Kelmefestő Ujság, 1935 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1935-01-02 / 1. szám

2­ llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!lllllll!lllll!ll!ll!lllllllllillllllll!llllllllllllllllllllllll!lllll!lllll!lllllllllllll[[|l!l!lllllll!l!llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllllllllllllllllllllllllllllN Olvasóinkhoz! Csonka Magyarországban nehéz időket élünk. Az ipari és kereskedelmi élet pangása olyan nyo­masztó, hogy már csaknem kétségbeejtő a sorsunk. Élünk, de csak máról-holnapra. Jelenünk és jövőnk egyformán bizonytalan. Sok jóravaló, derék, szor­galmas iparoscsaládnak már kenyérre sem telik. Nehéz volt az elmúlt év is! Még­sem szabad csüggednünk. Bízni kell a jobb sorsunkban. Alert megbü­nhödte már e nép a múltat és jövendőt . . . Istenbe vetett hittel kell dolgoznunk önmagun­kért, családunkért és­­ iparunkért. Egyedül azonban ne higyje senki, hogy e ne­héz időkben boldogulni képes. Ha valaha szükség volt a kari összetartásra, most van rá valóban nagy szükség. Pályánk tele van bajokkal, orvoslásra váró se­bekkel. Egy-egy ember képtelen ezeket a maga er­ejével orvosolni. Csak úgy tudnak látható eredményeket elérni, ha valamennyien együttesen lépünk föl úgy a nagy­­közönség, mint a hatóságok előtt, így lesz csak a szavunknak súlya. A nyomott gazdasági viszonyok nemcsak egyedül sújtanak minden kartársat, de még na­gyobb csapás ránk nézve a sok kontár, az árrombo­lók, a tisztességtelen verseny. Minden utca sarkán ott a konkurrens. Nem szakember, hanem a jó Isten tudja, milyen pályáról lemaradt és letört exisztencia, akinek nincs már mit veszíteni, aki csak azt akarja, hogy legyen egy-egy darabka kenyere. Hogy azt nem tisztességesen ke­resi, azzal nem törődik. Mennyi erkölcsi és anyagi kárt okoznak ezek a kontárok az egész kelmefestő iparnak, az kiszámít­hatatlan. Mert vállalnak minden munkát, fillérekért, fe­lelősség nélkül. Ki követelné tőlük az okozott kár­ért kártérítést? Hisz köztudomású, hogy semmijük sincs. Egyes ember hiába küzd ellenük. Az a kortárs, aki azt hiszi, hogy ezen a téren nem szorul senki támogatásra, egyedül is megküzd velük, keservesen csalódik. Ez igazán közügy és csak egyesült erővel orvosolható. Itt az iparhatóságok, az iparkamara, a legfel­sőbb hatóságok, a minisztériumok támogatására van és lesz szükség. Elképzelhető az, hogy egyes ember panaszát kü­lön-kü­lön tárgyalják és érdemileg el is intézzék. Nem! Ez kivihetetlen. Itt csak az egységes, az országos és jól megszervezett egyesületi föllépés segíthet. Számos kari sérelem van még, melyek mind az egész kari testületnek a­ sérelmei. Ezekre állandóan fölhívjuk és fölhívjuk ezután is a kartársak figyel­mét. Kísérjék csak figyelemmel szaklapunk közle­ményeit. Állandóan ott találják a kari sérelmek tár­gyalását. Önmagát segíti, önmagát támogatja az, aki or­szágos egyesületünk tagja és önmagának ellensége az, aki közönyösen, tétlenül nézi iparának süllyedé­ A szőrmék festési eljárása A szőm­ék előkészítése, a „korona” szőrök ölése. A bőrök szőrös oldalát 5 százalékos mészoldat­­tal átkeféljü­k s így több órán át állni hagyjuk.­­ Utána leöblítjük a gyönge savas (ecetsavas) oldat­tal lesavazzuk, hogy a m­észmaradványokat (lera­kódásokat) eltávolíthassuk. Ezen eljárás folytán el­érjük azt, hogy a korona­szőrök a többi szőrrel egyenletesen festhetővé válnak. Ezen­­kezelés után a bőröket tiszta vízzel jól leöblítjük. A szőrmék csávázása (pácolása). A csáva (pác), a kívánt szín árnyalata szerint készül. Egy liter vízhez 1—3 gram krómkálit és fél —1,5 grant borkövet veszünk. A 35—40 fok C meleg­­pácban 10—12 órán át (éjjelen át) áztatjuk a szőr­méket. Esetleges oly pácot is készíthetünk, mely a következő összetételű: literenkint feloldunk, 2 gr vagsálicot, 2 gr kékgálicot és 2 gr 40 százalékos ecet­savat. A pácolás után a szőrméket tiszta vízzel jól leöblítjük. A szőrmék festése és oxidálása. A festékekből a következő mennyiségek szüksé­gesek: világos barnához 1—2 gr Furrin N (Ciba), közepes barnához 3 gr Furrin P, egész sötét barná­hoz 3 gr Furrin H, feketéhez 4 gr F­urrin DB, vagy 2 gr Furrin D és 2 gr Furrin Db vegyítve literen­kint. A festés 35—40 fok C mellett történik. A szőr­méket szorgalmasan húzogatjuk s egy órai kezelés után minden gram festékhez 10 köbcentiméter 3 százalékos hidrogéniumszuperoxidot veszünk, ezt a festőfürdőbe öntjük, jól felkeverjük, 7—9 órán át benthagyjuk a szőrméket, esetleg éjjelen át 10—12 órát is. A festést tisza vízben alapos, jó öblítés kö­veti, ezután a szőrméket megszárítjuk. A száraz bő­rök húsoldatát vagy sós, vagy sós és timsós oldattal gyengén bekenjük s újból megszárítjuk. (Különle­ges bőrpuhító eljáráshoz külön szolgálunk. Ezek után a szőrméket a kaszaszéken átkasszáljuk, utána zárt szárítóban, úgynevezett lásterhordóban 3 órán át bükkfafűrészporban kezeljük s végül a rostáló­dobban 3 órán át keresztül pormentesítjük. A tisztítódob és rostálódob hiányában a bőrö­ket száraz homokkal és bükkfafürészporral, kemény kefe segélyével erősen keféljük s utána átkaszáljuk. A különböző fürdők bősége mindig a bőrök mennyiségétől függ. A fürdők mindig bőségesek le- KELMEFESTŐ ÚJSÁG sét és pusztulását és mégsem akar egyesületünk tagja lenni. Új év kezdődik. Minden újévkor az a szokás, boldog újévet kívánunk egymásnak abban a hitben és reményben, hogy az valóban boldogabb is lesz. Rajtunk múlik, hogy boldogabb legyen! Lép­jünk be valamennyien­ az országos egyesületbe, hogy közös erővel küzdhessünk az igazi boldog új­évért!

Next