Ipartestületek Lapja, 1941 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1941-01-04 / 1. szám

2 IPARTESTÜLETEK LAPJA 1941 január hó 4. Pályázati hirdetmény az 1941. évi ipari munkásjutalmakra A m. kir iparügyi miniszter a buda­pesti kereskedelmi és iparkamara terü­letén (Pest, Fejér, Nógrád, Bars, Hont k. e. e. vm.) levő ipartelepeken hosz­­sza­bb idő óta megszakítás nélkül alkal­mazásban álló vagy állott és minden tekintetben érdemes idősebb ipari mun­kások réselére az 1941. évben 30 (har­minc) segyenként 100 (egyszáz) pengő jutalmat adományoz. A kamara ezekre a jutalmakra ezen­nel pályázatot hirdet. 1. A jutalmakra csak olyan munká­sok pályázhatnak, ültetve olyan mun­kások hozhatók a munkaadók által ja­vaslatba, akik a­ kifejezetten ipari (kézművesipari, kisipari vagy gyári) munkások, vagyis az ipartörvény rendelkezései alá tartozó ipartelepeken szakbavá­gó munkát vé­geznek, vagy végeztek. Kivételt képez­nek a fogadók (szálló penzió) vendég­lők, korcsmák, kifőző üzletek, kávéhá­zak, kávéméréseik, továbbá a borbály- és a fodrász-, kozmetikai-, manikűr- és pedikűr üzletek munkásainak kitünte­tése. Ezek a most meghirdetett pályá­zat keretében nem tüntethetők ki. b) jelenlegi vagy volt munkaadójuk­nál megszakítás nélkül legalábbis 26 be­töltött év óta vannak alkalmazásban. c) 50. életévüket betöltötték és d) akik sem a miniszter úrtól, sem hivatali elődeitől jutalmat vagy elis­merő oklevelet még ne­m kaptak, sem pedig szolgálati érdemeik elismeréséül legfelsőbb kitüntetésben még nem ré­szesültek. Ezektől a feltételektől eltérni semmi­képen sem lehet. 2. Minden pályázó munkás köteles pályázatához csatolni: a) a munkakönyvét annak igazolásá­ra, hogy mennyi idő óta van vagy volt munkaadójánál megszakítás nélkül al­kalmazva; b) munkaadója nyilatkozatát arról, hogy alkalm­aztatásánk egész ideje alatt — különösen a forradalmi idők és a megszállás alatt — kifogástalan és nemzeti­ magatartást tanúsított. c) a rendőri hatóság erkölcsi bizo­nyítványát arról, hogy államhűség és egyéni megbízhatóság szempontjából nincs ellene kifogás. A nem magyarországi születésű pá­lyázók részéről a magyar honosság megszerzését is igazolni kell. Végül ajánlatos a pályázatban hivat­kozni az esetleg fennforgó, különös méltánylást érdemlő szempontokra (pl. magas kor, betegség, pályázó által el­tartott nagyszámú családtag, hadirok­kantság, stb.) is. 3. A pályázatok a fentiek szerint fel­szerelve a munkaadók vagy megbízott­juk által, lehetőleg személyesen adan­dók át a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkári hivatalában, I. em. I 2. sz. Hiányosan felszerelt pályázatok a mi­niszter úr szigorú utasítása értelmében figyelembe nem vehetők. A pályázat határideje 19­11. február 15., amelyen túl beérkező kérelmek fi­gyelembe nem vehetők. Az alperes azzal védekezett, hogy a csavarozás jogos és megengedett cselekmény, sőt kiis vízimalomnál, mint az övé,­­ még szükséges is. A pestvidéki törvényszék meghall­gatta szakértőként Weltzl Károly mérnököt, az Országos Ipartanács tagját, majd a tanúkihallgatások után a múlt héten hirdette ítéletét, amellyel elfogadta a felperes által képviselt azon álláspontot, hogy a csuvarozás mint árromboló rend­szeres ingyenes szolgáltatás — tisz­tességtelen versenycselekm­énynek minősül — és eltiltotta az alperes malmot általában attól, hogy vám­őrlés céljára a gabonát az őrlő kö­zönségnél kocsin összegyűjtse, in­gyen visszafuvarozza, továbbá eltil­totta az alperest a­ttól is, hogy a felperes malomban tárol gabonát magának őrlésre elybén megszerez­ze, hogy a gabona tulajdonosát erre ingyen fuvar szolgáltatással rábírja. Kötelezte a törvényszék a csuvaro­­zó malmot kártérítés fizetésére és a perköltségek viselésére is. „Tisztességtelen verseny a csuvározás“ Ismeretesek azok a kamarai vá­lasztott bírósági ítéletek, melyek a csuvározást tisztességtelen verseny­nek minősítették és mint ilyet több dunántúli megyében a perelt mal­inknak eltiltották. Legutóbb ismét egy csavározási perben hangzott el ítélet. A perben elhangzott ítéletnek különös jelen­tőséget ad az, hogy a pestvidéki törvényszék — tehát rendes bíróság — hozta s a rendes bíróság első íté­letével mindenben igazolta a kama­rai választott bíróságoknak a csu­varozás kérdésében hozott ítéleteit azzal, hogy tisztességtelen verseny­nek minősítvén a csuvarozást, a per­ben alperesként szereplő malmot nemcsak eltiltotta a további csuva­rozástól, hanem kártérítésre is kö­telezte felperessel szemben. A pert az egyik veresegyházai malombérlő indította egy község­beli malamibérlő ellen, és pana­szol­ta, hogy az alperes nemcsak­­hogy a szomszédos községekben já­ratja csengős kocsiját, hanem ma­gának a felperesnek, a malmához is kocsit küldött és így megszerezte magának őrlésre a versenytárs mal­mában tároló gabonát is ingyen fu­varozás útján. Hol lesznek iparfel­ügyelők a visszacsatolt keleti és erdélyi terüle­teken? Az iparügyi miniszter 52.300/1940. sz. rendeletével felállította a Ma­gyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdé­lyi országrészeken működő iparfelügye­lőségeket. A rendelet szerint az alábbi iparfel­­ügyelőségi kerületek alakíttattak: Na­gyv­­rad iparfelügyellői kerület; székhelye: Nagyvárad. Területe: Bihar vármegye és Nagy­várad thj. város. Szatmárnémeti iparfelügyelői kerület, székhelye Szatmárnémeti. Területe: Szatmár vármegye, Szat­márnémeti thj. sz. kir. város és Szilágy vármegye. Máramarosi iparfelügyelői kerület; szék­helye: Máramarossziget. Területe: Máramaros vármegye, Ugo­­csa vármegye és Kárpátaljából a má­ramarosi köziigazgatási kirendeltség te­rülete. Kolozsvári iparfelügyelői kerület; szék­helye: Kolozsvár. Területe: Kolozs vármegye, Kolozsvár thj. sz. kir. város, Szolnok Doboka vm. és Beszterce-Naszód vármegye. Marosvásár­helyi iparfelügyelői körzet; székhelye: Marosvásárhely.

Next