Ipartestületek Lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-02 / 1. szám

1937 január 2. 1£ARTESTÜLETEfí LAPJA 3 éppen ezért ezekkel a táblázatokkal a legbehatóbban és a legkomolyab­ban foglalkozni kell. Az Ipartestüle­tek Országos Központja a rendelke­zésre bocsátott tervezetek egy-egy példányát megküldi az összes szak­mai ipartestületeknek és azoknak a nagy ipartestületeknek, amelyek szakosztályi működést fejtenek ki és ahonnan megfelelő vélemények ren­delkezésre bocsátását reméli. Az ügy fontosságára való tekin­tettel elkerülhetetlenül kívánatos, hogy az összes ipari szakmák a ter­vezetet a legbehatóbb tanulmány tárgyává tegyék és errevonatkozó kí­vánságaikat juttassák el 1937. évi ja­nuár hó 10-ig az IPOK-hoz, hogy a beérkező véleményeket megfelelően feldolgozva megtehesse a szükséges lépéseket az iparosság érdekeinek megfelelő megvédésére. Az érdekelt iparosság nem téveszt­heti szem elől, hogy ez az újabb bal­esetbiztosítási veszélyességi táblázat ismét 5 esztendőre készül. Az elkö­vetkezendő 5 éven belül azon változ­tatni nem lehet s épen ezért minden észrevételt és kívánságot a táblázat életbeléptetése előtt kell érvényesí­teni. százalékos mértéke sem, mert az át­alakítási költségek 50 százaléka von­ható le az átalakított épület után ki­vetett házadóból, rendkívüli pótlé­kokból és községi pótadóból, az át­alakításokkal egyidejűleg végzett ta­tarozások költségeinek ugyancsak 50 százalékát lehet levonni a házadóbó!, de legfeljebb az átalakítási költségek fele összege erejéig. A rendelet 3. §-a taxatíve felso­rolja 13 pontban azokat az átalakí­tási munkákat, amelyek jogalapot nyújtanak az adókedvezményre és itt nincs számottevő változás az előző évi rendélethez képest. Az eljárási szabályok egyik szaka­sza előírja, hogy a pénzügyigazgató­ság a háztulajdonos kérelmére a be­szerzett adatok felülvizsgálata, eset­leg helyszíni szemle alapján tartozik közölni, hogy a bejelentett átalakítá­si munkák közül melyek azok, ame­lyek adókedvezmények igénybevéte­lére jogalapot szolgáltathatnak. A m. kir. adóhivatal pedig köteles a háztulajdonos kérelmére felvilágosí­tással szolgálni, sőt a fél kívánságá­ra ezt írásban is megadni. A rendeletben benyújtott kedvez­ményt nem igényelheti az a háztu­lajdonos, aki az utolsó tíz évben már adókedvezményben részesült, kivéve, ha vis major miatt vált szükségessé az alakítás vagy tatarozás. Rendelkezést tartalmaz a rendelet arra is, hogy adókedvezmény csak akkor igényelhető, ha az iparosmun­kálatokat helyben teleppel bíró ipa­rosok (vállalkozók) végezték. A k^zművesiparosság hálája és szere­tető jeléül átadta az IPOSz aranyérmét és díszoklevelét Kruchina Károly báró osztályfőnöknek. xi úfalahttásokra adott házadókedvezmenijeh medkosszaDbttäsa. A hivatalos lap december 22-i szá­ma közli a pénzügyminiszter 160.000 —1936. VIII. a. sz. rendeletét, amely- lyel az átalakításokra adott házadó­kedvezményeket — általában az ed­digi elveknek és eljárásoknak meg­felelően — az 1937. évre megho3z- szabbítja, vagyis az 1937 január 1-e után megkezdett és legkésőbb 1937 december 31-éig befejezett munkála­tokra is engedélyezi. A 22 szakaszból álló rendelet fel­öleli az átalakítási munkákat és az ezekkel egyidejűleg végzett épületta­tarozásokat, amelyekre adókedvez­mény engedélyezhető, felsorolja a kedvezményből kizárt munkákat és a különböző korlátozásokat, megál­lapítja az adókedvezmény mérvét és a különböző eljárási szabályokat. Változatlanul maradt az a rendel­kezés, hogy a családi házaknál a házadóalap 30 százalékát kell befek­tetni, bérházaknál, szállodáknál pe­dig 15 százalékot. Nem változott az adókedvezmény Az iparügyi miniszter és a mi­nisztérium főtisztviselő karának jelenlétében ünnepélyes keretek között adta át a magvar kézmű­vesiparosság többszáz főnyi kül­döttségé Kruchina Károly báró miniszteri osztályfőnöknek az Ipartestületek Országos Szövetsé­gének aranyérmét és díszokleve­lét a kereskedelemügyi miniszté­rium dísztermében. Ifj. Tóth Pál, az IPOSz elnöke vázoltai azokat az érdemeket, amelyeket Kruchina báró a kis­iparosság ügyeinek szeretetteljes felkarolásával és buzgó támoga­tásával szerzett s biztosította az ünnepeltet a magyar kézműves­iparosság hálájáról és további ra­gaszkodásáról. Ifj. Tóth Pál hangsúlyozta be­szédében, hogy a kaposvári iparos kongresszus megbízásának öröm­mel tesz eleget, hogy átadja a kongresszus legszebb kitüntetését, az aranyérmet annak a férfiúnak, aki a magyar kézművesiparosság érdekében mindenkor oly készsé­gesen es szívvel, oly szeretettel és megbecsüléssel dolgozott, ki nem­csak a szigorúan vett hivatali kö­telességét teljesítette a magyar kézművesiparossággal szemben, hanem hivatali kötelességén túl­menőié?, szíwel-lélekkel állott mindenkor a kézművesiparosság mellé. A kézművesiparossággal szembeni szeretetteljes magatar­tásával meghonosította az egész minisztériumban azt a kellemes légkört, amely a miniszteri tiszt­viselők és a hozzájuk forduló ipa­rosok között megnyilvánult. Biz­tosította, hogy munkájában az egész kézművesiparosság egysé­gesen, egy táborban áll mögötte és a végletekig támogatja őt. Kruchina Károly báró megha- tottan köszönte meg a részére na­gyon értékes kitüntetést s hang­súlyozta, hogy három évvel ez­előtt, amikor ő a kisipari ügyosz­tály vezetését átvette, a magyar kézművesiparosság valóban két­ségbeejtő helyzetben volt. Azóta a minisztérium tisztviselőkarával vállvetve arra törekszik, hogy a kisiparosság üp-veit nemcsak tes­tületi és szakmai, hanem egyéni vonatkozásokban is a legjobban s a legnagyobb megelégedésre in­tézze el. Az ünnepelt miniszteri osztály­főnök meghatottan mondott kö­szöneté Bornemisza Géza ipar­ügyi miniszternek, hogy e benső­séges, családi ünnepségen részt- vett és a magyar kézművesiparos­ságnak, hogy benne ezt az örömöt ébresztették. Abban, hogy a ma­

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents