Ipartestületek Lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-46. szám)
1935-01-06 / 1. szám
. Az ipari pályák értékelése és a kor követelményei azonban már éreztetik hatásukat és mindinkább növekszik azoknak a száma, akik érettségi, vagy főiskolai végzettséggel igyekeznek ipari pályákon elhelyezkedni. Harmincegy nagyobb budapesti ipartestületnél az 1933. évben 219, az 1934. évben pedig 241 tanszerződést kötöttek érettségivel, vagy ennél magasabb képzettséggel rendelkező ifjak. Győrben az 1933. évben 7, az 1934. évben 6, Miskolcon az 1933. évben 21, az 1934. évben 16, Debrecenben az 1933— 34. évben összesen 41, Pécsett az 1933. évben 12, az 1934. évben pedig 14 érettségizett kötött tanszerződést. Ezek a számok beszédesen bizonyítják azt, hogy az ipari pályák értékelése tekintetében eddig uralkodó közfelfogás átalakulási folyamata megkezdődött. Ezt a folyamatot azonban siettetnünk kell, mert különben kézművesiparosságunk nemcsak a külföldi kézművesiparossággal nem tudja felvenni a versenyt, hanem a technika fejlődése következtében mindinkább előtérbe nyomuló és könnyebb termelési lehetőséggel bíró gyáriparral szemben sem bírja megállni a versenyt. Csak a megfelelő előképzettséggel és szakmai tudással és foglalkozásának szeretetével rendelkező kézművesiparosság képes arra, hogy a fogyasztóközönség ezernyi szeszélyének és kifinomult ízlésének megfelelő terméket állítson elő, tehát olyat, amelyre a gyáripar a maga tömegtermelése folytán nem képes. Csak így és csak ezen az úton, a minőségi termelés szem előtt tartása és a fogyasztóközönség ízléséhez való alkalmazkodás révén lehet a magyar kézművesiparosságban rejlő értékeket megmenteni. És hogy ezt keresztülvihessük, ahhoz szükségünk van arra, hogy a kézművesiparosságunk általános műveltségi színvonalát emeljük. A magyar kézművesiparosságra vár tehát az a feladat, hogy az első lépéseket megtegye. Nevelje gyermekeit a jövőben arra, hogy szeressék azt a foglalkozást, amelyet apjuk űz, amely ha szerény keretek között is, de életlehetőséget ad számukra, amely lehetővé teszi neveltetésüket. A szülők pedig törekedjenek arra a pályára, amely függetlenséget, önállóságot megbecsülést és megélhetést biztosít számukra IPARTESTÜLETEK LAPJA 1935. január 6. Iparos Szövetség Ausztriában A rendi alkotmánynak bevezetése Ausztriában egyre újabb, a rendiségnek megfelelő érdekképviseleteket teremt meg, nem csupán az állami adminisztráció terén, hanem az ipari és a kereskedelmi életben is egyaránt. Az 1934. évi október hó 17-ei szövetségi törvény a rendi alkotmányjog célkitűzésének megfelelően Osztrák Iparos Szövetség felállítását rendeli el, amelynek célja az volna, hogy tagjainak érdekeit keresztény, hazafias szellemben, a pártpolitika teljes kizárásával előmozdítsa. A Szövetség tevékenysége az ipari és bányavállalatok lehetnek. Működése a kereskedelemügyi miniszter főfelügyelete alatt történik. A tagsági jog szempontjából iparvállalatoknak kell tekinteni a törvény értelmében minden gyárszerű üzemet és elektromos áramszolgáltatási vállalkozást. A szövetségnek két főosztálya van : ipari és bányaosztály, mindegyik főosztály a különböző ipari és bányászati nemek szerint szakosztályokra tagozódik. A szövetségnek szervezete egyébként is decentralizált, amennyiben Bécs városában, valamint az egyes szövetséges államok fővárosában egyegy kerülete van. Az Osztrák Iparos Szövetség jogi személy, szervei, a közgyűlés, az elöljáróság és ez utóbbi élén álló elnök. Hatóságok előtt a politikai életben a szövetséget az elöljáróság és az elnök képviseli, az elöljáróságot és az elnököt a közgyűlés választja. Az elöljáróságnak tagja csupán 30-ik életévét betöltött osztrák állampolgár lehet, akinek erkölcsi élete ellen kifogás nem merült fel, továbbá, aki politikailag feltétlenül megbízható. Az Iparos Szövetség vidéki kerületeinek vezetőségét a bécsi központ nevezi ki. A törvény felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert, hogy a szövetség belső ügyrendjét rendeletileg szabályozhassa. Az Osztrák Iparos Szövetség felállítása jelentékenyen megnyirbálja a kereskedelmi és iparkamarák hatáskörét. A törvény kimondja nevezetesen, hogy a szövetség hatáskörébe tartozik: 1. kollektív szerződések létesítése és ezekkel kapcsolatos feltételek megállapítása, 2. a kötelékében keletkezett jogviszályok békés elintézése tekintetében követendő eljárási szabályokat a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása mellett a Szövetség állapítja meg, 3. mindazon tevékenység ellátása, amelyet eddig az ipari és bányavállalatokkal összefüggésben a kereskedelmi és iparkamarák végeztek. Minden oly ügyben, amely egészben, vagy részben az ipari és bányavállalatok munkavállalóinak helyzetét érinti, köteles a Szövetség az osztrák munkásszervezetet is előzetesen véleményes jelentés céljából meghallgatni. Az Osztrák Iparos Szövetségbe a belépés felvétel útján történik. Minden ipari és bányavállalat, amelynek telephelye Ausztria területén van, kérheti a felvételét, a felvételek felett az elöljáróság dönt s a felvétel iránti kérelmet csak az esetben lehet megtagadni, ha az illető vállalatnak üzleti, gazdasági tevékenysége államellenes, vagy a közgazdaság általános érdekeit veszélyezteti. A fentiek során ismertetett törvény 1935. év január havának 1. napján lép hatályba. Meg kell jegyeznünk, hogy a kereskedelmi és iparkamamarának átszervezése folyamatban van Ausztriában, mert az Osztrák Iparos Szövetség felállításával kapcsolatban a kereskedelmi és iparkamarák megcsonkított hatásköre tekintetében külön, törvény fog intézkedni. (Közg. Ért. 934. XII-22.) Lépjen be sürgősen ' • temetkezési akciónk« V V » ——-—-------, , tagjai sorába! | J Havi befizetés P E-50 • Kívánságra részletes aján- J lattal felkeressük !„spesz“ Jóléti osztály: •VII., Erzsébet krt. 9.-lll-7.J. 42-6-30 • ÖNTUDATOS — IPAROS AZ Ipartestületek Lapját OLVASSA!