Kelmefestő Ujság, 1940 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-01 / 1. szám
XVII évfolyamudapest 1940 január 1. KELMEFESTŐ UJSi£ képesített kelmefestő és vegytisztító mesterek országos egyesületének hivatalos lapja A Budapesti Kelme-, FonalFestők és Vegytisztítók ipartestületének Hivatalos lapjajjj Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, Nagytemplom u. 11. Telefon : 135-881 Megjelenik havonta Felelős szerkesztő és kiadó : HEGEDŰS IMRE Hirdetések ügyében felvilágosítás: Budapesti Nagytemplom*. 11. Telefon: 135-881. Laptulajdonos, a KÉPESÍTETT KELMEFESTŐ-ÉS VEGYTISZTÍTÓ MESTEREK ORSZÁGOS EGYESÜLETE Előfizetési dij évi 10 pengő. Segédeknek évi 6 pengő. — Egyesületi tagok a lapot tagsági dijuk fejében kapják 1940 Uj számot írunk újra ezen új esztendő reggelén i s ezen új számmal újra egy esztendőt hagytunk hátunk mögött, mely hátra hagyott esztendő végén, kell, hogy összegezzük az elmúltakat, úgy mimiatt- ami a lelkületünkben végbe ment, valamint üzleti vonatkozásban is. Ha a lelkületieket vesszük boncolás és mérlegelés alá, meg kell állapítani, hogy az elmúlt év sok oly dolgot hozott nekünk, melyre nem számítottunk és amely a legtőbbet, a békességünket megbillentette, kisodorta megszokott kerékvágásunkból és helyébe a bizonytalanságot ültette lelkületünkbe, melynek révén nem tudjuk, hogy terveink, melyek az előmenetelünknek alapköveiként lettek felállítva, hogy azok teljesülésbe fognak-e menni ez évben, nem tudhatjuk, hogy a múlt év elején táplált érzések, elgondolások, melyek nagyon messze maradtak számításainktól, hogy mikor is fognak valóra válni. Ha az üzleti mérlegeinket felállítva gondolunk az elmúlt esztendőre, szintén arra a megállapításra lyukadunk ki, hogy ebben a tekintetben sem váltak valóra azok a számításaink, melyeket az elmúlt esztendő elején tápláltunk magunkban. Egyszóval panaszkodhatunk az egész elmúlt évre, mely nekünk is, kelmefestőknek és vegytsztítóknak sok csalódást hozott. Voltak ugyan kellemes óráink is, de ezeknek gyönyörei távolról sem pótolták az elmaradottakat. Amikor így látjuk mérlegünket mind a két vonatkozásban, és amikor átlépjük az újesztendő kitszögét, az általános békétlenség közepette, nem sok kellemeset merünk remélni az újesztendőtől sem, mert a békesség az, ami minden időknek záloga arra nézve, hogy annak révén merjünk bátran, bizakodni és oly reményeket táplálni magunkban, melyekből előnyt és megelégedést szerezhetünk. Bármennyire is jogos az aggodalmunk, nem szabad a reményünket feladnunk, nem szabad csüggednünk és bizakodva kell mindazt elviselnünk, amit az új esztendő reánk fog mérni. Bizakodva kell viselnünk azért is mindazt, mert vannak még sokkal rosszabb helyzetben lévő lelkek is, akiknek sokkal nagyobb megpróbáltatásokon kell, átesniük, sokkal több reményük dőlt romba és mégsem veszítették el hitüket és reményüket és azoknak dacára az új esztendőt remélik talán, az újjászületésnek. Az elmúlt évi keservek mellett is voltak üdítően ható mozzanatok, melyek szakmánkat is érintették. Voltak pillanatok, amikor is csüggedt testünkből a megelégedés sóhaja fakadt fel, voltak mozzanatok, amikor az elmúlt esztendő hajnalán táplált reményeink némileg valóra is váltak és ez bennünket örömmel és megelégedettséggel töltött el. Ily mozzanat volt az is, amikor a megcsonkított hazánkhoz az elmúlt esztendő újból egy kis részt vissza csatolthozzánk, mellyel erősödtünk és ennek révén az erre vonatkozó reményeinket tovább merjük táplálni az új esztendőben is. Amikor reménykedünk, el kell az ahhoz való alapozást készítenünk, hogy a csalódásokban minél kevesebb részünk legyen és ennek alapozását elsősorban az összetartásban kell, hogy keressük, mert ez az, amiben rejlik az erő, márpedig erő nélkül semmit sem érhetünk el amái békétlen életben, ma össze kell kéveként tömörülnünk, hogy a reményeinket valóra is válthassuk. Mi kelmefestők és vegytisztítók tapasztalhattuk a magunk életéből is, hogy mit jelent az, ha megvan az összetartás. Látjuk, hogy az összetartással mily előnyöket tudtunk elérni. Láttuk a múltban a széthúzásból kiinduló harcokat és éreztük annak káros hatását. És amikor elő-