Iparvédelem, 1906 (2. évfolyam, 5-20. szám)

1906-04-15 / 5. szám

1906.5. sz. IPARVEDELEM zett idegen árúczikkek tömkelegében a hazai ipartermékeket alig tudjuk fölismerni — ez a körülmény a hazafias fogyasztókat rendesen meg­téveszti; ámde a «Magyar Védő Egyesület» ezen akadály elhárításáról is gondoskodik olykép, hogy időről-időre ismertetni fogja a kifogástalan ma­gyar gyártmányú és kézműiparczikkeket s azokat védőjegyekkel fogja ellátni. E czél megvalósítható lesz, ha a honi iparpár­tolás kötelességét a köztudatba — a palotáktól a kunyhókig — nemcsak átültetjük, de abban meg is tartjuk azzal, hogy állandóan figyelmessé teszszük a fejlődő és növekvő honi termékekre­­ kiadandó czimtárak ismeretterjesztésével. Az egyesület által alkalmazandó útmutatóként szolgáló eszközeink a következők lesznek: 1. A hazában előállított iparczikkek fölismeré­sét megkönnyíti, ha gyárosaink és iparosaink az országban forgalomba jutó áruikat az ügyrendünk­ben megállapított «Védüjegy»-gyel jelölik meg. Anglia és Francziaország törvényben elren­delt módon védik a maguk iparát. Németország és Ausztria mindent elkövetnek, hogy saját ipa­rukat a külföldi verseny ellen megoltalmazzák. Ha az iparilag és gazdaságilag erős és hatal­mas államok védekeznek, miért ne követnék pél­dájukat mi, a gyengébb állam, mely az Ausz­triával való gazdasági közösségében törvényi­leg nem védekezhetik; ezért kell nekünk tár­sadalmilag szervezkedni, hogy egyesületi úton hazafiságból erkölcsi törvény alapján magunk jelöljük meg a valódi hazai ipartermékeinket. 2. Hogy hol találjuk meg a fogyasztásra alkal­mas honi árukat, arra nézve megjelöljük a bevá­sárlási helyeket az ügyrendünkben megállapított kirakati «Védőtáblá»-val. E védőtáblának további rendeltetése az, hogy egyszerű szavakban min­denkivel megértesse a honi iparpártolás hazafias kötelességének jelentőségét és hogy a fogyasz­tók figyelmét állandóan e kötelességre terhelje. 8. A valódi és használható honi ipartermékek beszerzési forrásairól alaposan tájékoztató czim­­­tárat fog az egyesület kiadni, melyben az egye­sület tagjai közé belépő gyárak és iparosok ter­mékei lesznek fölsorolva, melyeknek valódi hazai származását az egyesület igazolja is. 4. Az egyesület «Iparvédelem» czimen a rendes tagoknak tiszteletpéldányként díjtalanul megküld rendszeres folyóiratként oly hivatalos közlönyt, mely tájékozást nyújt iparunk viszo­nyairól és fejlődéséről s megismerteti az egyes ipartermékeket, valamint a verseny különböző módjait és az egyesület működéséről közlendő tudnivalókat. Iparczikkek minőségének ellenőrzése. Az egyesületnek kiváló gondoskodását fogja képezni az, hogy védelmébe egyedül a valóban használható iparczikkeket részesítse, mert iparunk egészséges fejlődése ellen vétenénk, ha véde­lemben részesítnék a silány, rossz anyagból, ízlés­telenül és hanyagul készült munkát csak azért, mert az a hazában készült. Nem mulasztjuk el azonban a gyengébb munkásokkal szembe­­ oda­­halni, hogy munkateljesítményük tökéletesíttes­­sék és ezek a hazai iparnak szintén számottevő munkásaivá váljanak. Mindezen feladatok meg­valósítása remélhető, ha ezek tekintetében a «Magyar Védő Egyesület» támogatást nyer a tár­sadalom minden hazafias tényezőjétől. (Folyt. küv.) Pártoljuk a honi ipart. (Előadta Kondrács Ágoston, az «Állatorvostanhallgatók Köre» szakosztályi ülésén.) (Folytatás.) «Ha a magyar ipar nem bír fölvergődni, abban nekünk (nőknek) is van részünk — mondja Geőcze Sarolta: «A nők társadalmi föladatai» cziműczik­­kében — mert a külföldi tetszetősebb, vagy csak divatosabb iparczikk kedvéért mi mellőzzük a hazait; nem gondolva meg, hogy azzal megannyi magyar munkásnak a kezéből veszszük ki a ke­nyeret s véreinket magunk űzzük idegenben. Ebben bizony a magyar ifjúságnak is nagy része van. Milliókat juttat évente a magyar ifjúság osztrák és más külföldi gyárosoknak s ugyancsak nem gondolva meg, hogy ezzel a dolgozni sze­rető és tanulni akaró magyar munkásokat teszi lehetetlenekké, munkanélküliekké. Fontoljuk meg tehát, hogy a­mikor idegen nemzet szülöt­teit, főkép pedig azon népeket teszszük évről­­évre gazdagabbá, a­melyek nemzeti irányú törek­véseinknek útját állják, ugyanakkor szegényítjük édes hazánkat és hovatovább földönfutókká teszszük önmagunkat. Értsük meg magyar hazánk segélykiáltását, év­százados közönyösségünkből ébredjünk tudatára annak, hogy a­mikor az angolok, francziák, németek stb. nemzeti büszkeségnek tartják hazai iparuk pártolását, fölvirágoztatását, akkor nekünk magyar ifjaknak a hazafiús kötelesség mellett létföntartásunk is parancsolja, hogy mel­lőzött iparunkat megvédelmezzük, diadalra jut­tassuk! Ne csak «Vérünket magyar hazánkért!» jelszavakkal küzdjünk, hanem a lelkesedés mellett lépjünk a tettek mezejére! Legyünk segélyére fejlődő iparunknak s védjünk mindent, a­z nemzeti és magyar. Ne csak szivünk, de az takaró gyolcs és szövet is legyen magyar, süsük ki iskoláinkból, utasítsuk ki a­­ földről a külföldi ipar termékeit és adja' nemzeti magyar is)arnak az öt megis és előnyt! Iparunk pártolásával nemzetünk ’ kulturális közgazdaságát mozdítj'­­san közreműködünk a kivándor Oly üzletben vásároljunk, hol a kirakatban látható a ,,Vr

Next