Ipartestületek Lapja, 1941 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1941-01-04 / 1. szám
2 IPARTESTÜLETEK LAPJA 1941 január hó 4. Pályázati hirdetmény az 1941. évi ipari munkásjutalmakra A m. kir iparügyi miniszter a budapesti kereskedelmi és iparkamara területén (Pest, Fejér, Nógrád, Bars, Hont k. e. e. vm.) levő ipartelepeken hoszszabb idő óta megszakítás nélkül alkalmazásban álló vagy állott és minden tekintetben érdemes idősebb ipari munkások réselére az 1941. évben 30 (harminc) segyenként 100 (egyszáz) pengő jutalmat adományoz. A kamara ezekre a jutalmakra ezennel pályázatot hirdet. 1. A jutalmakra csak olyan munkások pályázhatnak, ültetve olyan munkások hozhatók a munkaadók által javaslatba, akik a kifejezetten ipari (kézművesipari, kisipari vagy gyári) munkások, vagyis az ipartörvény rendelkezései alá tartozó ipartelepeken szakbavágó munkát végeznek, vagy végeztek. Kivételt képeznek a fogadók (szálló penzió) vendéglők, korcsmák, kifőző üzletek, kávéházak, kávéméréseik, továbbá a borbály- és a fodrász-, kozmetikai-, manikűr- és pedikűr üzletek munkásainak kitüntetése. Ezek a most meghirdetett pályázat keretében nem tüntethetők ki. b) jelenlegi vagy volt munkaadójuknál megszakítás nélkül legalábbis 26 betöltött év óta vannak alkalmazásban. c) 50. életévüket betöltötték és d) akik sem a miniszter úrtól, sem hivatali elődeitől jutalmat vagy elismerő oklevelet még nem kaptak, sem pedig szolgálati érdemeik elismeréséül legfelsőbb kitüntetésben még nem részesültek. Ezektől a feltételektől eltérni semmiképen sem lehet. 2. Minden pályázó munkás köteles pályázatához csatolni: a) a munkakönyvét annak igazolására, hogy mennyi idő óta van vagy volt munkaadójánál megszakítás nélkül alkalmazva; b) munkaadója nyilatkozatát arról, hogy alkalmaztatásánk egész ideje alatt — különösen a forradalmi idők és a megszállás alatt — kifogástalan és nemzeti magatartást tanúsított. c) a rendőri hatóság erkölcsi bizonyítványát arról, hogy államhűség és egyéni megbízhatóság szempontjából nincs ellene kifogás. A nem magyarországi születésű pályázók részéről a magyar honosság megszerzését is igazolni kell. Végül ajánlatos a pályázatban hivatkozni az esetleg fennforgó, különös méltánylást érdemlő szempontokra (pl. magas kor, betegség, pályázó által eltartott nagyszámú családtag, hadirokkantság, stb.) is. 3. A pályázatok a fentiek szerint felszerelve a munkaadók vagy megbízottjuk által, lehetőleg személyesen adandók át a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkári hivatalában, I. em. I 2. sz. Hiányosan felszerelt pályázatok a miniszter úr szigorú utasítása értelmében figyelembe nem vehetők. A pályázat határideje 1911. február 15., amelyen túl beérkező kérelmek figyelembe nem vehetők. Az alperes azzal védekezett, hogy a csavarozás jogos és megengedett cselekmény, sőt kiis vízimalomnál, mint az övé, még szükséges is. A pestvidéki törvényszék meghallgatta szakértőként Weltzl Károly mérnököt, az Országos Ipartanács tagját, majd a tanúkihallgatások után a múlt héten hirdette ítéletét, amellyel elfogadta a felperes által képviselt azon álláspontot, hogy a csuvarozás mint árromboló rendszeres ingyenes szolgáltatás — tisztességtelen versenycselekménynek minősül — és eltiltotta az alperes malmot általában attól, hogy vámőrlés céljára a gabonát az őrlő közönségnél kocsin összegyűjtse, ingyen visszafuvarozza, továbbá eltiltotta az alperest attól is, hogy a felperes malomban tárol gabonát magának őrlésre elybén megszerezze, hogy a gabona tulajdonosát erre ingyen fuvar szolgáltatással rábírja. Kötelezte a törvényszék a csuvarozó malmot kártérítés fizetésére és a perköltségek viselésére is. „Tisztességtelen verseny a csuvározás“ Ismeretesek azok a kamarai választott bírósági ítéletek, melyek a csuvározást tisztességtelen versenynek minősítették és mint ilyet több dunántúli megyében a perelt malinknak eltiltották. Legutóbb ismét egy csavározási perben hangzott el ítélet. A perben elhangzott ítéletnek különös jelentőséget ad az, hogy a pestvidéki törvényszék — tehát rendes bíróság — hozta s a rendes bíróság első ítéletével mindenben igazolta a kamarai választott bíróságoknak a csuvarozás kérdésében hozott ítéleteit azzal, hogy tisztességtelen versenynek minősítvén a csuvarozást, a perben alperesként szereplő malmot nemcsak eltiltotta a további csuvarozástól, hanem kártérítésre is kötelezte felperessel szemben. A pert az egyik veresegyházai malombérlő indította egy községbeli malamibérlő ellen, és panaszolta, hogy az alperes nemcsakhogy a szomszédos községekben járatja csengős kocsiját, hanem magának a felperesnek, a malmához is kocsit küldött és így megszerezte magának őrlésre a versenytárs malmában tároló gabonát is ingyen fuvarozás útján. Hol lesznek iparfelügyelők a visszacsatolt keleti és erdélyi területeken? Az iparügyi miniszter 52.300/1940. sz. rendeletével felállította a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészeken működő iparfelügyelőségeket. A rendelet szerint az alábbi iparfelügyelőségi kerületek alakíttattak: Nagyvrad iparfelügyellői kerület; székhelye: Nagyvárad. Területe: Bihar vármegye és Nagyvárad thj. város. Szatmárnémeti iparfelügyelői kerület, székhelye Szatmárnémeti. Területe: Szatmár vármegye, Szatmárnémeti thj. sz. kir. város és Szilágy vármegye. Máramarosi iparfelügyelői kerület; székhelye: Máramarossziget. Területe: Máramaros vármegye, Ugocsa vármegye és Kárpátaljából a máramarosi köziigazgatási kirendeltség területe. Kolozsvári iparfelügyelői kerület; székhelye: Kolozsvár. Területe: Kolozs vármegye, Kolozsvár thj. sz. kir. város, Szolnok Doboka vm. és Beszterce-Naszód vármegye. Marosvásárhelyi iparfelügyelői körzet; székhelye: Marosvásárhely.