Iparvédelem, 1906 (2. évfolyam, 5-20. szám)

1906-04-15 / 5. szám

IPARVEDELBM 1906. — 5. sz. súlyos tartalmú beszédet mondott, melylyel külö­nösen fölélesztette a lelkes hangulatot. Örven­detes dolog — mondja — megalakítani a Véd­egyletet, de ebben a lelkes hangulatban nagyon sok szomorúság is vegyül. De lehet-e örvendezni azon, hogy Magyarországon Védegyletet kell alakítani a magyar ipar érdekében. Nem lett volna kötelességünk 38 évvel ezelőtt, akkor a mulasz­tás nem volna oly nagy s nem kellene ott kez­deni a kezdet legkezdetén, a hol ma. Nem is a közös vámterület a baj, nagyobb baj az, hogy nem tudunk küszöbeinken védővonalat huzni. Bizony van abban szégyenletes is, hogy ez a mozgalom most indul meg és hogy a ma­gyar ipar nem nyújt olyan termékeket, mint az osztrák ipar, hanem késő most keseregni a ma­gyar indolencziáért. Ámde az iparpártoló közön­ség föladatán kívül nagy föladat hárul a magyar iparosokra is, a kiknek szintén meg kell tenni kötelességüket, a kereskedőnek is föl kell keresni a magyar forrásokat és ajánlani kell a magyar ter­mékeket és nem szégyelni. Magyar ipart nem egyletileg kell támogatni, ez az Egylet csak egy- törzskara a mai társadalomnak. Jegyezzük meg jól magunknak azt a mondást: minden idegen árú bejöttével egy-egy darab kenyér hull ki a magyar ember kezéből. Á nagyhatású beszéd után, melyet a közönség lelkesen éljenzett meg, Wesselényi Miklós báró néhány szóval kimondta az Erdélyrészi Védő­egylet megalakulását. Következett volna a választ­mány megalakulása, de ezelőtt Ajyáthy IsÍYán dv. szavaira tudomásul vették a Védegylet nyomta­tásban levő szabályait. Azután megalakították a tisztikart a következőleg: A Magyar Védöegyesület erdélyrészi osztályá­nak és kolozsvári fiókjának tisztikara: elnökök: gróf Béldy Ákos és báró Wesselényi Miklós; első alelnök: Fekete Gábor kir. táblai elnök; második alelnök: dr. Apáthy István egyetemi tanár; ügy­vezető alelnök: dr. Posta Béla egyetemi tanár; ügyvezető igazgató: helye egyelőre betöltetlen; titkárok: Barabás Endre tanítóképezdei tanár és Salamon Bezső postafötiszt; jegyző: Szöcs Fe- rencz; pénztárnok: Péterffi Zsigmond ; ellenőr: Peielle Bóbert; ügyészek : dr. Deák Albert, dr. Tut- sek Sándor. A kolozsvári fiók választmányának tagjai: Akeszman Albert, Balogh Károly, Boros György, TJáiád Endre, dr. Gámán József, dr. Gicló- falvy István. Havas Lázár, Heresy József, I. Ir- '<y József, dr. Jakab Lajos, dr. Javcsó György, Kecskeméthy István, dr. Kreutzer L pót, Ma- Endre, dr. Pap József, dr. Pisztory Mór, yik Károly, dr. liigler Gusztáv, dr. Richter dr. Schilling Lajos, dr. Szekeres József, ■'za, Szvacsina Géza, Tamásy Isván, ’. Ezután báró Wesselényi bezárta a nzéso között a közgyűlést, fiókeyyesület tagjainak létszáma tszázat. A ((Tordai Magyar Védő Egyesület» föl­hívása az erdélyrészi városok közön­ségéhez. (Folytatás.) A mai Magyar Védő Egyesület szervezése. Ezen irányelvek alapján szervezett «Magyar Védő Egyesület" ezidöszerü föladatai csak any- nyiban különböznek az 1844—48-beli Védegye- sület föladataitól, hogy a gyárak és iparvállala­tok alapítását egyesületünk nem tervezi; mert ez ma a dolgozó töke föladata. Az egyesület tervezi ugyan (alapszabály 7. §. a) pont szerint) a «Nemzeti pénzalap» gyűjté­sét — de ezt a hazai ipari és mezőgazdasági termékek terjesztése és fejlesztésének előmozdí­tására fogja fordítani. Ha föllendül a magyar ipar és általában na­gyobb lesz a fogyasztás, ez bizonynyal maga után vonja a heverő töke megmozdulását, a nem­zet vagyonosabb osztálya szintén munkához lát és jövedelmező ipart teremt, mihelyt társadal­munk a hazai ipar használható munkájának kö­vetkezetes fogyasztásával biztosítja az ország piaczát a honi ipar számára. Meglevő iparunk a külföldi ipar háttérbe szo­rító versenye miatt tengődött eddig, de előtérbe fog nyomulni, mihelyt a hazafias társadalom erős akarata a nemzeti erők fejlődését, a honi ipar használható termékeinek fogyasztására is alkal­mazza. Az egyesület czélja és föladatai. A «Magyar Védő Egyesület» czélja lesz az is, hogy az ipar minden ágának fejlesztése, a nem­zet gazdasági és kulturális erejének növekedése elömozdíttassék. Ezek által remélhető nemzeti önállóságunk és közgazdasági függetlenségünk oltalma s biztos megvédelmezése. Az évtizedeken át védtelenül hagyott magyar ipar hanyatlásának lesújtó következményei a rohamosan terjedő eladósodás és szegényedés s a növekedő nyomor legjobb munkás honfitársaink ezreit kergette idegenbe kivándorolni, kiknek nagyrésze a magyar nemzetre nézve örökre el­veszett 1 E szomorú tapasztalatok nyomán egyesületünk föladatai közé sorozta elhárítani a mindenütt mutat­kozó veszélyt olykép, hogy a honi ipar pártolá­sával tisztességes és becsületes munkához segíti a magyar kézműiparosok osztályát s el fog kö­vetni mindent, hogy a becsületes munka meg­találja a megérdemelt hazafias pártolást s az érdem elvehesse jutalmát! A nemzetnek föl kell ébrednie és be kell látnia, hogy csak a magyar gazdasági érdekek és a hazai ipar védelmével és fejlesztésével lehet segítni a haza sorsán. A külföldi üzleti élelmesség miatt a túlhalmo­Tk ,,VAdöje<jy“-<jyel ellátott honi árút vásároljunk!

Next

/
Thumbnails
Contents