Iparvédelem, 1906 (2. évfolyam, 5-20. szám)

1906-04-15 / 5. szám

1906. — 5 sz. IPARVEDELEM 3 hatásos megnyitó beszéde után pedig megalakítot­ták a tisztikart a következőképen: Elnök : herényi Gotthárd Sándor. Alelnök: (xyó??//yóssí/Ti vadar dr., egyúttal az ügyészi teendőkkel megbízva és Hor­váth Kálmán, ipartestületi és ipari és kereske­delmi kamarai alelnök. ügyvezető igazgató Oláh László lett. Választmányi tagok: Koller Ernő, Deutsch. Ernő dr., Koncz János, Doma Pál, Tanay Gergely, Nyull l^ajos, Kaiser Lajos, Bezerédj István, Forster Sándor, Radó Gyula dr., Mayer Béla, Herényi Jenő dr., legifj. Deutsch Samu, Hódossy Nép. János, Pick György, Knebel Jenő, Stauher Sándor, Jaloveczhy Vilmos, Farkas Ist­ván, Kaiser Nándor, Gsihy József, Lödör Jenő, Vargha Lajos, Gutmann Salamon, Bartos Pál, Fssö Imre dr., Siandy János, Németh Gyula dr., Tóth Sándor, Vargha János, Bezyiicza József, Kriastélyi Arpáil, Margarethen J. Herbert, Nóg- rády, Sehelich Antal, Klonkay Gyula, Szabó Ist­ván dr.. Weder Gyula dr., Zsolnay Károly, Lelovtis Sándor, Oláh László, Vajda Bálint, Szele Károly, Rieger Antal, Kovák Sándor, Csigaházy Ernő. Számvizsgálók; Vikó Imre, Gaiger Annin, Lakner József, Würth Gyula, Seemann Antal, Aszódy József, Kaufmann Ferencz, Lővy Henrik, Jaro- schek Károly, Zukker Ignácz. A megalakult védöegylet elhatározta nyomban, hogy a vármegye összes járásaira kiterjeszti mű­ködését. Mozgalom indult meg Kőszegen, Kör­menden, Sárvárott és Czelldömölkön a védöegy­let helyi bókjának megalapítása czéljából s az előjelek után Ítélve a mozgalom teljes sikerrel biztat. A szombathelyi fiókegyesület tagjainak száma az alakulás időpontjában meghaladta a kétszázat, de azóta már a háromszázhoz közele­dik a tagok száma. ^ A kolozsvári bók egyesület és az erdélyrészi osztály megalakításán dr. Apáthy István és Posta Béla egyetemi tanárok, továbbá Barabás Endre tanítóképezdei tanár és Salamon Rezső posta- főtiszt, valamint dr. Gámán József a kereskelmi- és iparkamara titkára buzgólkodtak. Megnyerték az eszmének báró Wesselényi Miklóst és gróf Béldy Ákost, valamint Fekete Gábor kir. táblai elnököt és másokat, a kiknek aláírásával a la­punk f. évi 3-ik számában közölt lelkeshangú fölhívást bocsátották ki Erdély társadalmához. Lelkesen támogatta a szervezkedést az egyetemi és tanítóképezdei ifjúság is, a melynek nagy ré­sze van abban, hogy Kolozsvár városában alig van már üzlet, a melynek kirakatában egyesüle­tünk védötáblája ne hirdetné, hogy ott honi árú­kat árúsítanak. Az alakuló ülés folyó hó 11-én délután a Vi­gadó nagytermében folyt le báró Wesselényi Mik­lós elnöklete alatt. Az alakuló ülésen az igazgató­ságot Dobieczky József ügyvezető-igazgató és Csongor György tanár, igazgatósági tag kéi)viselte, azonkívül képviselve volt a tordai fiókegyesülot Harmath Domokos ügyvezető igazgató és a sza- mosujvári bókegyesület Dömötör József elnök személyében. A küldöttségeken kívül Kolozsvár közéletének számos előkelősége, sok hölgy és nagyszámú ifjúság vett részt az alakuló ülésen, a melyet báró Wesselényi Miklós fenkölt szel­lemű beszéddel nyitott meg. Beszédéből idézzük a következőket; «Minden más, de nálunknál természetesen sze­rencsésebb viszonyok között élő államok mindent el szoktak követni iparuk, kereskedelmük és köz- gazdasági helyzetük fejlesztésére. Tehetik is elég könnyen, mert nemzeti érzékkel biró kormányaik lévén, náluk elsősorban maga az államfő szokta kezébe venni az akcziót s a társadalmi tevékeny­ség irányításával általában mindent el szokott követni, hogy államának és nemzetének e fontos és életbe vágó érdekeit előmozdítsa. De hát mi, fájdalom, még e tekintetben is nagyon szomorú helyzetben vagyunk. Mi nem számíthatunk arra, hogy iparunk, kereskedelmünk és közgazdasági helyzetünk javítása az államhatalom hathatós támogatásában, irányításában részesülhessen. Pedig országunkat a jóságos természet megáldotta minden lehető áldásaival és nemzetünk viszont képesség, tehetség és ipari rátermettség tekinte­tében Európa egyetlen más nemzeténél sem áll hátrább. És mégis iparunkon, kereskedelmünkön, közgazdasági állapotainkon, mindezeken az in­tézményeinken meglátszik, hogy ezek az állam- hatalom által kellően soha sem fejlesztettek. A mi kevés eredmény nálunk látható, azt nem az államhatalom segítségével, hanem a saját te­vékenységünkkel értük el és miután, fájdalom, ennek még egyelőre így kell maradni, tehát el­mondhatjuk, hogy teljesen magunkra vagyunk hagyatva. Következésképen iparunk, kereskedel­münk és közgazdasági helyzetünk javításának nehéz föladatát csak társadalmi úton próbálhat­juk. Nos, hát épen ez a cél hozott össze, épen e cél iránt való hazafias lelkesedésünk éreztette velünk szükségét annak, hogy megtartsuk a Ma­gyar Védöegyesület erdélyrészi osztályának és kolozsvári fiókjának alakuló közgyűlését». Ezzel megnyitottnak jelentette ki az ülést. Wesselényi Miklós beszédét zajosan megélje­nezte a közönség. Ezután Ajmthy István állott fel és ismertette a Védöegyesület megalakulásának nagy szükségét, megalakulása czéljál s az eszközöket, módokat melyekkel élnie kell nagy, társadalomboldogí* munkájában. Az Apáthy beszédére kijáró éljenzés ler pulta után Harmath Domokos Tordáról, D János Szamosújvárról és Dobieczky Józs pestről szólallak föl. Dobieczky lózsef a központ nevéb reá arra a körülményre, mely a ma lem szervezését szükségessé tette Ezután Fekete Gábor kir. táh Külföldi árúkat vásárolni hazánk elleni bűn!

Next

/
Thumbnails
Contents