórtartalmú fertőtlenítő szerek előállításánál és használatánál. Chlórgőzök fejlődhetnek különböző fémmunkáknál, továbbá az Eau de Javelle és Eau de Labarraque készítésénél. Az Eau de Javell alchlorossavas nátriumot, az Eau de Labarraque pedig alchlorossavas káliumot tartalmaz. A chlórmérgezés úgy történik, hogy a chlór gáz alakjában jut a testbe, még pedig a légzési szerveken keresztül. Azonban a mérgezés a gyomron át is lehetséges, még pedig chlórvízzel (aqua Mori), továbbá a kálium, nátrium és calcium hypochlorosum oldataival. Ezek tudniillik, ha a gyomorba jutnak, azon hatás következtében, amelyet reájuk a gyomornak a sósava gyakorol, alkalmasakká válnak arra, hogy sok chlórt fejlesszenek. Természetesen az ipari mérgezések szempontjából legfontosabbak a chlórbelégzési mérgezések maradnak. A chlór úgy a bőrre, mint a nyálkahártyákra igen erős ingert fejt ki. A bőrön a chlór behatása következtében égető és szúró érzés támad, amely fájdalomnak és azután gyuladásnak ad helyet. Néha csomók és hólyagok támadnak. Mindezek a tünetek a nyálkahártyákon fokozott mértékben lépnek fel. Erős hurutok keletkeznek, mégpedig kötőhártyahurut nagyfokú könyezéssel és fényiszonnyal, nátha, gégehurut és hörghurut. Megjegyzendő, hogy azon munkásoknál, akik hosszabb ideig kénytelenek magukat a chlórgőzök anynyira káros hatásának kitenni, majdnem állandó tünet a hörghurut, amely fájdalommal és légszomjjal szokott járni. Ez az állapot annyira megviseli a munkások szervezetét, hogy csakhamar egészen fenyvesekké válnak. A chlórral foglalkozó munkásoknál oly gyakran fellépő gyomorfájás onnan veszi eredetét, hogy a nyálnak nagy chlórtartalma van és ha a munkások ezt a nyálat lenyelik, a gyomorban is megjelenik az égető és szúró fájdalom. A nyálkahártyákra gyakorolt hatásnak tudható be az a nagyfokú mellszorongás és légzési nehézség is, amely az ilyen munkásoknak oly sűrűen képezi panaszát. Néha lobuláris tüdőgyuladás keletkezik. Kóbert leírása szerint, amely Lehmann kísérleteire támaszkodik, a chlórgáznak levegővel való milliós hígításánál is már alig néhány percnek eltelte után égető érzés keletkezik a szemnek és az orrnak a nyálkahártyáján. 004—0'06°/oo-nél 3Vs— 5 óra múlva életveszélyes tünetek lépnek fel, mégpedig különösen a tüdő részéről. Ha a chlór a levegőben 0.6 °/oo töménységű, akkor gyorsan fellépő halálos mérgezést okozhat. Szerencsére úgy áll a dolog, hogy a már jóval kisebb töménységnél is fellépő szorongási érzés a leggyorsabb menekülésre ösztönzi a munkást. Amennyiben ez a menekülés bármely okból leküzdhetlen akadályba ütköznék, igen nagymérvű légszomj lép fel. Azelőtt az a nézet uralkodott, hogy ez a légszomj a beálló hangrésgörcs folytán támad, Kobert azonban ennek a leghatározottabban ellentmond. Általában, ha az ember tömény chlórgáz belégzésének van kitéve, fuldoklás vesz erőt a mérgezett egyénen, leküzdhetlen köhögési inger kínozza, hideg verejték lepi el, elkékül és alig ver a pulsusa. Néha a légzőszervekből vérzés indul meg. A halál már néhány pillanat alatt is beállhat, amikor is a szerencsétlenül járt egyén hirtelen összeroskad. Ha a halál csak néhány óra múlva, esetleg csak másnapra következik be, okát a lobális tüdőlokban találhatjuk meg. Legtöbbször azonban a mérgezés nem halálos, amikor is csupán nagyfokú elkékülés fejlődik ki és egyúttal a betegen heves köhögés vesz erőt, nehezen tud lélegzetet venni és testét ellepi a hideg verejték. Hírt azt mondja, hogy azon munkások közül, akik foglalkozásukból kifolyólag ki vannak téve a chlórgőzök ártalmas hatásának, nem sok olyan akad, aki az év folyamán egyszer, sőt esetleg többször is meg ne betegednék. Azon bajok közül, amelyek ezen munkásokat érik, legnagyobb fontossága a kötőhártya hurutnak, a légzési szervek hurutjának és a gyomor hurutjának van. Kiemeli azonban, hogy mihelyt a chlóros levegőből kikerülnek és nincsenek a chlórgáz belehelésének kitéve, állapotuk igen gyorsan megint jóra fordul. Némileg ezzel szemben Róbert azt állítja, hogy tömény gáz belehelése esetén, ha a munkások a chlórtartalmú levegőből a szabadba jutnak, akkor vagy visszafejlődnek a tünetek, vagy esetleg még fokozódnak is, mert a méregnek utóhatása is jelentkezhetik. Leymann tapasztalatai szerint a chlór előállításánál és a chlórmészgyártásnál foglalkoztatott munkásoknál a légzési szervek megbetegedései jóval gyakrabban fordulnak elő, mint egyéb munkásoknál. Míg ugyanis ezen utóbbiaknál a légzési szervek megbetegedése 8,8%, addig a chlórgőzök belehelésének kitett munkásoknál 17,8%. Leymann azonban egyúttal rámutat arra is, hogy amióta az üzemek a hygiene követelményeinek megfelelőleg vannak berendezve, a chlórgáz okozta megbetegedéseknek száma igen jelentékeny mérvű csökkenést mutat. A chlórmérgezésre legtöbb alkalom a chlórmészgyártásnál nyílik, kivált ha a munka chlórmészkamarákkal folyik. Itt kell természetesen megemlékeznem az úgynevezett chlóraknéről vagyis a chlórpattanásról is. Miután hozzáfogtak ahhoz (1895), hogy a chlórt elektrolyticus után állítsák elő a chlóralkáliákból, Herxheimer csakhamar észrevett a munkásokon egy sajátszerű kiütést, amelyet ő chlóraknének nevezett el. Ezen baj a zsirtüszök megbetegedésében nyilvánul meg. A tüszők tudniillik gyuladásban vannak és genyet tartalmaznak. A genyhólyagok apró fekélyekké lesznek, amelyek után mély hegek maradnak vissza. Az egész bőr aztán az illető helyen olyannak látszik, mintha szitaszerűleg keresztül volna lyuksztva. A zsírtüszök egy része olyan, mintha kásabély cystákról volna szó, amelyeknek egyikemásika meg is nyílik, amikor is belőlük geny ürül ki. Az akne mellett Herxheimer leírása szerint egyéb tünetek is jelentkeznek, nevezetesen pedig : főfájás, álmatlanság, étvágytalanság, lesoványodás, vérszegénység és szédülés. Súlyos esetben állítólag hajhullást is észleltek. Arany, ezüst nászajándékok, evőeszközök, ezüstből és alpacca-ezüstárak melett részletfizetésre is hiret Tet Polgár Kálmán műórás ékszertelepén, Budapest, VI. Ker. Teréz Körút 5. szám, I. emelet. Nagy képes album-árjegyzék 3000 mintarajzzal kívánatra bérmentve küldetik. Javításokra és vidéki megrendelésekre különös gondot fordítunk iparegészségügy 1914.