Iparvédelem, 1906 (2. évfolyam, 5-20. szám)

1906-04-15 / 5. szám

IPARVÉDELEM súlyos tartalmú beszédet mondott, melylyel külö­nösen fölélesztette a lelkes hangulatot. Örven­detes dolog — mondja — megalakítani a Véd­egyletet, de ebben a lelkes hangulatban nagyon sok szomorúság is vegyül. De lehet-e örvendezni azon, hogy Magyarországon Védegyletet kell alakítani a magyar ipar érdekében. Nem lett volna kötelességünk 38 évvel ezelőtt, akkor a mulasz­tás nem volna oly nagy s nem kellene ott kez­deni a kezdet legkezdetén, a­hol ma. Nem is a közös vámterület a baj, nagyobb baj az, hogy nem tudunk küszöbeinken védővonalat húzni. Bizony van abban szégyenletes is, hogy ez a mozgalom most indul meg és hogy a ma­gyar ipar nem nyújt olyan termékeket, mint az osztrák ipar, hanem késő most keseregni a ma­gyar indolencziáért. Ámde az iparpártoló közön­ség föladatán kívül nagy föladat hárul a magyar iparosokra is, a­kiknek szintén meg kell tenni kötelességüket, a kereskedőnek is föl kell keresni a magyar forrásokat és ajánlani kell a magyar ter­mékeket és nem szégyelni. Magyar ipart nem egyletileg kell támogatni, ez az Egylet csak egy­­törzskara a mai társadalomnak. Jegyezzük meg jól magunknak azt a mondást: minden idegen árú bejöttével egy-egy darab kenyér hull ki a magyar ember kezéből. A nagyhatású beszéd után, melyet a közönség lelkesen éljenzett meg, Wesselényi Miklós báró néhány szóval kimondta az Erdélyrészi Védő­egylet megalakulását. Következett volna a választ­mány megalakulása, de ezelőtt Asgáthy István dr. szavaira tudomásul vették a Védegylet nyomta­tásban levő szabályait. Azután megalakították a tisztikart a következőleg: A Magyar Védőegyesület erdélyrészi osztályá­nak és kolozsvári fiókjának tisztikara: elnökök: gróf Béldy Ákos és báró Wesselényi Miklós; első alelnök: Fekete Gábor kir. táblai elnök; második alelnök: dr. Apáthy István egyetemi tanár; ügy­vezető alelnök: dr. Posta Béla egyetemi tanár; ügyvezető igazgató; helye egyelőre betöltetlen; titkárok: Barabás Endre tanítóképezdei tanár és Salamon Rezső postafőtiszt; jegyző: Szőcs Fe­­rencz; pénztárnok: Péterffi Zsigmond ; ellenőr: Perelle Róbert; ügyészek : dr. Deák Albert, dr. Tut­­sek Sándor. A kolozsvári fiók választmányának tagjai: Akeszman Albert, Balogh Károly, Boros György, Trafád Endre, dr. Gámán József, dr. Gid­ó­­falvy István, Havas Lázár, Hevesy József, I. Ir­­ány József, dr. Jakab Lajos, dr. Javcsó György, Kecskeméthy István, dr. Kreutzer L­pót, Ma­ Endre, dr. Pap József, dr. Pisztory Marn­yik Károly, dr. K­igler Gusztáv, dr. Richter dr. Schilling Lajos, dr. Szekeres József, ■'za, Szvacsina Géza, Tamásy Isván, ’. Ezután báró Wesselényi bezárta a nzéső között a közgyűlést, fiókegyesület tagjainak létszáma tszázat. Tk .,Védöjelsy“-éiyel ellátott honi árút vásároljunk! 1906. — 5. sz. A­­­Tordai Magyar Védő Egyesület» föl­hívása az erdélyrészi városok közön­ségéhez. (Folytatás.) A mai Magyar Védő Egyesület szervezése. Ezen irányelvek alapján szervezett «Magyar Védő Egyesület" ez időszerü föladatai csak any­­nyiban különböznek az 1844—48-beli Védegye­­sület föladataitól, hogy a gyárak és iparvállala­tok alapítását egyesületünk nem tervezi, mert ez ma a dolgozó tőke feladata. Az egyesület tervezi ugyan (alapszabály 7. §. a) pont szerint) a «Nemzeti pénzalap» gyűjté­sét — de ezt a hazai ipari és mezőgazdasági termékek terjesztése és fejlesztésének előmozdí­tására fogja fordítani. Ha föllendül a magyar ipar és általában na­gyobb lesz a fogyasztás, ez bizonynyal maga után vonja a heverő tőke megmozdulását, a nem­zet vagyonosabb osztálya szintén munkához lát és jövedelmező ipart teremt, mihelyt társadal­munk a hazai ipar használható munkájának kö­vetkezetes fogyasztásával biztosítja az ország piac­át a honi ipar számára. Meglevő iparunk a külföldi ipar háttérbe szo­rító versenye miatt tengődött eddig, de előtérbe fog nyomulni, mihelyt a hazafias társadalom erős akarata a nemzeti erők fejlődését, a honi ipar használható termékeinek fogyasztására is alkal­mazza. Az egyesület czélja és feladatai. A «Magyar Védő Egyesület» czélja lesz az is, hogy az ipar minden ágának fejlesztése, a nem­zet gazdasági és kulturális erejének növekedése előmozdíttassék. Ezek által remélhető nemzeti önállóságunk és közgazdasági függetlenségünk oltalma­s biztos megvédelmezése. Az évtizedeken át védtelenül hagyott magyar ipar hanyatlásának lesújtó következményei a rohamosan terjedő eladósodás és szegényedés s a növekedő nyomor legjobb munkás honfitársaink ezreit kergette idegenbe kivándorolni, kiknek nagy része a magyar nemzetre nézve örökre el­veszett . E szomorú tapasztalatok nyomán egyesületünk feladatai közé sorozta elhárítani a mindenütt mutat­kozó veszélyt olykép, hogy a honi ipar pártolá­sával tisztességes és becsületes munkához segíti a magyar kézműiparosok osztályát s el fog kö­vetni mindent, hogy a becsületes munka meg­találja a megérdemelt hazafias pártolást s az érdem elvehesse jutalmát! A nemzetnek föl kell ébrednie és be kell látnia, hogy csak a magyar gazdasági érdekek és a hazai ipar védelmével és fejlesztésével lehet segítni a haza sorsán. A külföldi üzleti élelmesség miatt a túlhalmos

Next